Krónika

Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban találkozott Burány Sándor munkaügyi miniszter a város képviselőivel, munkaadókkal, a felnőttképzés és a foglalkoztatásügy képviselőivel.

Burány Sándor fát is ültetett a kastélyparkban.

A találkozó célja volt, hogy elkezdődjön a tárca és a megyei munkaügy vezetőivel egy önkormányzatokat is érintő szakmai beszélgetés. Burány Sándor elmondta, munkaügyi, foglalkoztatási téren a konkrét helyi kezdeményezéseknek van esélyük arra, hogy elnyerjék a tárca támogatását. Ebben az évben munkahelyteremtésre eredetileg 3 milliárdot tervezett a költségvetés, ám időközben ezt az összeget még 2 milliárd 750 millió forinttal tudták növelni, így közel 6 milliárd forint állt rendelkezésre e célra, s az összeg jelentős hányadát megfelelően előkészített pályázatok támogatására fordították. A jövő évben tovább kívánják bővíteni a forráslehetőségeket, közmunkaprogramra 4 milliárd forintot terveznek, ez 1 milliárddal több az ez évinél, s a közmunkaprogramba beiktatják a parlagfű-irtást is. A foglalkoztatáspolitikára 13 milliárdot szánnak, s ehhez jön még 49 milliárd forintnyi, pályázati úton elérhető EU-s támogatás. Ez az összességében 62 milliárd forint a valaha volt legnagyobb öszszeg, amellyel a munkaügyi tárca gazdálkodhat, ennek az elosztása nem automatikusan történik, hanem komoly szakmai, stratégiai programokkal lehet e keret terhére támogatást nyerni. Mint elhangzott, már elkezdődött az uniós pályázati lehetőségek teljes kihasználhatóságát célzó szakmai program készítése. A tájékoztatón a részvevők számos kérdést intéztek a munkaügyi tárca vezetőjéhez, elsősorban a felnőttképzéssel, a szakképzéssel kapcsolatosan.
A találkozó végén Burány Sándor, dr. Czoma László és a meghívott vendégek megtekintették a teljesen megújult Ybl-lovardát, a leendő hintókiállítás helységeit, majd a miniszter egy fát ültetett el a lovarda utcai főbejáratának közelében.

A Balaton Kongresszusi Központ és Színház Simándy termében nyílt meg a XII. Cserszegi Szabad Művészet Alkotótábor kiállítása.

Az évről-évre egyre magasabb művészeti értéket képviselő alkotások tárlatát Cséby Géza, az intézmény igazgatója ajánlotta a látogatók figyelmébe, s mint mondta, egy hazánkat bemutató, s azt vonzóvá tevő művészeti album erejével hatnak a falakon látható alkotások.

Az ez évben készült alkotásokat további tárlatokon az ország több városában is láthatja majd a közönség.

Tíz éve, 1993-ban hozták létre a Balaton Akadémiát, amely az elmúlt évtized során több székhellyel is működött, ám az intézmény ez év márciusától a Helikon Kastélymúzeumot tekintheti végleges otthonának. Az elmúlt hét végén nyilvános tanulmányi napon fogadta vendégeit a Balaton Akadémia Táj– és Magyarságkutató Intézet.

– Kik voltak a meghívottak, illetve milyen témával foglalkozott az akadémia ülése?
– Több témánk is volt. 1956 Magyarország védjegye, s úgy gondoltuk, hogy az országszerte zajló megemlékezések abban az egyben egyetértettek, – minden politikai erő megfogalmazta ezt –, hogy nemzeti egységre lenne szükség – mondta dr. Szíjártó István kandidátus, a Balaton Akadémia igazgatója. – De, hogy ez az egység milyen alapokra épüljön, erről szólt Salamon Konrád professzor előadása, a harmadik út, a magyar út lehetőségeiről, s ebben a 20. századi magyar útkeresésekről is szólt Németh László elképzelései szerint. Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő 1956-os verseivel tisztelegtünk a forradalom évfordulóján, s itt volt Fónay Jenő, a POFOSZ örökös, tiszteletbeli elnöke is. Hencsei Pál professzor a kalokagathia gondolatáról, a Balaton sportjáról, dr. Csik Ferenc olimpiatörténeti szemináriumot indított. Voltak környezetvédelmi előadásaink is, megismerhettük Keszthely oktatási intézményeinek a helyzetét, valamint könyvbemutatót is tartottunk, Haza a magasban címmel Bakos István mutatta be azt a nemzetismereti szöveggyűjteményt, amely a világban szétszórt magyarság számára, és mindannyiunk számára egy önismereti tankönyvként szolgál.

– Az idei évtől a Balaton Akadémia végleges otthonára talált a Helikon Kastélymúzeumban. Minek köszönhető, hogy befogadták az intézményt?
– A Helikon Kastélymúzeumnak nem feladata, hogy kisebb régiók elképzeléseinek helyt adjon, viszont a Balaton olyan meghatározó térsége hazánknak, de Európának is, hogy erre nyitottnak kellett legyünk – fogalmazta meg az okokat dr. Czoma László igazgató. – Ha Keszthely a Balaton fővárosa, akkor azért tenni is kell valamit.
– Az akadémia összejövetelein az egész Kárpát-medencének a tudományos, az irodalmi, a művészeti élet meghatározó személyiségei is találkozhatnak itt, Keszthelyen, a kastélyban.
– Nagyszerű emberek jönnek itt össze, azok az emberek, akik a közért gondolkodnak, azért cselekednek, s számos ötlettel segítik a kastély munkáját is. A kialakult kapcsolat a maga nemében páratlan, már megfogalmazódtak könyvkiadási és más terveink is.

– Az év vége a számadások és a tervezések időszaka.
– Igen, májusban, az Európai Unió tagjaiként szükségünk lesz egy nemzettudatra – mondta dr. Szíjártó István –, s ennek a magyarságkutató intézetnek feladata lehet, hogy együtt láthassunk különböző tudományterületeket, hogy tudhassuk, egy irányba kell húznunk a nemzet szekerét. Amíg a politikusok megtalálják azt, ami a közmegegyezés deáki bölcsességéhez szükséges, addig is a magyar történelemben, művelődéstörténetben rejlő tudásmennyiségnek a felszínre hozásával szakmailag mi is segíthetünk. Ennek reményében adjuk ki a könyveinket, alakítjuk a közös nevezőt, szervezzük rendezvényeinket, s ezt véljük segíteni a másoddiplomás képzésünkkel is.
– Említette Deákot, az akadémia megemlékezett a bicentenáriumról?
– Tizennyolc ország 78 településéről bábáskodunk a Balaton Akadémia körül, tehát rengeteget foglalkozunk az évfordulóval. Annak idején Széchenyi bicentenáriumára alapítottuk meg az akadémiát azzal a gondolattal, hogy addig ne érezze jól magát egyetlen magyar sem ebben a hazában, amíg vannak éhező honfitársaink. Az igazán nagyok a nemzet orvosai voltak. Ahogy Széchenyi teendőket fogalmazott a magyarság számára, úgy Deák Ferenc egy nehéz történelmi helyzetben azt mondta, most az a fontos, hogy állapodjunk meg egymással, mert elveszhet a magyarság.

A 2003–2004. évi NB I/B-s sakk csapatbajnokságban sikeresen kezdte szereplését a Szalai István iránymutatása mellett működő keszthelyi csapat. Mindjárt az első fordulóban 8:4 arányban győzedelmeskedtek a Tatabánya ellen. A győztesek gárdáját erősítette: Ersöl Miklós, Istvándi Lajos, Babics András, Sulyok Sándor, Rózsa Péter, dr. Demény Antal, Bodnár Zoltán. A második fordulóban a Győri Elektromost fogadták a keszthelyiek. Őket 6,5:5,5 arányban óriási küzdelmek során sikerült legyőzniük. A siker elsősorban Horváth Imre, Istvándi Lajos, Babits András és Berta Krisztián érdeme. A Balaton-parti nagyváros csapata pillanatnyilag a bajnoki tabella előkelő harmadik helyén tanyázik 14,5 ponttal. Mindössze fél pont a hátrány a holtversenyben lévő első és második helyezett mögött.