Térségfejlesztés apró lépésekkel

Klubélet

Tízéves a Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány

Meg kell határozni a konkrét feladatokat

Térségfejlesztés apró lépésekkel

Az alapító ülésen Horváth Tihamér, a ZMKIK elnökhelyettese úgy fogalmazott, látja azokat a feladatokat, amelyeket sürgősen el kell végezni. Sajnos, hamar bekövetkezhet a térségben a gazdaság hanyatlása, ha ez a térségi összefogás nem lép gyorsan. Fontos a Balaton kommunikációja, fontos figyelni a térségfejlesztő hatásokra. A célokat és a konkrét munkát kell meghatározni, s lépni kell, ehhez az öszszefogás előnyt jelenthet. Mo- hácsi József, Keszthely polgármestere a sok éves helybenjárás utáni, az összefogás erejével való elmozdulást, az infrastruktúra fejlesztését szorgalmazta. Szalóky Jenő a sármelléki repülőtér ügyét vetette fel, mint sürgősen megoldandó problémát, Laza Mihály a ZMKIK keszthelyi szervezete nevében beszélt arról, minden felvetődött gondolat fontos, de a legfontosabb egy erős lobbizó szervezet létrehozása. 
Nos, az alapítás óta eltelt időben több fórumon is foglalkoztak az érdekeltek a tanácsadó testület feladatainak meghatározásával. Az ülésen Laza Mihály elnök bevezetőként elmondta, a feladatok súlypontjai kezdenek kirajzolódni. Az eredmények viszont csak akkor várhatóak, ha mindenki elmondja javaslatait, elvárásait, s a működéssel kapcsolatos gondolatait.

Azt gondoljuk, tehetünk valamit környezetünkért, az itt élő emberek sorsának jobbra fordításáért.
Tesszük ezt azért, mert hiszünk az együttgondolkodás és az egysorsúság kényszerítő erejében.

Horváth Tihamér egy racionálisabb megközelítésből szólt a testület leendő feladatairól. A vállalkozói rétegnek el kell érnie, hogy a tanácsadó testület szerepet vállaljon a döntéshozásban, hiszen amennyiben a hivatalnokok kezébe kerül a döntési jogkör, akkor a jövőbeni pénzek elosztásánál gondok jelentkezhetnek. A térség polgármestereinek, s az általuk kijelölt hivatalnokoknak a közös döntése nem lenne elfogadható. Jelenleg nincs legitimitása a kistérségi politikában a kamarának és a vállalkozói rétegnek, s ez csak úgy tud működni, hogy az a vállalkozói réteg, amely valóban végez terület– és térségfejlesztést, szerepet kaphasson az európai uniós pénzek régiós elosztásában. Az alulról való építkezés szerint a kistérségek szintjén is meg kell erősíteni a szerepvállalást, s így a kamarai és a vállalkozói jelenlét ténye eljuthat a magasabb fórumokig is. Ezt máshol már megoldották úgy, hogy az alapszabályt módosították, s így lehetővé vált a legnagyobb adófizetők, területfejlesztők legitimmé tétele térségi szinten. Jelenleg e térségben még megyei testületi szinten sem szerepel a kamara, a gazdasági szervezetek, illetve a vállalkozói réteg. Ezért követelni kell, hogy a területfejlesztés fórumaiba a kamara hivatalosan, szavazati joggal rendelkező szerepet kaphasson. Ezt a gondolatmenetet erősítette meg Laza Mihály is.

Bubla Zoltán elmondta, azért nincs jelenleg a területfejlesztésben szerepe a kamarának, mert amikor 1996-ban megszületett a területfejlesztési törvény, akkor jogszabályilag meghatározták, hogy kik lehetnek tagok, és az állam írta elő, hogy a megyéken belül is hogy épül fel a területfejlesztési testület. E szerint a törvény szerint még volt a kamarának is szerepe, ám az 1999-ben történt törvénymódosítás kivette e körből a kamarákat. A Nyugat- Balatoni Területfejlesztési Tanácsadó testületben a kistérségi testületek – alulról építkezve – együtt vállalnak szerepet a gazdasági élet szereplőivel. A holtpontról való előrejutási lehetőségek hozzáférhetőségéről a pályázatok nyújthatnak segítséget. Az angol nagykövetséghez lehet pl. benyújtani a természetvédelem köré szervezett, 5-10 ezer euró támogatást jelentő pályázatokat. A helyi gazdaság számtalan ösztönzés ellenére sem akart igazán előrelépni ezidáig, ezt kell generálni oly módon, hogy összeállított tervekkel a most készülő rendezési tervek, vagy az önkormányzati projektfejlesztési elképzelések ismertetésére meghívnák a gazdaság képviselőit is. Össze kell állítani egy feladatlistát, meg kell határozni azokon belül a prioritásokat, hogy területfejlesztés terén kimozduljon a holtpontról a régió. Mindehhez fel kell építeni egy új stratégiát, amely segít az előrelépésben. 

Horváth Tihamér a prioritások sorában szinte első helyen említette a sármelléki repülőtér helyzetének pozitív irányba történő előremozdítását. Legitimitást kell szerezni egy olyan tömörülésnek, amely a közakaratot át tudja vinni a területfejlesztés oldalára. Az természetes, hogy a két kis önkormányzat önállóan nem tud tenni semmit – anyagi forrás híján – a repülőtér fejlesztéséért. Számtalan fórumon elhangzott, hogy e téren cselekedni kellene, ám ennek ellenére semmi nem történik a fejlesztés ügyében. Az idegenforgalom fellendítéséhez elengedhetetlenül szükség volna, hogy minél többen felkarolják a repülőtér fejlesztésének ügyét. Nem az a kérdés, hogy ki üzemelteti a repülőteret, hanem az, hogy évente százezer emberrel többet lehetne vendégként ide hozni, ha kiépülne a megfelelő infra- struktúra, megoldódna az éjszakai leszállás lehetősége és minden olyan berendezés a helyére kerülne, amelyet egyrészt elvárnak a légügyi hatóságok, másrészt szükséges ennek az utasforgalomnak a lebonyolításához. Több fórumon is elmondta Horváth Tihamér, hogy szükség lenne egy repülőtér fejlesztési részvénytársaságra, amelyet az érintettek is elfogadnak, s amely konkrét lépéseket is tehetne a fejlesztés érdekében. Ez esetben az állami támogatás lehetősége is nagyobb lenne, hiszen e célra önkormányzati támogatást nem tudnak biztosítani. Meggondolandó lehet, hogy az érintett idegenforgalmi cégeknek érdemes lenne bizonyos tőkével beszállni egy részvénytársaság megalapításába,
Laza Mihály összegzésként megfogalmazta, hogy a kabinetülésen felvetődött ötletbörzén konkrétan meg kell fogalmazni, hogy a térség gazdasági szereplői legitim módon kívánnak részt venni e régió területfejlesztésében. Az összefogással nagyobb esély van az egyéni elképzelések, fejlesztések megvalósítására is. 

A klub tagjai elhatározták, hogy a november 6-án esedékes összejövetelükre meghívják Zóka Istvánt, a Balaton West Airport igazgatóját, hogy egyrészt tájékoztatást kapjanak a repülőtér helyzetének jelen állapotáról, másrészt megismerjék a nemzetközileg elvárható infra- strukturális fejlesztéshez szükséges beruházások részleteit. Mindezek ismeretében közelebb kerülhetnek az idegenforgalom és a gazdaság szereplői ahhoz, hogy kimozdulhasson a holtpontról ez a sokak által szorgalmazott beruházás. E téma a gazdaság számtalan területét érinti, hiszen egy nemzetközi repülőtér működtetéséhez, az utasforgalom kiszolgálásához rendkívül szerteágazó lehet a beszállítói kör tevékenysége. Tehát az utasforgalom növelése mellett üzleti érdeke is az egész régió vállalkozásainak a fejlesztés, s ezzel számtalan új munkahely is létesülhetne. 
E téma kapcsán is felvetődött, hogy nem kellene megvárni amíg erre a piacra is ráteszik a kezüket a multi cégek, mert ez a térség gazdaságának életére negatív hatással lenne. 

vissza az elejére

Klubélet

Október 8. 

A vállalkozói klub összejövetelén a közeljövő rendezvényeinek részleteit egyeztette egyebek mellett a tagság. A több éves hagyományoknak megfelelően már most elkezdődött a VIII. KTVKE farsangi bál előkészítése, s a VIII. Vállalkozói Fórum programjának megbeszélése.

Október 22.

Ez alkalommal a klub vendége volt Tóth Ferenc, a Zámor Térségért Egyesület elnöke, aki egy európai uniós társasjáték elkészítésének ötletét vázolta. Ennek lényege, hogy a kártya, amelyet elsősorban a fiatalok figyelmébe ajánlanának, az Európai Unióról szóló kérdések mellett a helyi gazdasági élettel kapcsolatos kérdésköröket is tartalmazna. A játék során így párhuzamos ismereteket nyújtana mindkét kérdéskörről. Természetesen az elképzelés szerint egy-egy vállalkozással kapcsolatos kérdéskör is megjelenne a lapokon, így a fiatalok könnyebben megismerhetnék a térség meghatározó vállalkozásainak tevékenységét. A tagság a későbbiekben ad választ, hogy egyénileg ki kívánja támogatni – saját cége bemutatásával – a játék kiadatását.
Bubla Zoltán tájékoztatást adott a közelmúltban megalakult Térségfejlesztési Tanácsadó Testülettel kapcsolatban, majd a közeljövő programjainak további részleteiről tárgyalt a tagság. Nádler József önkormányzati képviselő beszámolt a remények szerint rövidesen megkezdődő Bahart beruházással kapcsolatos lépésekről. A napokban várható, hogy az önkormányzat és a Bahart aláírja a vitorláskikötő építéséről szóló szerződést, amely azt jelentheti, hogy a jövő év nyarára elkészül a Libás térségben a régóta várt kereskedelmi vitorláskikötő. Szóba került, hogy a Balaton kotrására csupán két önkormányzat nyújtott be pályázatot, s ezek között Keszthely nem szerepel, holott a strand kotrása már elengedhetetlenné vált. Az is probléma, hogy az alacsony vízállás miatt keletkezett szárazulatok rendkívül visszataszító állapotban vannak, holott ez kis odafigyeléssel kezelhető lenne, s nem riasztaná el a fürdővendégeket a látvány. 
A tagság döntött arról, hogy a novemberi első összejövetelén vendégül látja Zóka Istvánt, a sármelléki repülőtér igazgatóját, s ez alkalommal kerül sor az évente esedékes vállalkozói véradásra is.
A klub tagjai ez alkalommal köszöntötték névnapjukon Kálmán nevű tagtársaikat.

vissza az elejére

Jubileumi estély

Tízéves a Szent Erzsébet Jótékonysági Alapítvány

„Estélyünk célja, hogy a köztünk élő rászorultakat gyámolítsuk – városban és falun egyaránt – kinek-kinek szüksége, és alapítványunk szerény lehetősége szerint.
Hálásan köszönjük mindazok nagylelkűségét, akik megértő szeretettel, egyetlen kérő szóra az alapítványi estély segítségére siettek.
És köszönjük Önöknek is, ha jelenlétükkel megtisztelik rendezvényünket!” – áll a meghívó belső oldalán.
A 2003. évi jótékonysági est fővédnökei Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök felesége és dr. Sáringer Gyula akadémikus. A rendezvény felett védnökséget vállalt dr. Hóbor Erzsébet helyettes államtitkár, a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. A program elsőként a megjelent vendégek köszöntésével kezdődik, majd Mádl Dalma asszony mond beszédet. A műsorban fellépnek Edvin Martin hegedűvirtuóz, Lovay László előadóművész, valamint Jankovics Anna főiskolai hallgató. 
A vacsora a már megszokott svédasztalos rendszerben zajlik, s ezt követően kerül sor a már hagyományos aukcióra, amelyen művészeti, népművészeti alkotásokra lehet licitálni – az alapítvány javára. A szervezők ez úton is köszönetet mondanak azoknak a művészeknek, alkotóknak, akik önzetlenül ajánlották fel alkotásaikat a jótékony aukcióra.
A rendezőség szeretettel várja mindazokat, akik egy kellemes kikapcsolódást nyújtó esti programon való részvételükkel támogatják az alapítványon keresztül a rászorultakat.

vissza az elejére