Címlap

Hiller István a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere nyitotta meg Keszthelyen a Magyar Népművelők Egyesületének XX. jubileumi vándorgyűlését a Balaton Kongreszszusi Központ és Színházban.

Mohácsi József, Hiller István, dr. Czoma László és Cséby Géza a vándorgyűlés megnyitóján.

A népművelők országos találkozóján Mohácsi József polgármester köszöntötte a résztvevőket, s mint mondta, megtiszteltetés a városnak a rendezvény, különösen akkor, amikor első ízben vesz részt a tanácskozáson az adott tárca minisztere is. Szólt arról, hogy a város kulturális öröksége kötelez, s az értékeket még a nehéz időkben is tovább kell vinni. Az elmúlt egy év igazolja, jól döntött a város vezetése, amikor felújították a színházat, hisz az eltelt időszakban több mint százezren látogattak el a rendezvényekre.
Cséby Géza, a színházat is működtető intézmény igazgatója ezt követően szólt a művelődési központ 50 éves fennállásáról, felvillantva a kollégáknak a kezdetektől a Balaton Kongresszusi Központ és Színház egy éves működéséig eltelt időszak kiemelkedő eseményeit.
Hiller István miniszter megnyitóbeszéde rendkívül nagy sikert aratott a népművelők körében. A rendszerváltás óta eltelt időszak kultúrpolitikájáról így vélekedett:
– Miközben nyíltan nem esett szó, magunk között beszélgetésekben, vagy folyosókon igenis egyre hangosabban lehetett hallani, hogy az elmúlt 15 év magyar politikája a közművelődést mostohagyermekként kezelte, kormányoktól függetlenül. Másfél évtized elteltével igenis ki kell mondani – és jobb, hogy ha ezt a kulturális miniszter mondja ki –, hogy a kultúra és közművelődés területén az államnak kötelező feladatai voltak, vannak és lesznek. Kell, hogy ahhoz a tevékenységhez, amelyet magyar közművelődésnek nevezünk, az állam feladatokat, finanszírozó szerepet, koordináló szerepet vállaljon. És ez nem függhet egy adott kormányzattól, mert itt ciklusokon, választási periódusokon átívelő feladat-kötelezettségről van szó. Szeretném, ha az állam kimondaná és vállalná, hogy a magyar közművelődés tekintetében teljesítendő kötelezettségei vannak. Akkor lesz sikeres a mi európai uniós Magyar Köztársaságunk, ha egyik oldalról a hagyományok tisztelete a tradíció, a másik oldalról az újra való nyitottság világos és teljes egységben áll egymással. Mérték és érték egysége, mert ha nincs a hagyomány tisztelete, elveszhet mindaz, ami számunkra, mint nemzetnek fontos és szent.

Hiller István miniszter a megnyitóbeszédét követően válaszolt kérdéseinkre.
– Ön különbséget tett a hazai kultúrpolitika és a kulturális politika között és az utóbbi mellet foglalt állást. Miért?
– A kultúrpolitika mindent mag akar határozni, a kultúrpolitika, kijelöl, minősít. Meg akarja mondani, hogy szép-e Éva, férfias-e Ádám, ördögi-e Lucifer az Ember tragédiájában. A kulturális politika lehetőséget biztosít, keretet ad, finanszírozási feltételeket teremt és partneri együttműködést kíván. Fontosnak tartottam ezt itt elmondani, azért, mert a magyar közművelődés egyik meghatározó rétege a népművelőké, akik nap mint nap kapcsolatban vannak egyénekkel és közösségekkel. Egy valódi partnerség esetén megvalósítói lehetnek a kulturális politikának, s ehhez az együttműködéshez ajánlottam a segítségemet.
– Említette, hogy mindehhez a munkához közel 20 százalékkal emelkedik a tárca által nyújtható finanszírozási keret.
– Az idei költségvetési évben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 63,1 milliárd forinttal gazdálkodott. A kormány előterjesztése szerint a minisztérium megközelítőleg 78 milliárd forinttal fog gazdálkodni a jövő évben. Természetesen minden egyes területre automatikusan és mechanikusan nem vonatkozhat ez a 20 százalékos bővülés. Én azt emelem ki, hogy a magyar közművelődésben, elsősorban az infrastrukturális megerősítést és a közösségteremtő munkát kívánja a kulturális tárca a jövőben még erőteljesebben finanszírozni.
A három napos rendezvény során az ország minden tájáról érkezett közel 500 népművelő szekcióüléseken tekintette át a kultúra és a turizmus, a kistérségek és a regionalitás, az információs rendszer és a közművelődés kapcsolatát, de szó volt a közművelődési szakemberképzésről is. A jubileumi, 20. vándorgyűlést a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház rendezte, s a három nap során a népművelők az uniós csatlakozás közművelődést érintő távlatainak jegyében váltottak szót az esélyegyenlőségről.
– A népművelők vándorgyűléseinek eddig kizárólag a hazai nagyvárosok adtak otthont. Minek köszönhető, hogy a jubileumi ülést Keszthelyen rendezték?
– Mi szerettük volna megmutatni, hogy kultúrában és a művelődési intézményekben is van lehetőség arra, hogy megújuljunk – mondja Kálmánné Bodó Edit, a GKMK igazgatóhelyettese, a kongresszusi központ vezetője. – Megmutatni, hogy új utakat keresünk, hogy megélhessünk, azaz, amiről az egész vándorgyűlés szólt, hogy az esélyegyenlőség a közművelődésben, a kultúrában a mi házunkban realizálódott. Egyfajta etalont sikerült teremteni Keszthelyen. Megmutattuk a témák kapcsán, hogyan integrálódik bele a közművelődés a város gazdasági életébe, hogyan működnek az intézmények, milyen a város vezetésének hozzáállása. Ezen a vándorgyűlésen az éves kitüntetettek sorában, a városi kategóriában Keszthely vehette át az „Önkormányzatok a közművelődésért” kitüntető címet, elsősorban a kultúrapártoló tevékenységéért.

Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeumban az Aplok-Adria Munkaközösség. A tükörteremben megrendezett jubileumi emlékülést köszöntötte Harrach Péter, a parlament alelnöke is.

Kiss Bódog Zoltán a 25 év eseményeiről szólt.

– Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepli az Alpok-Adria Munkaközösség – mondta Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, a munkaközösség soros elnöke nyitóbeszédében. – Az 1978. november 20-i Velencei Közös Nyilatkozatot aláíró hét európai régió, tartomány együttműködési szándékának köszönhetően az európai regionális kapcsolatok fejlődése jelentős állomásához érkezett. Az évek alatt 17 tagúra bővült szervezet 25 éves működése alatt számos rendezvény, konferencia, közös programok és projektek megvalósítása révén hozzájárult ahhoz, hogy a regionalizmus, a régiók egyre növekvő súlyt képviseljenek az európai politikában – hangsúlyozta az elnök.
Az Alpok-Adria Munkaközösség ma 7 ország 17 tartományát, régióját, kantonját, s hazánk öt megyéjét tömöríti, s a szervezet mintegy 277 ezer négyzetkilométernyi területet fog át, amely 40 millió embernek ad otthont.
A szervezet már megalakulását követően lehetőséget nyújtott a két részre szakadt Európában a regionális együttműködésre, enyhítve ezzel a kettéosztottságból adódó feszültségeket.
Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, ma is példaértékű a szervezet határokon átívelő együttműködése, s ez fontos hazánk számára a kisebbségi kérdés szempontjából is. Az ünnepi ülésen részt vettek a tagországok, a tartományok képviselői és számos vezető politikus, valamint nagykövet is, akik szintén értékelték a munkaközösség negyedszázados tevékenységét. Az ülést követően dr. Czoma László igazgató mutatta be a kastélymúzeumot, különös hangsúlyt fektetve a 100 ezer kötetes Festetics-könyvtár értékeire, amelynek egy válogatott anyagát egy erre az alkalomra készült reprezentatív kiadványként kapták kézhez a résztvevők.

A másnap délelőtti plenáris ülésre a Hotel Helikon konferenciatermében került sor, ahol Mohácsi József polgármester Keszthely nevében köszöntötte a szervezet résztvevőit. Mint mondta, a csatlakozást követően rendkívül hasznos lesz e régió számára is a munkaközösség régiós munkában szerzett sok éves tapasztalata. A jubileumi ülés sajtótájékoztatóval zárult, amelyen Kiss Bódog Zoltán, a munkaközösség soros elnöke elmondta, remény van arra, hogy az Európai Unión belül jogi státuszt kaphassanak a munkaszervezetek. A csatlakozást követően felértékelődik majd a határmenti és a régiós szerepkör is. Az Alpok-Adria Munkaközösség 25 éves tevékenysége példaértékű abból a szempontból is, hogy az ötnyelvű szervezet tagrégióiban hogyan lehet megőrizni a nemzetiségek hagyományait, identitásukat. Az Alpok-Adria Munkaközösség 25 éves fennállása alkalmából megfogalmazta a Keszthelyi Nyilatkozatot, amelyben a negyedszázados múlt munkájára alapozva kinyilvánítják, történelmi eseményként üdvözlik az Európai Unió 2004. május 1-jei bővítését. Az Alpok-Adria tartományi vezetőinek plenáris ülése felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben számos erőfeszítésre lesz szükség és új kihívások várnak mind európai szinten, mind pedig a munkaközösség tagjai számára. A gazdasági és társadalmi különbségek miatt szükség van az EU kohéziós politikájának átdolgozására, hogy valamennyi régiónak a mindenkori helyzetének megfelelő szolidaritásban legyen része. Az INTERREG közösségi kezdeményezés a legkülönb területeken jól bevált a határon átnyúló, transznacionális és interregionális projektek megvalósítására, s ezt a jövőben még jobban össze kell hangolni más finanszírozási eszközökkel is. Rendkívül fontos a transzeurópai közlekedési hálózat kiépítése, az V-ös korridor megvalósítása. Keresni kell a polgárok közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségét is, hisz ezek vethetnek gátat a feléledő nacionalizmusnak is. S a nyilatkozat ezzel a gondolattal zárul: a munkaközösség egy interregionális szervezet, amelyben a nyelvi, gazdasági és kulturális sokszínűség leginkább megőrizhető.

Fennállásának 35. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi programot nemrégiben a Keszthelyi Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A Csokonai ÁMK tornatermében az intézmény diákjai, pedagógusai és a meghívottak körében Szemes Péter igazgató emlékezett vissza három és fél évtized történéseire.

Szemes Péter igazgató átvehette a minisztérium oklevelét.

Fölidézte, hogy 1968-ban összesen mindössze nyolc főállású dolgozóval kezdődött meg a szakmák oktatása. Az azóta pedagógiai nívódíjjal kitüntetett iskola arra is büszke lehet, hogy sikerrel szerezte meg a Comenius minőségbiztosítási tanúsítványt is. A kulturális, tanulmányi és sport eredmények, valamint a stabil tanulólétszám is eredményességüket igazolja. A munkaerő piaci és szülői elvárásoknak egyaránt megfelelni képes oktatási intézmény direktora emlékplakett átadásával jutalmazta két, nyugdíjba vonuló kollegáját: Kardos Józsefnét és Gombár Istvánt, majd bemutatta, az ezen alkalomra megjelentetett jubileumi kötetet.
A fenntartó nevében Kiss Bódog Zoltán a Zala Megyei Közgyűlés elnöke a tisztelet hangján beszélt az intézményről. Mint mondta, EU-csatlakozásunk után a mesterségbeli hozzáértés, a kézműves szakmai tudás jelentősen felértékelődik, és az itt képzett jó szakemberek akár az országhatáron túlra is kerülhetnek. A feladatokból tevékenyen részt vállalók nemcsak a magas színvonalú oktatás fenntartására s fejlesztésére ügyelnek, de arra is, hogy a foglalkoztatásban érintett partneri szervezetekkel mindig kitűnő kapcsolatot ápoljanak. Mohácsi József Keszthely polgármestere örömének adott hangot, hogy a beiktatása óta eltelt egy évben az Asbóth-jubileum a negyedik „ünnepi alkalom” az iskolaváros életében. A város ugyan nem fenntartója a mostanra rangot kivívó intézménynek, de sajátjának tekinti azt. Az alapítók nevében Lóth József nyugalmazott igazgató idézte vissza a régmúlt korszakot, amikor az 51 környékbeli településről bejáró szakiskolások, hat teremben, két műszakban sajátították el az előírt tudnivalókat. Kishitűséget nem ismerve, becsülettel, egymást tisztelve, szeretve dolgozott tanár-diák egyaránt. A tornateremben műsort adtak az idén megalakult énekkar tagjai és más művészeti csoportok, majd felavatásra került az iskola közelmúltban felújított két szaktanterme.

Keszthely önkormányzata 2002-ben három pályázatot nyújtott be, a Balatoni Fejlesztési Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és a Külügyminisztériumhoz egy négy napos rendezvényre, amelyet végül mindhárom intézmény támogatott. A pályázat a „Kultúrák kapcsolata, kapcsolatok kultúrája” címet kapta.

A „Golden Star” díj és az ezt tanúsító oklevél.

A pályázat megvalósításáról, s az ennek köszönhető európai elismerésről az Európa Klub öszszejövetelén számolt be Mohácsi József polgármester, Kenesei Zoltán, az elmúlt ciklus alpolgármestere, mint a rendezvény koordinátora, és Cséby Géza, aki Kálmánné Bodó Edittel a város megbízásából Poznanban átvette az Európai Unió által odaítélt „Golden Star” díjat.
Mohácsi József bevezetőjében szólt az előző önkormányzat részvételével rendezett programokról, s elismerően szólt a projekt megvalósításában résztvevő képviselők – Vargáné Várkonyi Erzsébet, Kenesei Zoltán és a hivatal részéről dr. Szűcs Gáborné – munkájáról. Ugyancsak kiemelte a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház munkatársainak, valamint a programba bekapcsolódó civil szervezeteknek a tevékenységét.
A „Kultúrák kapcsolata, kapcsolatok kultúrája” című pályázat segítségével megvalósult rendezvényről Cséby Géza, a GKMK igazgatója adott tájékoztatást. A 2002. június 6. és 9. közötti rendezvénysorozatra Keszthely önkormányzata meghívta valamennyi külföldi partnerét, s a delegációk művészeti csoportokkal együtt érkeztek, s e csoportok több alkalommal felléptek a négy nap során. A program első napján avatta fel Mádl Ferenc köztársasági elnök a Balaton Kongresszusi Központ és Színház felújított épületét, s az ünnepi műsorban az Állami Népi Együttes „Naplegenda” című műsorát láthatta a közönség. A második napon rendezte meg a Balaton Régió Európai Információs Központ az „50. Európa Napot”. A külügyminisztérium által támogatott program több helyszínen, s több ország, valamint az Európa Bizottság képviselőinek részvételével zajlott Keszthelyen és a térségben. A harmadik nap a Város Napja volt, amelyen a keszthelyi népművészeti együttesek mellett felléptek a hét ország tíz városából érkezett művészeti együttesek is. E napon nyílt meg a CSVÁMK-ban Barabás Gabriella fotó– és akvarell kiállítása, s a Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi csoportja szervezésében „A víz és a fény” című kiállítás a Balaton Színházban. A negyedik nap került sor a színházban az ünnepi testületi ülésre, ahol a külföldi delegációk köszöntése mellett elismeréseket, kitüntetéseket adtak át, s megünnepelték a holland Hof van Twente régióval fennálló 10 éves, és a németországi Boppard várossal fennálló 5 éves testvérvárosi kapcsolatot is. A program a Balaton-felvidéki borok versenyének ünnepélyes eredményhirdetésével és búcsúfogadással zárult.
Az Európa Bizottság évente elismer a testvérvárosi kapcsolatok körében 10 kiemelkedő projektet, amely az Európa Bizottság támogatásával valósult meg. A projektek a Testvérvárosi Kapcsolatok Arany Csillaga elismerést kapják.
Az Európai Unió 2003. február 28-án értesítette Keszthely önkormányzatát, hogy pályázata elnyerte a „Golden Star” díjat, s ennek ünnepélyes átadására Május 15-én került sor a lengyelországi Poznanban. A díjat az Európa Klub keretében mutatták be hivatalosan az érdeklődőknek és a sajtó munkatársainak.