Vállalkozók Klubja

Február 5.
A KTVKE január végi tisztújítását követően Laza Mihály elnök február 5-re hívta össze az első klubösszejövetelt, amelyen egy jótékonysági rendezvényről, illetve annak támogatási lehetőségeiről volt szó. Sebestyén Péterné, a Vöröskereszt titkára kifejtette köszönetét a klub tagságának az elmúlt évi véradásokért, majd kérte, hogy ebben az évben is rendezzenek az elmúlt évihez hasonló véradó estét.

Február 19.
Tartalmas előadás és vita részesei voltak ezen az estén a klub tagjai, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozásról, az ebből adódó feladatokról fejtette ki véleményét Szalóky Jenő, a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke. Az uniós csatlakozással kapcsolatos információk elérhetőségéről, a beszerezhető írásos anyagokról Nagy Anita, a Balaton Régió Európa Információs Pont irodavezetője adott tájékoztatást. Laza Mihály és Horváth Tihamér beszámolt a Budapesten megrendezett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzott tájékoztatókról.

Március 5.
Az összejövetel fő témája ismét az európai uniós csatlakozás volt. A klub előadónak Huszti Leventét, a MEH térségi megbízottját kérte fel, aki elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv felépítéséről, az átfogó célokról és az azokhoz kialakítandó operatív programokról adott tájékoztatást.

Március 19.
Folytatódott az európai uni-ós kérdések és lehetőségek tárgyalása, a Nemzeti Fejlesztési Tervből adódó lehetőségek megvitatása, amelyet ezúttal Bubla Zoltán térségmenedzser vezetett. Az felkészülés eddigi lépéseinek összegzése mellett részletesen kitért az NFT operatív programjaira, illetve az azokhoz kapcsolható projekt-lehetőségekre. A humánerőforrás fejlesztésére, a gazdasági versenyképesség erősítésére, a környezetvédelem és az infrastruktúra helyzetére. A regionális fejlesztés operatív programja az, amelyikbe el lehet helyezni a turizmus fejlesztésére szánt ötleteket. Ehhez is rendkívül jó adottságokkal rendelkezik ez a térség, csak ki kell találni azt, hogy a sajátosságainkra építve hogyan lehet eladhatóvá tenni mindezt régiós szinten. Kerékpárutak, turistautak, tanösvények, borutak, pincebejárások – adottak a lehetőségek, s ehhez munkacsoportokat kell kialakítani, s meg kell indítani a párbeszédet a civil társadalom minden szereplőjével.

Április 2.
Ez alkalommal Hévízen, a Magyar Csárda különtermében tartotta az összejövetelét a KTVK Egyesület, Józsvai Sándor alelnök jóvoltából. A klub vendégei voltak ezen az estén Mohácsi József, Keszthely polgármestere, Zemankovics Ferenc alpolgármester és dr. Hajduk Árpádné képviselő, az SZDSZ keszthelyi szervezetének elnöke. Az est folyamán elsősorban Keszthely aktuálpolitikai és az önkormányzat gazdálkodási lehetőségeiről váltottak szót.

Április 16.
Ezen az estén Manninger Jenő, országgyűlési képviselő volt a vendég, aki a választások óta eltelt időszakban végzett képviselői tevékenységéről adott tájékoztatót. Nádler József önkormányzati képviselő – a KTVKE színeiben – ugyancsak az önkormányzati választások óta eltelt időszak fontosabb eseményeiről számolt be.
Kihelyezett ülést tartott a KTVK Egyesület
Május elején Bezerics Csaba meghívására kihelyezett ülést tartott a vállalkozók klubja Szentgyörgyváron, a Széchenyi pincében. Két témakör szerepelt ezúttal az ülés napirendjén: a bor és a turizmus kapcsolata, valamint a borutak kialakulása és szerepe az idegenforgalomban.
Laza Mihály, a KTVKE elnöke elmondta, a borutak helyzetének áttekintése során szó esett a Cserszegi fűszeres országos borútról is, amely nem egy földrajzi területet határol be, hanem egy nemesített fajta imázsának emelése a célja. A Németh Borház a közelmúltban egy európai szintű nemzetközi versenyen mérettette meg az általa termelt Cserszegi fűszerest, s az elnyert aranyérem a Tokaji aszú mellé rangsorolta ezt a bort. A Cserszegi fűszeres borútról is szó esett, miként fűzi fel azokat a kis vállalkozásokat, kis pincészeteket, hogyan ad egy újabb lehetőséget a kibontakozásra, de a tágabban vett régió ilyen irányú lehetőségeit is áttekintették a klub tagjai. A látogatás igazolta, volt létjgosultsága azoknak a gazdasági elképzeléseknek, amelyeket a Széchenyi-terv kapcsán indítottak, ennek számos eredménye látható ebben a térségben is. Megfogalmazódott, hogy a gazdasági életből jelenleg ez a mozgatóerő hiányzik. Jelentős probléma e tekintetben, hogy ahol a legnagyobb mértékben termelődik ki a turizmusból származó bevétel, oda szinte csak jelentéktelen összegeket fordítanak viszsza az állami költségvetésből.

Május 21.
A KTVK Egyesület ezen az összejövetelén hallgatta meg Nádler József beszámolóját a választások óta eltelt időszak önkormányzati munkájáról. Ugyancsak e témáról számolt be a tagságnak Bubla Zoltán és dr. Kovács István, akik mindketten külső bizottsági tagként segítik Keszthely önkormányzatának munkáját. Sokadszor kerültek szóba azok az ismételt próbálkozások, amelyek a kereskedelmi multi cégek keszthelyi letelepedését célozzák. A multik hitvallása nem a vásárlók minőségi kiszolgálását célozza, hanem a könyörtelen, minden áron való profitszerzést. Megpróbálják egy-egy új helyen kihasználni a letelepedés kapcsán az adókedvezményeket, s a beígért foglalkoztatási létszám alig néhány százalékát valósítják csak meg.

Június 4.
Ez alkalommal volt vendége a vállalkozói klubnak dr. Czoma László, aki a Helikon Kastélymúzeum eddigi fejlesztéseiről, valamint a kastélypark rekonstrukciójának további lépéseiről számolt be. Mint elmondta, egykor 5-600 kastély és kúria volt Magyarországon, ezek mintegy 99 százaléka az enyészeté lett, megsemmisült a második világháború után. Ma három nagy kastély az, amelyet a fennmaradását követően lassanként sikerült helyreállítani és a magyar kultúra, az idegenforgalom szolgálatába állítani. Dr. Czoma László elmondta, 1984-ben került Keszthelyre, s az eltelt közel 20 év alatt mintegy 3 milliárd forintot fordítottak a kastély rekonstrukciójára.

Október 8.
A több éves hagyományoknak megfelelően már most elkezdődött a VIII. KTVKE farsangi bál előkészítése, s a VIII. Vállalkozói Fórum programjának megbeszélése.

Október 22.
Ez alkalommal a klub vendége volt Tóth Ferenc, a Zámor Térségért Egyesület elnöke, aki egy európai uniós társasjáték elkészítésének ötletét vázolta. Bubla Zoltán tájékoztatást adott a közelmúltban megalakult Térségfejlesztési Tanácsadó Testülettel kapcsolatban. Nádler József önkormányzati képviselő beszámolt a remények szerint rövidesen megkezdődő Balatoni Hajózási Rt. beruházásával kapcsolatos lépésekről, amely azt jelentheti, hogy a jövő év nyarára elkészül a Libás térségben a régóta várt kereskedelmi vitorláskikötő. Szóba került, hogy a Balaton kotrására csupán két önkormányzat nyújtott be pályázatot, s ezek között Keszthely nem szerepel, holott a strand kotrása már elengedhetetlenné vált.

November 6.

A Vállalkozói Klub összejövetele ez alkalommal már elsősorban a soron következő ünnepi időszak előkészületeire koncentrált. Ezek közül is kiemelkedő a január 17-én megrendezésre kerülő VIII. Vállalkozói Fórum, amelynek ezúttal a Balaton térségének a közlekedési infrastruktúrája, ennek fejlesztési lehetőségei, elképzelései, és a lehetséges beruházások megvalósításának időpontjai adják a fő témáját.
Ezen a délutánon rendezték meg az évente hagyományos vállalkozói véradást, amelyen a vállalkozók és családtagjaik adtak vért.
Az összejövetelen a tagság áttekintette az aktuális feladatokat, elsősorban a következő hetek rendezvényeivel kapcsolatban, majd Áhel Elemér adott részletes tájékoztatást a „palánk ügy” médiafelhajtásából eredő következményeiről. Nádler József képviselő beszámolt az eltelt időszak önkormányzati eseményeiről, kérve a tagságot, hogy a vázlataiban elkészült önkormányzati gazdasági programmal kapcsolatosan mondják el véleményüket, javaslataikat, s azt továbbítsák az összejövetelen jelen lévő Huszti Leventének, aki jegyzői felkérésre a gazdasági program alapjait az elmúlt évek félbemaradt, vagy más okok miatt meg nem valósult tervei alapján összeállította. Mint elhangzott, a programtervezet számos pozitívumot tartalmaz, s önmagában is elfogadható lenne egy hosszú távú gazdasági program alappilléreként. Nádler József egyebek mellett szólt a testület néhány gazdasági döntését érintő ügyről is, amely az ellenzéki oldalról folyamatos támadásokat vált ki.
Ismét jelentkezett a város egyik meghatározó intézménye, kérve a Vállalkozói Klub pénzügyi támogatását egy magvalósítandó fejlesztéshez. Mint az utóbbi időben többször elhangzott, a klub közvetlen pénzügyi támogatást csak rendkívüli esetben és a tagság egyetértése mellett nyújt. Természetesen konkrét munkával szívesen hozzájárul a várost érintő közös ügyek megvalósításához, mint ahogy erre már számtalan példa volt az elmúlt évek során is.

A Castrum Idegenforgalmi Rt. számos új beruházást valósított meg az utóbbi években, ám a keszthelyi kemping fejlesztése a bérleti szerződés időkorlátai miatt megállt. Ez sem a terület tulajdonosának, az önkormányzatnak, sem pedig a bérlő Castrum Rt-nek nem jó.

– Milyen fejlesztéseket sikerült megvalósítani az utóbbi két évben?
– Szükséges a folyamatos fejlesztés, s a kempingjeinket igyekeztünk komplettebb szálláshelyekké tenni – mondja dr. Réfi Antal, a Castrum Rt. elnöke. – A hévízi kempingben egy 11 szobás, a lenti kempingben 15 szobás, a zalakarosi kempingben ugyancsak 15 szobás panziót építettünk. Zalakaroson fúrtunk egy saját termálkutat, s megépítettük a termálfürdőt.
– Pályázati segítséggel?
– Igen, ez még a termálfürdős pályázat, amelyből 20 millió forintot nyertünk erre a beruházásra. Így építettük meg az 1000 négyzetméter alapterületű fedett termálcsarnokot, ebből 500 négyzetméternyi a vízfelület. Több medence készült, élményfürdő, szolárium, szauna és egy komplett gyógyászati, valamint kozmetikai és fodrászati részleg. Az éves működtetésű fürdőben komlpett wellness csomag áll a vendégek rendelkezésére. A beruházásoknak is köszönhető, hogy a balatoni szezonban észlelt visszaesés nálunk nem volt ennyire érzékelhető.
A Castrum Rt. szolgáltatásairól az interneten is tájékozódhatnak a vendégek, s az utóbbi időben megnőtt a hazai vendégek száma is. A kempingek mindegyike – a két balatoni kivételével – gyógyászati alapú, s a hálózat már országos kiterjedésű. A dunántúli kempingek beváltották a reményeket, ezért a jövő tavasszal négy új kemping indul be Magyarország keleti részén, Cegléden, Füzesgyarmaton, Hajdúböszörményben és Túrkevén, mindegyik közvetlenül a termálfürdők mellett. A Castrum Rt. kempinghálózata így már 12 egységből áll, s ezek mindegyike négy csillagos, és rendelkezik az ISO 9002-es minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. A 13. a Wellness Hotel Kakadu Keszthelyen. Az ADAC által minősített öt magyarországi kempingből négy a Castrum hálózat tagja.
– A keszthelyi Castrum Kemping fejlesztése jelenleg várat magára, miért?
– A hálózat első kempingje volt, 1982-ben nyitottuk meg, s akkor a hazai kempingek között is kimagasló színvonalú volt. A fejesztések során uszoda is épült itt. 2000-ben lejárt a hosszútávú bérleti szerződés, s az önkormányzat az újabb 25 éves szerződés határozatát meghamisítva 5 évre hosszabbított. Ez ügyben azóta is pereskedünk, az ügy még folyamatban van. Sajnálatos, hogy az a kemping, amely megalapozta a Zámor térség idegenforgalmát, amely évente 15-20 millió forint bevételt jelent az önkormányzatnak, nem kap távlatokat. Öt évre nem érdemes tervezni, nem lehet fejleszteni és ez a minőség rovására megy. E miatt is csökken a vendégköre, s a jobb szolgáltatási minőség miatt sokan átmennek a balatongyöröki Castrum Kempingbe. Mindennek ellenére felújítottuk az uszodát, a 10 milliós költségből 5 milliós támogatást kaptunk a Széchenyi-tervből.
A Castrum Idegenforgalmi Rt. központi irodája Keszthelyen, a Martinovics utca 1/b szám alatt található. Telefonszámok: 83/314-423, 312-145. Fax: 83/314-422, E-mail: info@castrum-group.hu, honlap: www.castrum-group.hu.