Gyógyfürdőkórház

Deák Ferenc születésének 200. évfordulóján, október 17-én avatták fel Hévízen a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház „F” épületének falán Deák Ferenc emléktábláját, s ugyanekkor vette fel hosszú idő után ismét az épület a haza bölcsének nevét.

A meghívott vendégeket és a kórház dolgozóit Vancsura Miklós főigazgató köszöntötte, s szólt arról, hogy évek munkájának során minden épület visszakapta eredeti nevét. Mint mondta, az ötlet, hogy a Deák-ház eredeti nevét visszaállítsák, dr. Bolla Sándor történésztől származik, aki régi ismerőse a kórház dolgozóinak is. A főigazgató kitért arra is, hogy ma nagy szükség van Deák szellemiségére, s az emléktábla állításával e szellemiség előtt is tisztelegnek az itt dolgozók.


Vancsura Miklós köszönti a megemlékezés résztvevőit.

Dr. Bolla Ferenc avatóbeszédében kitért arra, hogy bár semmilyen írásos emlék nem utal rá, hogy Deák Ferenc megfordult volna Hévízen, de feltételezhető, hogy Kehidáról Keszthelyre tartván útba ejtette a hévízi tavat is. A halálához közeli időszakban vált Hévíz először országos, majd később európai hírűvé. Megemlékezésében felidézte Deák korát, azokat a magyarságot próbára tevő nehéz időszakokat, amikor különös szüksége volt-e népnek egy higgadt, bölcs gondolkodóra. Szólt arról, hogy a hévízi kórház épületei is a 19. század második felében épültek, s a ház, amelyre most visszakerült Deák Ferenc emléktáblája, eredetileg kaszinóháznak épült. Az 1920-as években már Deák Ferenc nevét viselte az épület, s a tábla még az 1950-es évek végén is itt állt. Örömmel vette, hogy a ház falán ismét ott áll a Deák Ferencre emlékeztető tábla, amely az erre sétálóknak is eszébe juttatja a haza bölcsét.
Horváth Gyula előadóművész Deák Ferenc adomáiból idézett, majd dr. Horváth Anna orvos-igazgató és dr. Horváth József főorvos leplezték le az emléktáblát, amelyen – s a ház homlokzatán is – az eredeti írásmód szerint, cz-vel íródott Deák Ferencz neve.

A Magyar Fürdőszövetség évente két alkalommal tart közgyűlést, s ez alkalommal a Danubius Thermal Hotel Hévíz biztosította a tanácskozás helyszínét.

Segédeszközöket is kiállítottak, előtérben

A rendezvény első napján a szövetség közgazdasági, oktatási, műszaki, orvosi, minősítő és marketing szakbizottságai tanácskoztak nyílt ülésen, majd a szövetség választmányi ülésére került sor. Este a tófürdő épületében látta vendégül a gyógyfürdőkórház a konferencia résztvevőit.
A második nap Vértes Árpád polgármester köszöntőjét követően mutatta be – a rendezvény házigazdájaként – Vancsura Miklós főigazgató a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház jelenlegi munkáját, eredményeit, s az eddigi és a rövidesen megkezdődő fejlesztéseit, beruházásait.
Dr. Horváth Gábor, a fürdőszövetség elnöke a két közgyűlés közötti időszakban történt eseményekről adott tájékoztatást, majd dr. Okolicsny Emilia, az Országos Egészségügyi Pénztár megbízott főosztályvezetője a gyógyfürdőellátások finanszírozásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy az OEP célja, hogy bővüljön a gyógyfürdőkhöz kötődő támogatott szolgáltatások köre. A szakmai témák mellett az ORFK részéről is elhangzott egy tájékoztató „A strandfürdők biztonságáért 2003” ellenőrzési program megállapításairól. A programhoz kapcsolódóan számos kiállító is bemutatta a gyógyfürdők munkáját segítő termékeit, s bemutatásra került a szövetség internetes honlapja is.

A Magyar Fürdőszövetség Hévízen megtartott közgyűlése kapcsán Vancsura Miklós főigazgatóval, a Szent András Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház vezetőjével beszélgettünk.

– Házigazdaként, valamint az ön által vezetett intézmény szempontjából hogy ítéli meg, a szövetség mennyiben segíti a gyógyfürdők munkáját?
– Mint minden civil szervezet, gyakorlatilag az érdekek összehangolását végzi. Érdekképviseletet is végez, valamint a különböző szakbizottságokban folyó munka megpróbálja egységesíteni a szemléletet, segíteni a fürdő-fejlesztésekben, a fürdő-technológiában, a közös marketing üzenetek megfogalmazásában, és hát minden olyan kérdésben, ami a fürdőket érinti. A szervezet közel tíz éves múltra tekinthet vissza, s kezdetben alig harminc fürdő alapította meg, ma már lényegesen nagyobb a tagok száma. Jelenleg mindenki nagy izgalommal figyeli a fürdőéletet, hiszen a fürdők az elmúlt években több mint 27 milliárd forint támogatást kaptak, s ebben az évben is közel 6 milliárd forint állami forrás jutott a fejlesztésekre. Úgy érzem, hogy most a fürdő szakma egy nagyon komoly lendülettel halad előre, egy fölfelé ívelő pályán van, és itt különösen fontos, hogy bizonyos üzenetek, értékelések, a statisztikai kimutatások alapján is megfogalmazódjanak a hatékonyság érdekében.

– Mi volt a tanácskozás legfontosabb mondanivalója?
– Egyértelműen az, hogy az elmúlt időszaki fürdőfejlesztések mit hoztak, ezeknek milyen tapasztalatai voltak, ezek gazdasági értelemben milyen eredménnyel jártak a fürdők számára, és hát a betegek oldaláról nézve is. Ezekből kiderül, hogyan kellene tovább módosítani azokat a jogszabályokat, amelyek a magyar betegellátást, a magyar rehabilitációt, prevenciót szolgálják. Dr. Okolicsny Emília főosztályvezető asszony is a kormányzat felől érkező szándékokról szólt. A fürdők felől pedig teljesen nyilvánvalóan körvonalazódik egy olyan irányzat, hogy tisztán kialakul egy gyógyászati profil, ami inkább a rehabilitációt szolgálja. Láthatóan van egy olyan irányzat is, ami inkább a fitnessre, a wellnessre alapozódik, ami tulajdonképpen inkább a megelőzést szolgálja. Nagyon érdekesek a tapasztalatok, jönnek új igények, s jönnek új magyar vendégek, akik megfizetik ezeket a szolgáltatásokat. Látszik, hogy ahol nagyon jó színvonalú a szolgáltatás, ott tudtak árakat is emelni ennek megfelelően, és növekedett ezzel a forgalom is. Mindez egy új irányzat, s nagyon optimistán nézünk a jövő elé, bízunk abban, hogy a kormányzat továbbra is fenntartja a rehabilitációs lehetőségeket, s erre áldoz is. Reméljük, hogy nem csak a fejlesztésekhez nyújt támogatást, hanem a szolgáltatásokhoz is. Egyértelműen kiderült az is, hogy a vendégeknek is hozzá kell járulni mindehhez, hiszen napjainkban az ingyenes ellátás egy illúzió. Ezt a fürdők különbözőképpen oldják meg, de mindenki igényel ma már valamilyen szinten a vendégektől hozzájárulást a szolgáltatásokhoz.

– Említette az állami támogatásokat, amelyek jelentős összegeket tesznek ki, s említette a fizető szolgáltatásokat. A társadalombiztosítás a rehabilitációt, illetve a gyó-gyászatot mennyire támogatja?
– A gyógyfürdőknél csak járóbetegekről beszélhetünk, a jelen rendeletek értelmében az évente két alkalommal adható kezeléseket finanszírozza az OEP 85 százalékosan, a többi költség a beteget terheli. A társadalombiztosítás ebből nem kíván kivonulni, ezt a támogatást a következő években is fenn kívánja tartani. Ez egy nagyon pozitív üzenet, mert a fürdőorvosok, a reumatológusok, a terapeuták az OEP-el együtt meg vannak arról győződve, hogy ez a fajta rehabilitáció gyógyszer-mellékhatás nélkül képes bizonyos betegségek területén nagyon komoly eredményeket biztosítani a betegek számára. Nyilvánvaló, hogy hangsúlyoznunk kell a komplexitást, s én annak örülök, hogy a fürdők nagy része megértette, hogy a gyógyászati üzenet fontosabb, mint a wellness üzenet, de ez utóbbi is fontos, mert már Magyarországon is van rá igény. Az a véleményem, hogy csak a wellness kínálatával nem mehetünk a külföldi piacokra, hiszen az egy rövid itt tartózkodást jelent, egy intenzív rekreációs lehetőséget kínál. Ezért viszont nem utazik senki mondjuk 800 kilométert, hogy egy wellness hétvégét itt töltsön. Meggyőződésem, hogy a gyógyászati vonalat kell erősíteni, ehhez minden adottságunk megvan, kiválóak a gyógyvizeink, az orvosaink, a terapeutáink. A hagyományainkon alapuló komplexitást viszont sehol máshol a világon nem találják meg a betegek, hiszen számos helyen torzultak a szolgáltatások az egy irányba haladás miatt. Mi megőriztük a hagyományainkat, s az erre épülő komplex gyógyászatunkat, s a szolgáltatásainkat a természetes gyógytényezőkkel.

– Ez alatt azt érti, hogy a fizető szolgáltatások nem szorítják háttérbe a gyógyászatot?
– Így van, hiszen a magyarországi betegeknek az ellátása egy stabil, évente állandó kapacitáslekötést jelent, míg a fizető vendégek megjelenése hullámzó és időszakos. Van egy érdekes újabb tendencia, hogy a magyarországi kiegészítő biztosítások egyre szaporodnak, s ezek átvállalják a betegek által fizetendő terheket. Az egészségbiztosítási pénztárakba mindenki kedvezményesen léphet be, a munkáltató kedvezményesen, adó– és járulékmentesen fizethet, s ez a pénz így sokkal nagyobb értéket képvisel a vendég és a beteg számára, amikor egy gyógyászati szolgáltatást igénybe vesz. Nagyon komoly ez az újabb lehetőség, itt a hévízi kórházban nekünk már 17 ilyen szervezettel van szerződésünk. Szerződéseink már az elmúlt években is voltak, csak eddig nem volt belőle vendég. Ebben az évben érdekes módon, már a vendégek is megjelentek, s ez egy nagyon jó dolog, egy pozitív üzenet. Ha nagyon jó minőségű fürdők lesznek természetes gyógytényezőkkel, jól képzett szakemberekkel, megfelelő infrastruktúrával, jó gyógyhelyi adottságokkal, nagyon erős központi üzenettel, akkor ebben a szektorban Európa meghatározó elemévé válhatunk.

Belenta Réka

Gombár Judit

Lapunk 031016 számának gy.html oldalán a „Folytatódik a minőségbiztosítás” és az „Egységes arculattal az Unióba” című írásainkhoz mellékelt két fotó technikai okok miatt felcserélődött. A gyógyfürdőkórház marketingvezetője Belenta Réka, a minőségbiztosítási vezető helyettes pedig Gombár Judit. Íme a két portré, immár a helyes nevekkel.
Az érintettektől és az olvasóinktól elnézést kérünk a névcseréért.