Gyógyfürdőkórház

„Az uralkodás végcélja nem lehet a hatalom nagysága, a hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogulása” – idézte dr. Magyar Károly Deák Ferenc gondolatát Keszthelyen, a GKMK Panteonjában leleplezett emléktábla avatásán.

Főhajtás az emléktáblánál – Pécsi Gyuláné, dr. Magyar Károly, Cséby Géza, Zemankovics Ferenc.

A keszthelyi Panteon 22. emléktábláját avatták fel az elmúlt héten, s a táblák a magyarság azon nagyságainak állítanak emléket, akik Keszthelyen születtek, éltek, vagy más módon kötődtek a városhoz. Deák Ferenc az 1811/1812-es tanévben Keszthelyen járt gimnáziumba.
– Mi keszthelyiek nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a kis Deák Ferenc első gimnáziumi évét itt Keszthelyen töltötte – mondta dr. Iglódi Endre, az emléktábla egyik adományozója. – Én gyermekkoromban abban az épületben is tanultam gimnazistaként, amelyikben Deák Ferenc is tanult, s így nagy büszkeséggel töltött el mindig, hogy egy iskolába járhattam a haza bölcsével. Ma itt mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy a keszthelyieknek is jutott valamennyi Deák Ferenc életéből.
Deák Ferenc emléktábláját dr. Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke avatta fel Keszthelyen, a Goldmark Károly Művelődési Központ Panteonjában a bicentenárium alkalmából. A haza bölcse születésének 200. évfordulója tiszteletére elhelyezett márványtáblát – amelyet Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész Deák Ferenc portréját ábrázoló plakettje díszít – a budapesti Werner Tibor készítette, s dr. Iglódi Endre és családja, valamint Pécsi Gyula és felesége ajándékozta a városnak. Dr. Magyar Károly avatóbeszédében felidézte Deák Ferenc életútját, majd Deák gondolataival zárta beszédét: „Az uralkodás végcélja nem lehet a hatalom nagysága, a hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogulása.” Az emléktáblát az adományozók részéről Pécsi Gyuláné leplezte le, majd a város nevében Zemankovics Ferenc alpolgármester mondott köszönetet a nemes gesztusért a két családnak, akiknek köszönhetően a közelmúltban a keszthelyi olimpikonok emléktábláját is felavathatta a város. Cséby Géza, a GKMK igazgatója szólt arról, hogy a mindenki számára nyitott Panteon ma már számos helyi és régiós iskola tanulóinak jelent élményt és tanulmányi feladatokat is. A 22. táblára, amely a haza bölcsének állít emléket, most, a bicentenárium alkalmával különösen büszke lehet az intézmény, csakúgy mint a város minden lakója.

Az idegenforgalmi marketing egyik legfontosabb meghatározója a személyes tapasztalás, s ez vezette a németországi Rajna-Pfalz tartomány polgármestereit is akkor, amikor egy hetes látogatásra érkeztek Magyarországra, konkrétabban Zala megyébe. Zalai látogatásukat Keszthelyen kezdték.

Zemankovics Ferenc a város életéről adott tájékoztatást.

Keszthelyen, a polgármesteri hivatalban fogadta a 32 német polgármestert Keszthely két alpolgármestere, Zemankovics Ferenc és Molnár Imre, s Vargáné Várkonyi Erzsébet, az önkormányzat turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke, akik rövid tájékoztatást adtak a városról, s annak történetéről. A német küldöttséget Rudolf Oster, a Rajna-Pfalz-i, tartományi Belügyminisztérium önkormányzati osztályának vezetője, a belügyminiszter által a magyar kapcsolatokért felelős munkatársa vezette, aki elmondta, látogatásuk célja testvérvárosi, illetve testvér-települési kapcsolatok kiépítése. Az útjuk során, Keszthelyen kívül a gyógyfürdőkkel rendelkező zalai települések közül ellátogattak Hévízre, Kehidakustányba, Zalaegerszegre és Lentibe is. Pintér Erzsébet, a Belügyminisztérium német referense, a delegáció kísérője elmondta, a magyar és a német tartományi Belügyminisztérium megállapodása értelmében évente más-más megyét látogatnak meg, s ebben az évben Zalára esett a választás. A keszthelyi városházán tett látogatásuk során a vendégek a turisztikai kínálat mellett elsősorban a sármelléki repülőtér forgalmának bővítési lehetőségeiről érdeklődtek, s mint mondták, a repülőtér fejlesztése jelentősen növelheti a magyar idegenforgalom esélyeit. A német polgármesterek Keszthelyen megtekintették a város nevezetességeit, így ellátogattak a Helikon Kastélymúzeumba is.

A Veszprémi Egyetem vezetése október elején sajtótájékoztatón ismertette a 2004/2005. tanévre vonatkozó beiskolázási programját. A Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja, dr. Dublecz Károly a Georgikon jelenéről, s a tervezett jövőről, az igényekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen lépéseiről is szólt.

A Veszprémi Egyetemen nappali tagozaton közel háromezer elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait, összességében mintegy nyolcezer nappali tagozatos hallgatója van az egyetemnek. Az idei újdonságok közé tartozik a két új kar, műszaki informatikai és gazdaságtudományi karral bővült az intézmény, így már öt karon folyik az oktatás. Hat új szak is indult szeptembertől, ebből kettő, a kertészmérnök és a környezetvédelmi mérnök képzés a Georgikon karon. A tanárképző karon a nemzetközi tanulmányok, a programozó matematikus és az etika szak, a gazdaságtudományi karon pedig a humánerőforrás-menedzser képzés indult ez évben.
– A vendéglátással foglalkozó képzés beindítása mikortól várható?
– Az engedélyünk már megvan a vendéglátó és szállodaipari, valamint az agrármenedzser szakok indítására itt Keszthelyen – mondja dr. Dublecz Károly. – Ezeket februártól levelező költségtérítéses formában, 2004 szeptemberétől pedig graduális formában fogjuk indítani. Az egyetem egyébként új doktori iskolával is gazdagodott, ez az interdiszciplináris nyelvészeti doktori iskola.
– A Georgikon karon hányan tanulnak?
– Keszthelyen 219 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait, s így most 961 a nappali tagozatos hallgatóink száma.

– Történtek valamely területen fejlesztések?
– Közel 300 millió forint öszszegben több területen is sikerült fejlesztéseket megvalósítanunk. Ezek közül a legnagyobb volumenű a kollégium felújítása volt, megújult a homlokzat, cserélve lettek a nyílászárók, valamint 50 új férőhely kialakítása is megtörtént. A megújult kollégium ünnepélyes átadására november 6-án kerül majd sor. A tangazdaságban egy tehenészeti telep kialakítása fejeződik be még ez évben, és saját forrásból sikerült megvalósítani, hogy az egyetem egymástól távol lévő épületeit egy optikai gerincvezetékkel összekössük. Ez teljesen új dimenziókat nyit meg az internetes, valamint a belső kommunikációban, és a külvilággal való kapcsolattartásban. Pályázati úton tudtunk beszerezni egy informatikai kutatólaboratóriumot – ezek a legfontosabb dolgok.
A fejlesztések mindegyike elengedhetetlen ahhoz, hogy az agrárpályát választó középiskolások számára vonzóbbá váljon a Georgikon kar. A kollégiumi ellátottság tekintetében már eddig is a legjobbak közé tartozott országosan a keszthelyi kar, úgy az arányokat, mint a szolgáltatások színvonalát tekintve. A kollégiumi szobák mindegyikében lehetőség van az internet használatára is, s az informatika terén még két önállóan használható számítógépes terem is a hallgatók rendelkezésére áll.

– A sajtótájékoztató a jövő évi beiskolázásokról szólt.
– A középiskolások figyelmét a jövőben intenzívebben próbáljuk ráirányítani az itt folyó tanulmányi lehetőségekre, s erre a klasszikus lehetőségeket is kihasználjuk. Intenzívebben folytatjuk a már bevált beiskolázási körutakat, a Dunántúlon minden olyan középiskolát meg fogunk keresni – közösen oktatóinkkal és hallgatóinkkal –, ahonnan leendő hallgatóinkat várhatjuk. Előadásokkal és nyomtatott tájékoztatókkal hívjuk fel a kínált lehetőségeinkre a középiskolások figyelmét. Több megye munkaügyi központja is szervez beiskolázási napokat, s ezeken mi is részt veszünk. Újdonság a beiskolázási programunkban a nyílt napok rendszere, több nyílt napot szervezünk, s ezeken az egyetem szóbeli bemutatását követően városunkat, az itt folyó kulturális életet, s a kikapcsolódási, szabadidős lehetőségeket is bemutatjuk az érdeklődőknek. A nyílt napjainkon a diákok és a szüleik beülhetnek előadásokra, részt vehetnek gyakorlatokon, megtekinthetik a laboratóriumainkat, s a gyakorlati oktatások helyszíneit. Ebben az évben november 7-én és 18-án, valamint december 2-án tartunk nyílt napokat.
Mindezekhez számos kiadvány is készül a Georgikon karon, s az egyetem honlapján – www.georgikon.hu – is megtalálhat az érdeklődő a diákélettől az egyetem struktúrájáig minden szükséges információt.

– A két februárban induló szakot mekkora létszámmal kezdik?
– Bevett szokás, hogy 30-30 fővel indítjuk az új szakokat, s majd az igények eldöntik a végleges létszámokat. Az egyébként várható, hogy az agrár szakok beiskolázása egyelőre nem fog növekedni, s lehet, hogy ezeknek a szakoknak a beiskolázási keretszámait kormányzati szinten csökkentik. Ezt a csökkenést kívánjuk kompenzálni az új szakokkal is. Meggyőződésem egyébként, hogy az uniós csatlakozást követően a mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetésével közgazdaságilag stabilizálódik az ágazat helyzete, hosszabb távon lesz tervezhető. Hazánk ökológiai adottságai még az unión belül is közel a legjobbak, s a mezőgazdaság helyzete pozitív irányban fog elmozdulni, ami az oktatás területén is meghozza majd hatását.

A Magyar Tüdőgyógyász Társaság környezetvédelmi szekciója keretében október huszadikától Hévízen a városháza dísztermében rendezték meg a „Környezeti Ártalmak és a Légzőrendszer” országos konferenciát. A „Levegőszennyezés által Veszélyeztetettekért Alapítvány" támogatásával, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter védnökségével, tizenharmadik alkalommal megszervezésre kerülő háromnapos tanácskozás szakmai programjában ezúttal is több olyan előadás szerepelt, mely különösen a környéken élő szakemberek legújabb kutatásait tárta a több száz érdeklődő elé.

A hétfői ülésnapon a Veszprémi Egyetem Georgikon Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Karának vezető munkatársai számoltak be többek között a parlagfű fajok honi elterjedéséről, a szántóföldi növények tápanyagigényéről, a XXI. század növényvédelmi kihívásairól és a kémiai növényvédelem szerepéről a fenntartható mezőgazdaságban.
A második nap szakmai programjában leginkább a parlagfű és az időjárás kapcsolatáról, a pollenszennyezettségről és az allergiológiai kutatások eredményeiről esett szó. Mindemellett górcső alá vették a Paksi Atomerőmű kettes blokkján bekövetkezett súlyos üzemzavar környezeti hatásait és az ott dolgozók egészségi állapotában bekövetkezett változásokat. Egy előadás foglalkozott a radontól származó munkavállalói sugárterhelés vizsgálatával a Tapolcai Tavasbarlangban. Témaként előkerült az elektroszmog, a hulladékgyűjtő udvarok, az ásott kutak minősítése. Egy referátum az EU-s követelmények közvetett hatásait elemezte a lakosság egészségi állapotára.
A zárónapon környezetetikai, betegjogi kérdéseket tisztáztak és Tóth János, a Zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum Hévízen élő igazgatója, képek segítségével idézte vissza a patinás gyógytelepülés régi és mai arcát.
A levegő, a vizek, a termőföld, a tápláléklánc rövid és hosszabb távú veszélyeztetettségével; a radiációs terhelésből adódó kockázatokkal; a környezeti behatások biológiai és humán következményeivel foglalkozó előadások újraszerkesztett tanulmánykötete a szervezők jóvoltából még idén napvilágot lát.