Horizont

Korábban harminc esztendeig járóbetegként szinte évente kereste föl a világhíres gyógyhelyet, legalább hat esztendeje viszont már a fürdőváros büszkeségeként alkot a többször, több helyen Hévíz festőjeként aposztrofált Munkácsy-díjas mester: Osváth Miklós.

A rokonszenves művész közmegbecsülésnek örvend.

A honi akvarell festészet egyik legnagyobb élő kiválóságát valósággal megigézte a Nyugat-Pannon régió különlegessége, az itt fellelhető páratlan természeti kincsek megannyi csodája, a gyógytó varázsa.
– Sikerült-e végleg otthonra találnia fürdővárosban?
– A város szép példáját adta annak, hogyan kell és lehet pártfogolni egy magamfajta művészembert. Azzal, hogy odafigyeltek rám, hogy a fővárosi évek után lehetőséget biztosítottak az alkotásra, folyamatosan az itt maradás vágyát erősítették bennem. Először dr. Szarka Lajos író-történész-muzeológus – akinek évtizedes barátságát élvezem – mutatott be a kisváros szellemi közösségének. Nemrégiben térítésmentesen át is adtam a Hévízi Múzeum számára öt, nagyméretű, mintegy egymillió forint eszmei értékű képemet. Később dr. Lukács Ferenc, a Hotel Carbona vezérigazgatója biztosított két év kellemes légkörű alkotói hátteret, majd a gyógyfürdőkórházban leltem négy és fél évig otthonra és pártfogóra Vancsura Miklós főigazgató személyében. Nemrégiben pedig Vértes Árpád polgármester tartott érdemesnek arra, hogy egy kis lakást fölajánlva ismerje el a város érdekében végzett munkásságomat. A városháza dísztermében 2000-ben rendezett kiállításom teljes anyagát fölajánlottam a helyi önkormányzatnak s ennek folyományaként részesültem a „Pro Cultura Hévíz” kitüntetésben. Példaértékű az, hogy közös gondoskodással a hagyományok és értékek megőrzésére a kisvárosban ilyen nagy figyelmet fordítanak. A sors, egyelőre úgy tűnik, a magányosság útját jelölte ki számomra, de a családias szeretettel rám figyelő, igaz barátok enyhítik a mindennapi testi-lelki társnak, az igazi nőnek a hiányát.

– Több művészeti ágban otthon van, ám mostanság csak az akvarellfestészetnek él…
– Kicsit hiún s ironikusan szólva: nem szeretnék a 6534-ik lenni a sorban, mikor a dobogóra is fölléphetek. Hozzáértő szakemberek, művészettörténészek szerint a gyors koncentrálóképességem tett alkalmassá az átlagosnál nehezebb technika mindennapos művelésére. A fiatalkori kihívást örömmel elvállalva; rajztudásomat, kompozíciókészségemet lendülettel fejlesztve igyekszem tehetségemet arra használni, hogy a székely természetemből fakadó optimista rácsodálkozással, tisztelettel tudjak megfelelni az elvárásoknak. Nemsokára hetvenéves leszek, mögöttem van a három évtizedes munkásságomat dicsérő több száz cikk, több tucat tv-szereplés, ám én mégis arra vagyok büszke, ha örömet látok annak az arcán akinek én képet ajándékoztam, vagy aki megvásárolta egy-egy alkotásomat. Fűt a tettvágy, hogy boldogságot szerezhessek a hévízieknek s mindazoknak, akik festészetemet nagyra értékelik.

A Hévízen és a térségében élő és dolgozó vállalkozók 2000-ben alapították meg a Hévíz és Térsége Vállalkozók Klubját, s az alapítás óta dolgoznak azon, hogy a város közélete elfogadja a közös gondolkodásra szövetkezett vállalkozói kört.

Egy korábbi beszélgetés során Lovay László, a klub immár harmadszor is megválasztott elnöke szólt arról, hogy az egyik legfontosabb céljuk, megállítani a város vendégforgalmának csökkenését, s ehhez szorgalmazzák az érintettek összefogását is.
– Az október elején megtartott elnökségi ülésen elhatároztuk, hogy meghívjuk egy beszélgetésre Vértes Árpádot, városunk polgármesterét, valamint Lázár László képviselőt, az önkormányzat idegenforgalmi bizottságának elnökét – szól a klub életéről Lovay László. – Szerettünk volna tájékoztatást kapni a város vezetésének hoszszú távú elképzeléseiről, a fejlesztésekről, s arról, hogy mennyiben érezhető a város szempontjából a csökkenő idegenforgalom hatása. Megmutatkozik-e mindez a város bevételeiben, illetve a polgármestertől szerettünk volna egy általános képet kapni Hévíz jelenlegi helyzetéről is.
Az általános tájékoztató mellett azért a vállalkozók számtalan kérdést fogalmaztak meg, a gépkocsik elszállításától a kerékbilincsek használatáig, ám a kérdések feltevésére, s a válaszokra még várniuk kell, ugyanis Vértes Árpád betegsége miatt egy későbbi időpontban tud részt venni a klub öszszejövetelén.
– Szerettük volna felvetni azt a kérdést is, hogy mennyire szükséges a város árbevételéhez a parkolási díjakból befolyó öszszeg, hiszen a Balaton mellett számos településen már önkormányzati döntés született arról, hogy az ingyenes parkolási lehetőséggel vonzóbbá teszik a vendégek számára a településüket. Ezek a díjak esetenként elriasztják a vendégeket, s nem biztos szerintünk, hogy Hévíz rá van szorulva erre a bevételre. Tudjuk azt, hogy a város költségvetése több mint kétmilliárd forint, s a parkolási díjak ebben nem játszhatnak meghatározó szerepet.

Ezek voltak az eredeti elképzelések a polgármesterrel történő párbeszéd kapcsán, viszont Lázár László képviselő beszámolt a város idegenforgalmának alakulásáról. A rendkívül baráti hangulatban lezajlott beszélgetésen a vállalkozók segítő szándékkal tették fel kérdéseiket.
– A klub tagságának túlnyomó része rendkívül nagy tapasztalattal rendelkezik az idegenforgalom terén, s felajánlottuk a segítő szándékunkat a város vezetésének. Elsősorban a marketing tevékenység terén van szerintünk számos tennivaló, s ehhez fontosnak tartjuk, hogy Hévíz idegenforgalmi bizottsága évente ne egy-két millió forinttal gazdálkodjon, hanem a megfelelő marketingmunkához szükséges összeg álljon rendelkezésére. Ehhez kidolgozunk egy ajánlást, s ezt javaslatként az önkormányzat elé terjesztjük.
A klub tagságának szándéka, hogy a következő összejövetelek egyikén találkozhassanak a keszthelyi rendőrkapitányság és az őrs vezetőivel, akikkel a közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekről szeretnének szót váltani.
– Megfogalmazódott a tagság körében, hogy a város egyre nehezedő helyzetében az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatát kellene szorosabbá fűzni – kapcsolódik a beszélgetésbe Balogh János elnökségi tag. – A klub tagsága maximálisan támogat minden olyan elképzelést, amely előre viheti az idegenforgalom, a vendéglátás helyzetét. Az utóbbi időben jelentkező nehézségeket csak úgy tudjuk megoldani, ha számos kérdésben racionálisabban gondolkodunk. Mi szeretnénk együttműködni a város többi civil szervezetével, s ehhez a hivatalt is szeretnénk megnyerni.
Az idegenforgalom csökkenése a vállalkozásokra is kihatott, s ez is hozzájárul, hogy keressék az összefogásban rejlő erőt, s ehhez a saját, sok éves tapasztalataikat is felajánlva keresik a lehetőséget.

– A prioritásokat tekintve a vállalkozói klub tagsága milyen lépéseket tart a legfontosabbnak?
– Szerintünk – mondja Balogh János – a város költségvetését, a kötelező feladatokon túli összegek felosztását egy széleskörű társadalmi vitára kellene bocsátani. Tudjuk, hogy a testületi ülések nyilvánosak, azokon részt vehetünk, de szerintünk már az előkészítő munka során szükség lenne erre, hiszen a város érdekében mindenki segítő szándékkal venne részt ebben. Ez csak egy testületi döntésen múlik. A másik legfontosabb dolog a város idegenforgalmi arculatának kialakítása.
– E téren min kellene változtatni?
– Szerintünk nem jó megoldás, hogy a városról készülő kiadványokat teljesen idegen cégekre bízzák. Lehet, hogy ezek a cégek kiváló munkát végeznek, csak éppen semmi nem köti őket a városhoz, s így éppen a lényeg nem található ezekben a kiadványokban. Hiányzik belőlük a lélek, az emberközeli megjelenítés. Hévízen van egy olyan idegenforgalomhoz és a marketinghez is értő szakembergárda – ide értem a nagy szállodák szakembereit is – akik közösen ki tudnák alakítani Hévíz vonzó, az idegenforgalmi piacon is versenyképessé tehető arculatát a városról megjelenő kiadvá-nyokban, a város honlapján és számos más területen. A prospektusok jelentős része ad-hoc jelleggel készül, sajnos jelentős összegekért, ám nem mérhető ezek hatásfoka, s néha többet ártanak, mint használnak a városnak. E téren is szeretnénk segítő szándékunkat felajánlani.
– Fontos lenne – szól Lovay László –, hogy a hivatalban dolgozzon egy idegenforgalmi marketing végzettségű szakember, aki kifejezetten a város idegenforgalmi arculatának kialakításán dolgozik, a többi szakember segítségét is figyelembe véve. Erre áldoznia kell a városnak, s áldoznia kell a bel– és külföldi marketingre is, hiszen nem mindegy, hogy a piacon milyen kép alakul ki Hévízről. Amikor a nagy szállodáink jelentős, százmilliós összegeket fordítanak saját marketingjükre, akkor a város számára is szükséges, hogy piacképes arculatot tudjon kialakítani. Mindez sürgős lenne, hiszen már a jövő évi költségvetés előkészítése során számolni kellene ezekkel az összegekkel.
A vállalkozói klub nyitott a város és a civil szervezetek felé, s bíznak abban, hogy létrejön az az összefogás, amely segíti Hévíz önkormányzatának munkáját, s egyben segíthet fellendíteni újra az idegenforgalmat is.