Címlap

Hévízen az 1956-os Forradalom és Szabadságharc, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen elsőként a Magyar Honvédség Tapolcai Kiképzőközpontja honvédeinek tiszteletadása mellett koszorút helyeztek el az Október 23-a parkban álló kopjafánál és Nagy Imre szobránál. A városi megemlékezésre a városháza előtti téren került sor, ahol ünnepi beszédet mondott dr. Hóbor Erzsébet helyettes államtitkár, a megyei közigazgatási hivatal vezetője.

Hévízen az iskolához áthelyezett emlékműnél koszorúztak.

A keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kórusa, valamint a Helikon Színpad műsorát követően dr. Hóbor Erzsébet idézte fel 1956 októberének eseményeit. Beszédében felidézte Németh László gondolatait, amelyben az író arról szólt, hogy az az októberi néhány nap megmutatta az egész világnak, hogy a magyarság mekkorát emelkedett erkölcsileg. Az októberi események világtörténelmi jelentőséggel bírtak, amelyet ma is büszkén kell vállaljunk. Nincs miért szégyenkeznünk, a világnak annál inkább, mert cserbenhagyta akkor nemzetünket. A 20. században is volt számos forradalom, felkelés, de 1956-ban egy ország szállt szembe az akkori szovjet hatalommal. Hóbor Erzsébet szólt a megtorlásokról, a forradalom mártírjairól is, majd az 1989. október 23-i alkotánymódosítást követő, s a rendszerváltás kezdetét jelentő Magyar Köztársaság kikiáltásának időszakát idézte.
– Ez a módosított alkotmány többpártrendszert, parlamenti demokráciát, szociális piacgazdaságot, jogállamiságot ígért egy békés politikai átmenet útján – mondta dr. Hóbor Erzsébet. – Miért kell, hogy a babitsi gondolat jusson akkor eszünkbe 47 év elteltével is 1956 után, hogy legyen vége már.

Legyen vége már. Tudjon ez a nemzet egymás kezét fogva az 56-os eszmének megfelelően, egy egészséges nemzettudattal, múltunknak a tiszteletével, értékrendünk megőrzésével, ezeknek az értékeknek a felmutatásával nap, mint nap élni, belépni az Európai Unióba, s ünnepeinket megélni. Olyan gyönyörű a mi ezer éves múltunk, ebben az évben ünnepeltük Rákóczi Ferenc szabadságharcának 300. évfordulóját, tisztelegtünk a haza bölcsének, Deák Ferencnek nagy szellemisége előtt, aki mintha utolsó politikusunk maradt volna abban a reá jellemző jegyben, hogy nála a szó és tett nem vált ketté, hanem élete végéig egy maradt. Tudjunk egy ilyen történelmi múlttal, egy ilyen hagyománnyal egymással megbékélni, országunkért együtt cselekedni és gondolkodni.
Az ünnepi beszédet követően – ugyancsak katonai tiszteletadás mellett – a forradalom, a hősi halottak emléke előtt tisztelgők megkoszorúzták az Illyés Gyula Általános Iskolánál álló 1848-1956-os emlékművet, majd koszorút helyeztek el Nagy Imre szobránál és Földes Gábor emléktáblájánál.

Október 22-én késő délután tartották a megemlékezést Keszthelyen az 1956-os Forradalom és Szabadságharc emlékére, amelyen – immár több éves hagyományként – a Himnuszt követően Seres Péter nemzetőr tábornok mondta el elsőként saját gondolatait, illetve versét.
A Fő téri emléktáblánál a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar játszotta a Himnuszt, majd a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház Helikon Színpada, valamint a Festetics György Zeneiskola fuvola triója adott műsort. Mohácsi József polgármester ünnepi köszöntőjében szólt arról, hogy 47 éve sok egyszerű ember vallotta tisztán magyarságát. Nem akartak mást, csak szabadságot, demokráciát, nemzeti függetlenséget. Keszthelyen itt a Fő téren zajlottak a forradalmi események, s Keszthely volt az egyetlen magyar város, ahol emlékművet – Marinkai István gipsz szobrát – is felállították a forradalom emlékére.

1956-os fotó a Keszthelyen felállított szobor emléktáblájáról.

Dr. Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola főigazgatója ünnepi beszédében kitért arra is, hogy évtizedekig csak gondolatban ünnepelhettük a forradalom emlékét.
– Ma ez az utolsó, független magyar 1956-os forradalomra emlékező ünnepségünk, a következő esztendőben már az Európai Unió tagjaként fogunk ünnepelni – mondta Iványi Gábor. – Azt is mondhatjuk, hogy ez a pillanat hosszú idő után nem egy ránk kényszerített szövetségben megélt ünnep lesz, hiszen mi magunk döntöttünk arról, hogy Európához akarunk tartozni, s ez így van jól. 1956 nem csupán az emlékezésről szól, nem csupán a múlt feletti borongás, a számadás, a méltó főhajtás, az emlékezés, a siratás, amely kötelességünk. Az a nagy kérdés, hogy mit viszünk magunkkal, amikor visszatérünk Európába. Az ezredévvel ezelőtt épült főutak kereszteződésében élő keszthelyiek, jól tudják, hogy ez egy fontos bástya volt nyugat felé. Ezek az utak fennmaradtak, s Magyarország mindig is híd lesz kelet és nyugat között.
A forradalmi eseményeket felidéző gondolatai végén a szónok elmondta, ma nem az a kérdés, hogy kié Szent István, Mátyás király, Rákóczi Ferenc, a 48-as ifjak, hogy kié 1956. Nem az a kérdés, hogy mit raktunk jobb és a bal kezünkkel, hanem az a kérdés, van-e emberségünk, van-e bennünk szolidaritás egymással kapcsolatban. Meg tudjuk-e fogni egymás kezét, látjuk-e együtt a célt, hiszen csak együtt mehetünk Európa felé, hisz közös a sorsunk, közös a jövőnk, s csak együtt nyerhetjük el az örökké való jót, s egymás barátságát, mert szükségünk van egymásra.
A beszédet követően az önkormányzat, a pártok, a civil szervezetek és az intézmények nevében koszorúkat helyeztek el az 1956 emlékét idéző Fő téri emléktáblánál.

Keszthely polgármestere, Mohácsi József soron kívüli testületi ülést hívott össze október 21-ére, amelyen ugyan csak két napirendi pont kerül megtárgyalásra, ám a szorító határidők miatt sürgős döntést kellett hozni mindkét témában. A testület sürgősséggel döntött a decemberi ülésének módosított időpontjáról, majd egyhangú szavazattal fogadták el az Asbóth Sándor Szakközépiskola kérését.

A határozat szerint a költségvetés általános tartalékából 420 ezer forintot biztosíthat a szakközépiskola tornatermi épületszárnyában lévő négy tanterem 240 négyzetméternyi melegburkolatának cseréjére. Az ÁNTSZ véleményezése szerint is balesetveszélyessé vált a tornatermi részen négy osztályteremben a melegburkolat, amely számtalan helyen felszakadozott már, s jelenleg kedvező ajánlattal rendelkezik az intézmény az ehhez szükséges burkolóanyag beszerzéséhez. A felújítást az iskola saját tanulói, illetve szakoktatói segítségével végzi el.
A másik határidős téma a „Balatoni vízpart – rehabilitációs tanulmányterv” egyeztetési tervének véleményezése, s ehhez a testület állásfoglalásának kialakítása. Az elfogadásra került határozathoz a testület egy 20 pontból álló mellékletet, módosító javaslatot csatolt, amelyben tételesen pontosítják a rehabilitációs tanulmányterv egyes tételeit. Így egyebek mellett kérik, hogy az egykori fenékpusztai Castrum erőd vízbe nyúló részei ne vízgazdálkodási területként legyenek feltüntetve, hiszen ezzel úgymond végleg lemerevíti a rendelet egy későbbi bemutatás lehetőségét. A római erőd egyedülálló a Balatonon, így idegenforgalmi szempontból is lehetőséget kell adni arra, hogy a később feltárásra kerülő területet látogathatóvá lehessen tenni.

A Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala által kiadott vízpart-rehabilitációs tanulmányterv egyeztetési dokumentációjával kapcsolatban szükség van a város képviselő-testületének állásfoglalására is.
A tanulmányterv feladata a Balaton Törvény és a vonatkozó kormányrendelet Keszthely város közigazgatási területéhez köthető előírásainak rögzítése, ezek területi érvényességének meghatározása, ám a tanulmányterv közvetlen építési jogokat és kötelezettségeket nem állapít meg. A MEH által megküldött dokumentáció anyaga már az összeállítás közben önkormányzati és vízügyi egyeztetéseken ment át, s bemutatásra került a Balatoni Területi Főépítészi Tervtanácson is. A bizottsági üléseken egy 20 pontból álló melléklet készült, s ezzel kiegészítve született meg a testület állásfoglalása, amely a város környezetminőségének védelmében, az idegenforgalom minőségfejlesztéséhez szükséges feltételek megőrzése és javítása, valamint annak fejlődése érdekében született. A dokumentáció további felsőbb egyeztetéseket követően épül be a Miniszterelnöki Hivatal által kiadandó rendeletbe. A képviselők a kiegészítésekkel egyhangú döntéssel fogadták el a „Balatoni vízpart – rehabilitációs tanulmányterv”-et.

A Tornyiszentmiklóson élő Völgyi házaspár közösen készített húsz, varázsos gobelin képét láthatja a közönség október közepétől Hévízen a Fontana Filmszínház kiállítótermében.
Mint az esemény nyitóünnepségén kiderült: az idős házaspárnak a hévízi gyógyfürdőkórházban gyógytornászként dolgozó leánya hívta föl a házigazda művelődési intézmény vezetőjének figyelmét arra, hogy a virágboltjukban foglalatoskodó szülei hat esztendeje olyan közös hobbira leltek, melyet mostanra már-már művészi szintűvé fejlesztettek. A figurális alakokon kívül természeti képek, csendéletek, a tenger világához kötődő motívumkincsek is fellelhetők az üveglap mögé zárt képeken.
A tárlatot Vértesaljai Antalné a helyi díszítőművészeti szakkör vezetője ajánlotta a jelenlévők figyelmébe, röviden bemutatva a gobelin hímzés történetét, annak jeles képviselőit. Rendkívülinek találta, hogy a téli estéken a közös hobbit választók saját és a közönség számára is ilyen különleges, mesebeli világot voltak képesek teremteni. A rendezvényen közreműködött a Csordásné Fülöp Edit vezetésével működő Gyenesdiási Népdalkör.

Október 24-én nyílt meg hivatalosan Keszthelyen a XII. Schnauzer Munkakutya Világbajnokság az egyetem sporttelepén. A MEOE Keszthelyi Szervezete, a Kutyás Sport és Szabadidőközpont és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete által közösen szervezett világbajnokságon hét ország 32 versenyzője indult, hogy elnyerjék a legjobbaknak járó érmeket.

Az időjárás a délelőtti heves hózáport követően kegyeibe fogadta a versenyzőket és a nézőket is, délutánra még a nap is kisütött, bár a hőmérséklet csak egy fokkal kúszott a O fok fölé. A VB programjában szombaton és vasárnap délelőtt zajlottak a versenyprogramok, az eredményhirdetésre vasárnap 14 órakor került sor.
A fúvószenekar hangjaira bevonuló hét ország – Magyarország mellett Svájc, Németország, Finnország, Olaszország, Ausztria és a Cseh Köztársaság – csapatai 32 munkakutyával vonultak fel a megnyitóra, amelyen Mohácsi József, Keszthely polgármestere köszöntötte a résztvevőket, s nyitotta meg a világbajnokságot. A keszthelyi rendezvény annak köszönhető, hogy 2001. október 25-én Gróf Zsuzsanna keszthelyi versenyző Németországban, a X. ISPU VB-n világbajnoki címet szerzett, s ekkor kérte fel a nemzetközi egyesület, a XII. Világbajnokság megszervezésére a keszthelyi Kutyás Sport és Családi Szabadidőközpontot. A munkakutya sport területén ugyan van még mit tanulnia hazánknak, de már létezik egy olyan sikeres mag, amely tovább tudja népszerűsíteni ezt a nemes sportot. Hazánk és Keszthely is rendelkezik minden olyan szakmai, valamint infrastrukturális háttérrel, amely garanciát jelentett a VB sikeres megrendezéséhez. A kutyák és gazdáik a megfelelő előzetes versenyeken elért eredményeik alapján kerülhettek be a válogatottakba, s a két versenynap során nyomkövető, fegyelmező, valamint őrző-védő gyakorlatokban mérték össze tudásukat.
A XII. ISPU VB-n sajnos a magyar csapatnak kevés babér termett, hiszen a csapat vb-t a Cseh Köztársaság és Svájc csapatai előtt Németország csapata nyerte. Egyéniben azonos pontszámmal két harmadik helyet szerzett a német Hans Günter Kuhr és Katja Schneider, második lett a svájci Renato Peidel, s az idei világbajnok a német Michael Klas. A díjakat többek között Mohácsi József polgármester, Nagy István, a MEOE elnöke, valamint Anda Éva a keszthelyi szervezet elnöke adta át a győzteseknek.