Panoráma

Vonyarcvashegy ismét gazdagodott, méghozzá e térségben egyedülálló beruházással. Siófok és Balatonfüred után harmadikként ugyanis itt avattak fel augusztus elején egy vízisí-pályát. A beruházást sok nehézség árán sikerült megvalósítani, ugyanis meglehetősen sok hivatali és egyéb ellenállásba ütköztek a beruházók, ám végül minden szakhatósági engedélyt megkaptak, s már a nagyközönség is kipróbálhatja a nem mindennapi élményt kínáló szórakozási lehetőséget.

A vízisí-pálya kitűnő lehetőség a sportolásra.

Az ünnepélyes avatási ünnepséget a térségi és a helyi nobilitások mellett megtisztelte jelenlétével dr. Boros Imre országgyűlési képviselő is. A vonyarcvashegyi strand mellett megépült vízisí-pályát, a Vízisí 2000. Kft. beruházását a Széchenyi-terv 50 százalékban támogatta. Mint Ősze Tamás és Páll Árpád tulajdonosoktól megtudtuk, a vállalkozás már 2001 óta szerette volna megvalósítani ezt az új létesítményt, ám az helyi viszonylatban is jelentős ellenállásba ütközött. A mintegy két hónapig tartó kivitelezés során elkészült pentagon alakú pálya drótköteleit a vízben felállított oszlopszerkezetek tartják, s az elektronikusan vezérelhető berendezés 30-tól 60 kilométeres sebességig képes vontatni a vízisíelőket. A teljesen egyedi tervezésű pályán egyidőben nyolcan tudnak síelni. Az ünnepélyes avatásra Manninger Jenő országgyűlési képviselőt kérték fel, aki elmondta, ez a beruházás is egy példa arra, hogy mennyire szükség volt a Széchenyi-terv támogatási lehetőségére, hiszen csak ilyen beruházásokkal léphet előre a Balaton térsége, illetve az itteni szolgáltatások. Mivel a vízisí egy környezetet nem zavaró, csendes sportág, amivel tovább bővíthető az adott térség vonzereje, ezért rendkívül jelentős e régióban ez az úttörő jellegű beruházás. A vízisí-pályán egyébként a kezdőknek délelőttönként oktatást tartanak, s a nap további részében teljes kapacitással üzemel a pálya. Az avatáson elhangzott, hogy a Balaton idegenforgalmi vonzerejét és versenyképességét is jelentősen növelik az ilyen jellegű, sportolásra, szórakozásra alkalmas létesítmények, hiszen ezzel egy új vendégkör számára is vonzóbbá válik a zalai Balaton-part.

Július közepén a Cserszegtomaji Szabad Művészet Alapítvány és a nagyközség polgármesteri hivatala közösen szervezték meg a tizenkettedik alkalommal lebonyolított, tizenkét napon át tartó nemzetközi képzőművészeti alkotótábor nyitóünnepségét. Köszöntőjében Gyuk János polgármester méltatta a hazánk legnagyobb, 18 négyzetkilométeren fekvő falujában életre hívott alkotótábor jelentőségét, szellemiségét. Mint mondta, az elmúlt években számos turisztikai látványossággal gyarapodó község büszke arra, hogy a festők, szobrászok ráleltek e táj páratlan szépségére, s időről-időre visszatérnek, hogy alkotásaik egy részével is Cserszeget, vagy Tomajt dicsőítsék.

A falakra 35 év legszebb portréi kerültek.

A korábbi évek gyakorlatát követve, az eseményt ezúttal is összekötötték egy környékbeli alkotó kiállításával, megadva a művésztábor első impulzusát. A választás idén Cservenka György keszthelyi fotóművész-újságíróra esett, aki a Szabó István Általános Iskola emeletén mutatkozott be hatvan darab fekete-fehér portréképével. A válogatott anyag a környéken élő közéleti szereplőkön, írókon-költőkön, művészeken túl hírneves színészeket, énekeseket is bemutat. A lencsevégre kapott hírességek képzeletbeli névsorolvasásánál már húsznál többen hiányoznának, de szellemiségük révén a magyar kultúra felbecsülhetetlen értékekkel gazdagodott. A „Találkozásaim” címet kapott tárlat mindösszesen 35 év legsikerültebb képeit teszi közszemlére. Cséby Géza, a Keszthelyi Goldmark Károly Művelődési központ vezetője régi barátként szólt Cservenka vaskos albumaiból előkerülő múlt idéző, remek fotográfiáiról, erről a különös és nehéz műfajról, művészeti ágról. Az ábrázolt személy belső világát, belső énjét ügyesen megfogni képes alkotó arra törekedett, hogy minden ábrázolt személy esetében a lényeget ragadja meg egy-egy portré. A töprengő ember nem művészien beállított képe rajzolódik a befogadó elé: Bereczky Kálmán, dr. Nagy Endre, Amerigo Tot, Keresztúry Dezső, Móricz Virág esetében is. Az alkotó számos díja, önálló kiállítása jelzi, hogy a fotográfia mestere kiválóan bánik nemcsak a fényekkel, de az árnyékokkal is.

A múlt hónap második harmadától a Zalai Balaton-part települései közül Vonyarcvashegyen folytatódtak a hagyományos boros események. Az üdülőkörzetünk borfesztiváljainak sorába illeszkedő öt napos „vonyarci forgatag” a régióbeli termelők minőségi nedűit kínálta.

A Kossuth utca Balaton-parthoz közel eső vége alkalmi borutcává lépett elő, ahol a vendégek tájékozódhattak a minden eddigit felülmúló felhozatalról. A gazdák körében első ízben mutatkozott be keszthelyi nemesítésű szőlőfajtákból készült saját boraival az agrártudományi egyetem itteni tangazdasága. Az ünnepélyes megnyitót megelőzte egy zsűrizés, egy szakmustra, ahol a teljes fajta szortimentet képviselve 36 bort vizsgáltak végig, hogy ezek közül 10 aranyérmes jelöléssel, a többi ezüst, illetve bronz minősítéssel kerülhessen a borházak asztalaira. A pontozási eredmények összesítése alapján idén első alkalommal a Cserszegi Fűszeres Borút Egyesület minőségi nagydíjjal is jutalmazta a legkitűnőbb fajtákból, a legnagyobb mennyiséget kínálókat. Az elismerést öt gazda mellett termelői közösségek is átvehették, köztük az egyetem kertészeti tanszékének cserszegtomaji fajtakísérleti üzeme, ahol a díjnyertes rizlinget előállították. Az okleveleket dr. Bakonyi László egyesületi elnök adta át.
A borfaluvá előlépett községben a program idején minden nap megannyi szórakoztató program és esténként utcabál várta a vendégeket.

Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum évtizedek óta ad helyet azoknak a zenei mesterkurzusoknak, amelyeken világhírű magyar zeneművészek, szólisták adják tovább tudásukat a fiatal tehetségeknek. Annak is hagyománya van, hogy egy-egy mesterkurzus végén a növendékek hangversenyen mutatkoznak be a nagyközönség előtt is.

A hallgatók az éjszakai látogatók előtt is felléptek.

Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeum falai között az idén is megrendezték a „Reneszánsz és Barokk Napok” programsorozatot. A kastélyban egykor, 1987-ben Cziffra György mesterkurzusával kezdődött a hangversenyeken túli, nyári zenei élet. Ma már a mesterkurzusokon évente mintegy 200 növendék, vagy szárnyait bontogató művész vesz részt, s az idén a sort Szokolay Balázs zongoraművész mesterkurzusa nyitotta meg. A zenei programok sorába 13 éve szervesen illeszkedik a reneszánsz és barokk napok sorozata, amelyen mintegy 60 növendék sajátította el művészeti ágának mesterfogásait. Párkai István zongorajátékot és éneket tanított, Lorenz Dávid a gitárjáték titkaiba avatta be magas szinten hallgatóit, Kállai Gábor a fafúvósoknak adta át tudását, Ella Pétertől csembalózni tanultak a résztvevők, az adott kor tánclépéseit pedig Aranyos Ágotától sajátíthatták el a növendékek. A kurzusok résztvevői koncerteken és táncesteken is bemutatták tudásukat, így egyebek mellett a kastély éjszakai programjában is műsort adtak a nyilvános hangversenyek mellett. A 24-éig tartó rendezvényt követően is folytatódtak a mesterkurzusok, amelyeket Fenyő Miklós, Kanadában élő zongoraművész, Onczai Csaba csellóművész és Kovács Gyöngyi operaénekes tartottak. Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója elmondta, a következő évben bővül a kurzusok repertoárja, ugyanis a fuvolások is lehetőséget kapnak, s tervezik, hogy téli mesterkurzusokat is rendeznek majd a kastély falai között.

A XI. Zalai Borcégér megnyitójához még az időjárás is kedvezően alakult, hiszen az eső után késő délutánra kisütött a nap a Balaton partján. A hagyományoknak megfelelően a Fő tértől a Balaton-partig borfelvonulással csináltak kedvet a lovasok, a szekéren ülő zenészek, a táncosok a vendégeknek, invitálva őket a sokszínű rendezvényekre és a valódi jó zalai borokat felvonultató borcégérre.

A megye kitörési pontja lehet a borkultúránk – mondta Kiss Bódog Zoltán.

A Zalai Borcégér immár évtized óta a zalai dombokon és a Balaton-felvidéken termelt borok seregszemléje, nyilvános borbírálattal, kóstolóval, vidám, hangulatos szórakoztató programokkal és a kézművesek bemutatóival. Természetesen a borok megalapozásához számos lehetősége volt a látogatóknak a gasztronómiai kínálatból is válogatni. A Balaton-parton, a Borutcában közel húsz pincészet kínálta borait az öt nap során, s a szomszédos kézművesek utcája a hazai kismesterségek tárházát mutatta be a vendégeknek. A megnyitón számos borlovagrend – Balatonboglár, Csopak, Tihany, Badacsony, Mór, Villány, Tolna, Szekszárd – is képviseltette magát a „Da bibere” Borlovagrend meghívására, s a színes palástokban zászlóikkal felvonuló borlovagok látványukban is erősítették a balatoni borok hírnevét. A vendégeket – köztük Boppard testvérváros képviselőit – s a résztvevőket Mohácsi József polgármester köszöntötte, s szólt arról, hogy ma már a zalai borok a versenyek során bármelyik történelmi borvidék mellett megállják helyüket. Ezt követően Kiss Bódog Zoltán, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta meg a XI. Zalai Borcégért. Mint mondta, ma már a borfesztiválok sorában a nyolc helyszínen szinte a fél megye bortermelői bemutatkoznak, s ennek csúcsrendezvénye a keszthelyi borcégér rendezvénysorozata. A hazai gazdasági változásokra utalva elhangzott, hogy e térségben egyre erősebb a borkultúra, s ez Zalának egy kitörési lehetőség, nem csak idegenforgalmi, de gazdasági téren is. Számos hazai és nemzetközi megmérettetésen érnek el egyre nagyobb elismeréseket a zalai termelők, s az elnök kiemelte a sorból a Németh Borház által elért eredményeket. Hangsúlyozta, hogy mindez elsősorban a 82 éves dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítőnek is köszönhető. Végül az uniós csatlakozásra utalva szólt arról, hogy olyan együttműködéssel, és szakmai munkával, amelyet a zalai bortermelők az évek során kialakítottak, rendkívül megnőttek e térség esélyei az európai piacon.