Horizont

Az M7-es autópálya építéséhez folyó kőszállítás okozta gondok kapcsán a nyár folyamán az érintett települések – Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás és Keszthely – lakossága és polgármesterei demonstrációval tiltakoztak a megnövekedett kamionforgalom ellen. Ez a forgalom zavarta az ide érkező vendégek nyugalmát is, s ez jelentősen csökkentette az amúgy is gyenge idegenforgalmi szezon bevételeit.

A négy település polgármestere levélben fordult Csillag István gazdasági és közlekedési miniszterhez, kérve a panasz orvoslását. A közelmúltban a minisztérium kezdeményezésére Keszthelyen, a polgármesteri hivatal dísztermében találkoztak az érintettek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Nemzeti Autópálya Rt., a MÁV, a Zala Megyei Közútkezelő Kht. képviselői és az érintett települések polgármesterei, hogy közösen keressék a helyzet kompromisszumos megoldásának lehetőségét.
Mohácsi József polgármester bevezetőjében egyebek mellett szólt arról, hogy a rendkívüli mértékben megrongálódott utakon a helyenként 10-15 centiméter mély nyomvályúk a tél beálltával csak fokozzák a balesetveszélyt.
Andricsák Zoltán, a szaktárca közlekedési főosztályának vezető-helyettese elmondta, a szállítási gondok továbbra is fennállnak, s a szállítási vállalkozó kiválasztása pályázat útján történik. Természetesen az árkalkulációnak tartalmaznia kellett a várható károk helyreállítási költségeit is. A továbbiakban várják a MÁV szállítási ajánlatait is.
Mentes Balázs a Nemzeti Autópálya Rt. részéről hangsúlyozta, eddig is orvosolták a problémákat, ám azt is tudomásul kell venni, hogy az utakat más szállítók is használják, s a helyreállítás a kőszállítással arányos mértékben terheli a fuvarozókat. A Balatonszárszó-Ordacsehi szakasz töltésépítése már a vége felé közeledik, s az egyeztető tárgyalás napján írták alá az Ordacsehi-Balatonkeresztúr közötti szakasz építésének szerződését. Ezt a szakaszt már a Vegyépszer Rt. építi, s a további szállításoknál figyelembe vehetik a MÁV árajánlatait is.

Horváth Ottó, a MÁV árufuvarozási üzletágának igazgatója arról biztosította az érdekelteket, hogy a vasút vezetése a szállítmányozási technológia és az árak tekintetében is hajlandó a legvégső kompromisszumokig elmenni. Az igények ismeretében készek kialakítani a szállításhoz szükséges nyílt vágányokat és a rakodópályákat is.
Halász Imre, a Közútkezelő Kht. műszaki igazgatója részletesen vázolta a 13 kilométeres zalai útszakaszon jelentkező problémákat, s mint mondta, ebből 4,5 kilométernyi útszakasz az, ami jelentősen megrongálódott.
Csehi Ottó, Gyenesdiás alpolgármestere hangsúlyozta, a 71-es út forgalma már amúgy is elviselhetetlen, a kőszállítás csak fokozta – és lassította is – a közlekedést. A község vendégei körében végzett felmérés azt mutatja, hogy mintegy 40 százalékban a közlekedést jelölték meg zavaró tényezőnek. Ebből következően ez a forgalom már a lakosság megélhetési lehetőségeit veszélyezteti. A megoldást csak a 71-es út elkerülő szakaszának megépítése jelentheti. Ezt erősítette meg Kiss László Tibor, Balatongyörök polgármestere is, aki hozzátette, a lakók megszámolták, hajnali 4 órától napi 400 kamion haladt át ezen az útszakaszon. Seffer József, Vonyarcvashegy polgármestere a lámpás kereszteződésben a nyomvályúk okozta veszélyhelyzetről szólt, s ugyancsak sürgette az elkerülő út megépítését.
A minisztérium képviselője válaszában elmondta, már folyik a burkolatmegerősítési program, s ehhez a jövő évben jelentős uniós támogatásokra is számítanak. A 71-es út elkerülő szakaszának építését viszont csak 2006 utánra prognosztizálta.

Azzal mindenki egyetértett, hogy a helyenként 15-20 centiméter mélységű nyomvályúk javítását még a tél beállta előtt ki kell javítani, bár szóba került, hogy a még szükséges 40 ezer köbméternyi anyag elszállítása előtt érdemes-e ezt megtenni.
– Mennyire tartja bíztatónak az illetékesek válaszait az elhangzott kérdésekre?
– Én úgy láttam, hogy a MÁV vezetése maximális készséget mutatott arra, hogy a további szállítások lebonyolítását vállalja – válaszol kérdésünkre Mohácsi József. – Ez megoldaná az összes olyan problémát, amely az elmúlt szezonban itt tapasztalható volt.
– Minden érintett pozitív, bíztató válaszokat adott, viszont a gazdasági minisztérium képviselője azt mondta, az elkerülő út építésére, illetve a 71-es út teljes rekonstrukciójára csak 2006– 2007 körül kerülhet sor. Nem túl távoli ez az időpont?
– Egyrészt tudomásul kell ve-gyük az ország és a közlekedési tárca gazdasági helyzetét is. A prioritásokat figyelembe véve azonban itt egy olyan fontos területről van szó, amelynek az idegenforgalmi bevétele országosan is meghatározó lehet. Éppen ezért minden szinten megpróbálunk lobbizni, hogy ez a beruházás minél hamarabb megvalósuljon – mondta Mohácsi József.

Az Egry József Általános Iskola diákjainak műsora köszöntötte a polgármesteri hivatal dísztermében azt a tizenkét idős pedagógust, akik 50, illetve 60 éve kapták kézhez diplomájukat.

Az ünnepségen, amelyen jelen volt Molnár Imre alpolgármester, Csótár András, az oktatási bizottság elnöke, Pálinkás Róbert képviselő, Milus Lajos osztályvezető köszöntötte az idős pedagógusokat, majd az ünnepi műsort követően Mohácsi József polgármester beszédében szólt arról, hogy valójában a felnövő új generációk csak évek múltán értékelik mindazt, amit tanáraiktól kaptak útravalóul. A köszönő szavak csak jelképesek lehetnek, mert a szavak igazán kevesek ahhoz, hogy a hálát kifejezhessék.
– Tudjuk, nem könnyű a földből a jó termést kicsikarni, nem könnyű a holt anyagot életre kelteni, de azt is tudjuk, hogy gyermeket oktatni, embert formálni – jó gyermeket, becsületes, tisztességes, szorgalmas embert nevelni –, ez mindennél nehezebb feladat – mondta a polgármester. – Nincs szebb hivatás a tanításnál, mások oktatásánál, mert ez azt az örök folyamatot jelképezi, hogy az előttünk élt nemzedékek tudása nem múlik el hiába, felgyűlve tovább él, terjed, kibontakozik, hat, és újabb tudás alapjává válik.
50 éve szerezte meg diplomáját Hörcsöki Mária, Varga Jolán, dr. Ecker Istvánné, Horváth Károlyné, Gömbös Árpádné, Sándor Jánosné és Zorkó Eduárdné, ők heten „Arany” jubileumi díszoklevelet vehettek át. 60 évvel ezelőtt diplomázott Bertha Kálmán, Páncsics Péterné, Jaksa Balázsné, Jaksa Balázs, valamint Kiss Károly, részükre „Gyémánt” jubileumi díszoklevelet adott át a polgármester, aki a hölgyeket egy-egy virágcsokorral is köszöntötte.

Nádler László Keszthelyen született festőművész harminc képét állították ki a Fontana emeleti termében november elejétől. A jelenleg a vasi hegyhát ölének egyik kis falujában, Oszkón élő mester kamaratárlata – a barátként ajánló gondolatokat megfogalmazó Rasperger József grafikusművész szerint legalábbis – a képzőművészet huszadik századi kalandját hordozza magában.

Az impressziók mestere tiszta színekkel varázsol.

Mint a tárlat nyitóünnepségén elhangzott: Nádlernek sikerült olyan művészekhez társulnia, akiktől eltanulta a mesterségbeli mívesség fortélyait, a szakmai tökéletességre hajlás igényét. Az eredetileg a néprajzhoz és régészethez is vonzódó festő a kozmikus és az emberi tér egységét virtuális nyelvezettel próbálja összefogni a finom színátmenetekkel rajzolt képeken. A látvány által közvetített impressziókon is túl akart lépni, amikor a mediterrán témájú képeket megkomponálta. Nemcsak vázlatokban, de a szívében-lelkében is hazahozta a görög, spanyol, olasz vidékek, városok látványának varázsát, hogy művészi szenvedéllyel alkosson belőlük meleget árasztó, különleges hangulatú csodákat. Izgalmasak számára a régi utcák, történelmet mesélő boltívek, kapualjak, sikátorok. A 18 csoportos és 11 önálló kiállításon bemutatkozó alkotó a közvetlen élményeit műtermében alakítja át enyhén geometrikus stilizálással azért, hogy a kép tágabb, szimbolikusabb tartalmat kapjon.

Az elmúlt héten Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban tartotta kihelyezett ülését az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, Turi-Kovács Béla elnök vezetésével. Az ülésen tájékoztató hangzott el a Balaton vízügyi helyzetéről és az ezzel kapcsolatos időszerű teendőkről, valamint a környezet– és természetvédelmi feladatokról, s ezek finanszírozásáról.

A bizottsági ülést követően Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján elmondta: jó, hogy a kormány elfogadott egy 47 pontból álló cselekvési programot, és határozatot hozott a különböző célok végrehajtása érdekében. Ezt indokolta a Balaton jelenlegi helyzete, s a csökkenő turizmus is. Ezzel szemben a 2004-es költségvetés tervezetében az erre a célra szánt összeg nem elegendő a feladatok megoldásához. A Balaton térségében közműépítésre 937 millió forintot szánnak, erre az előző évben még 1 milliárd 845 millió forint állt rendelkezésre. A vízminőség védelmére a korábbi 741 millió forint helyett csupán 345 milliót terveztek, s ez mindenképpen aggasztó. Aggasztó még akkor is, ha a Balaton érdekében rendkívül alapos szakmai munka folyik. Az hogy a Balaton vízminősége jelenleg jó, annak köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben jelentős közművesítési, szennyvíztisztítási program indult be, amelynek a végéhez közelednek. Ha a program a lecsökkent támogatás miatt nem folytatódik, akkor az alacsony vízállás mellett a következő évben komoly problémák jelentkezhetnek. Jó viszont, hogy végre kormányzati szinten is foglalkoznak az iszapkotrással, ehhez biztosították a forrást is, ám csak egy önkormányzat adott be – önerő hiányában – erre pályázatot. Az országgyűlési képviselő szerint a költségvetésben ma még nem látszik az, hogy igazából mennyit kap a Balaton a problémák megoldására. Az már látszik, hogy az előző évi 3 milliárddal szemben 2004-ben mintegy 1,5 milliárddal lehet számolni, azaz a korábbi összeg felével. Jelen pillanatban az sem egyértelmű, hogy a fejlesztéseket is beleértve összességében mennyit szán a kormányzat a Balaton kiemelt üdülőkörzetre.