Vállalkozók Klubja

A Hévíz és Térsége Vállalkozók Klubja régóta tervezte, hogy a város első számú vezetőivel kialakíthasson egy párbeszédet. Ez meg is történt részben, Lázár Lászlóval, az idegenforgalmi bizottság elnökével már találkoztak, s a legutóbbi ülésen Vértes Árpád, Hévíz polgármestere volt a vendége a vállalkozók klubjának.

A klub összejöveteléről ezúttal – többnyire külföldi tartózkodásuk miatt – többen hiányoztak, ám Lovay László elnökön kívül jelen volt Horváth Sándor, Balogh János, Kovács Ferenc, Baracskai Sándor, Tóth András, dr. Horváth Béla, Tóth János, valamint Molnár Tibor. Lovay László elmondta, ez alkalommal a legutóbbi ülés folytatásaként egyetlen napirendi ponttal foglalkoznak, a város idegenforgalmi helyzetét kívánják áttekinteni, s képet szeretnének kapni Hévíz fejlesztésének rövid és hosszú távú elképzeléseiről.
– Én nagyon bízom abban – mondta az elnök –, hogy választ kapunk azokra a kérdéseinkre, amelyek már az elmúlt ülésen megfogalmazódtak bennünk. Azt is remélem, reméljük, hogy a vállalkozói klub tagsága saját tevékenységével hozzájárulhat a város fejlődéséhez.

Vértes Árpád polgármester bevezetőjében köszönetet mondott a meghívásért, s kifejtette, szintén reméli, hogy a klub, s annak tagsága is komolyan segít a fejlődést elősegítő együttgondolkodásban.
– Úgy érzem – mondta Vértes Árpád –, hogy a város idegenforgalmi helyzete az országos visszaesés ellenére sem rossz. Ezt a hivatal is érzi a befolyó idegenforgalmi adóból. Sajnos a szobakiadók esetében ez már nem mondható el, de egyrészt közrejátszik az is, hogy – a földhivatal kimutatása szerint – 650 külföldi vásárolt ingatlant Hévízen. Ha ehhez hozzávesszük a környező településeken külföldiek által megvásárolt ingatlanokat is, akkor összességében mintegy 3500 ingatlan van külföldiek tulajdonában. Hévízen a szállodák esetében nincs szó a vendégforgalom visszaeséséről, viszont a 650 külföldi ingatlantulajdonos nagy részének itt pihent az összes „rokonsága”. A legnagyobb gond, hogy ellenőrizhetetlen, kik a családtagok és kik azok, akik a kurtaxát akarván megspórolni, családtagnak vannak feltüntetve. Azok, akik jó üzletet láttak a saját ingatlanuk értékesítésében, most lassan többet vesztettek a vendégkör csökkenésével. Itt lenne szükség nagyobb összefogásra a szobakiadók körében is. Egyébként az a véleményem, hogy akik eddig a szállodákat választották, ezután is szállodában fognak megszállni, sőt, most már a magyar vendégek is egyre többen választják a komplex szolgáltatást nyújtó szállodákat. Hangsúlyozom, a külföldiek által megvásárolt 650 ingatlan sokkolólag hat a városra és a szobakiadókra. Sokan szóvá teszik, hogy Hévízen is elkelne egy látványfürdő. Itt a térségben számos ilyen beruházást valósítottak meg Zalaszentgróttól kezdve Kehidán át Zalakarosig. Hévízen rövidesen megvalósul a gyógyfürdőkórház nagyberuházása, ezzel a tófürdő szolgáltatásai is bővülnek. A szállodák vendégeit nem vonzza egy látványfürdő, mert elsősorban gyógyulni jönnek, s egyébként is minden szolgáltatást megkapnak épületen belül. Véleményem szerint Hévíznek meg kell maradnia a hagyományos gyógyászat nyújtotta lehetőségeknél.

Vértes Árpád elmondta, a földhivatalnál kigyűjtött adatok alapján felszólították a külföldi ingatlantulajdonosokat az idegenforgalmi adó befizetésére. A felszólítást követően eddig 5 millió forintot sikerült behajtani. Természetesen a város nem mond le a látványfürdő megvalósításáról sem, s már évekkel ezelőtt elkészült egy 7 hektáros sport– és szabadidő központ terve. A terület a földhivatalnál legelőnek van jelenleg nyilvánítva, holott a korábbi rendezési tervben már szerepelt. Tisztázni kell jogi úton a terület tulajdonjogát, és a természetvédelemmel is tisztázandó, milyen minősítése van jelenleg ennek a 7 hektáros területnek.
Kérdésként elhangzott, hogy a hévízi szállodák több százmillió forintot költenek összességében a marketingre, a város vajon mennyit költ erre? Mennyit költ arra, hogy a szobakiadóknak is jobban menjen a forgalom, hogy jobban megismerjék külföldön Hévízt? Ugyanis, ha a szobakiadóknak is menne az üzlet, akkor Hévíz városának 300 millió forinttal több lenne a bevétele a kurtaxából.

Vértes Árpád elmondta, jelentősen javult az utóbbi időben a város idegenforgalmi adóbevétele, de még nem éri el a lehetséges maximumot. A város reklám marketingje nem igazán jó, bár van előrelépés, de nem várható el, hogy az önkormányzat reklámozza az egyes vendéglátóhelyeket. Ehhez minden cégnek arányosan hozzá kell járulnia. A polgármester elmondta, Hévíz anyagi helyzete nem rossz, de 170 millió forinttal leterhelődik a költségvetés a közalkalmazottak bérkiegészítésének központi elmaradása miatt, s ezt az összeget ki kell gazdálkodnia a városnak. Mindezt természetesen a fejlesztés rovására. Az önkormányzat élni kíván az adott pályázati lehetőségekkel. A város költségvetési összege mintegy 2 milliárd 300 millió forint jelenleg.

Ugyancsak kérdésként hangzott el a polgármester felé a közbiztonság kérdése, s ismét megkérdőjeleződött a kerékbilincs alkalmazásának szükségessége, illetve, hogy szüksége van-e a városnak az ebből származó bevételekre? Meglehetős vita alakult ki a más városokkal való összehasonlítás kapcsán, s elhangzott, hogy a kerékbilincs éppúgy visszatartó lehet a vendégek számára, mint a magas parkolási díj. Érvként számos Balaton-parti példát említettek, ahol a települések hatalmas transzparenseken hirdetik, hogy náluk a vendég díjmentesen parkolhat a község, vagy a város egész területén. Ez hatalmas vonzerőt jelenthet, főleg a német turisták szempontjából. Érvek és ellenérvek hangzottak el, külföldi példák sorát említették, ahol a szabálytalanul parkoló gépjárműveket elszállítják, és csak jelentős büntetés, illetve a szállítási költség megfizetése után juthat ismét az autójához a tulajdonos. Ugyanakkor viszont a multi bevásárlóközpontok ingyenes parkolási lehetőséget nyújtanak, ezzel is vonzóbbá téve a vevők számára, hogy náluk költsék el a pénzüket. Végül is ez egy ördögi kör, mert egyik oldalról visszatartó erő lehet, másik oldalról viszont jelentős bevételhez jut a parkolási díjakból a város.

A költségvetési összeg kapcsán felvetődött, nem biztos, hogy a sport támogatására több mint 40 millió forintot kellene fordítania a városnak. Vértes Árpád válaszában hangsúlyozta, az önkormányzat számára elsősorban az utánpótlás-nevelés a legfontosabb, s évente 130-140 hévízi gyermek sportolását tudják a támogatás révén biztosítani. A városi sportegyesületek támogatása is ésszerű, hiszen a fiatalok számára a magasabb osztályú sportolási lehetőség vonzóbb. A város térségét is beleszámítva, közel 360 gyermek számára nyílik sportolási lehetőség a különböző sportágakban.
Szóba került egy kurdirektórium létrehozásának lehetősége is – erre tőlünk nyugatra számos példa van –, s ez a testület vállalhatná fel az idegenforgalommal kapcsolatos teendőket, véleményezné a fejlesztéseket, s meghatározná az idegenforgalomból származó bevételek felhasználásának fontossági sorrendjét. Sajnos, e témában központi, illetve törvényi szabályozás lenne szükséges, hiszen egy ilyen testület jelenleg még nem lehet legitim hazánkban.

Vértes Árpád beszámolt a közelmúltban elkészült út kiviteleinek nehézségeiről, s arról, hogy a környezetvédelem ellenzése ellenére sikerült végül megvalósítani ezt a város számára rendkívül fontos utat. Várhatóan 2004-ben megépül az új buszpályaudvar, ennek jogi akadályai sincsenek, s a Zala Volán vezetése is partner az új pályaudvar megépítésében. A 2004-es költségvetés már tartalmazza a kitelepítéshez szükséges összegeket, illetve az e célra rendelt pályázati forrásokhoz az önrészt. Az előzetes megbeszélések értelmében a Zala Volán megkapja a területet, s várható, hogy felépíti a pályaudvar épületét, ám az önkormányzatnak is fel kell vállalnia az építkezésben való részvétel lehetőségét. A költségvetés erre a célra szánt összegei felett természetesen a képviselő-testület dönt majd. A Deák tér az elképzelések szerint az átalakítás során a város fő tere lesz, megfelelő utcabútorzattal, esetleg egy zenepavilonnal, amolyan igazi kikapcsolódó, pihenő hely. A polgármester hangsúlyozta, a város fejlesztése érdekében az önkormányzatnak meg kell határozni a prioritásokat, s ennek, valamint az anyagi lehetőségeknek a függvényében lehet végrehajtani a városban a fejlesztéseket.

Elhangzott, hogy a polgármester véleményével szemben a város idegenforgalma visszaesett, de meg kell találni közösen annak a lehetőségét, hogy a várost hogyan lehet ismét vonzóvá tenni a hazai és a külföldi vendégek számára. A vállalkozói klubnak akár anyagilag is hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a várossal közösen megtalálják az előremenekülés lehetőségét. A klub egésze, de a tagjai is jó viszonyban vannak az önkormányzattal, s feltett szándéka a vállalkozóknak, hogy segítsék az önkormányzat munkáját. A klub tagjai között több kiváló idegenforgalmi szakember is van, s ők is felajánlották, hogy munkájukkal segítik a város előbbre jutását, s az idegenforgalmi bizottság munkáját is.
Ugyancsak kérdés hangzott el az Aquamarin Hotel megvásárlásával kapcsolatban, megérte-e a befektetést, hoz-e nyereséget, s mi a terve a továbbiakban az önkormányzatnak a szállodával?
Az önkormányzat elképzelése szerint az Aquamarina Hotel átalakítása során szeretnének kialakítani egy 50 méteres uszodát, ennek a tervei már készülnek. Az uszodát össze lehetne kötni a sportcsarnokkal. Ennek kettős jelentősége is lenne, hiszen a város szolgáltatása bővülne ezzel, s a szobakiadók is tudnának egy új kikapcsolódási lehetőséget kínálni a vendégeiknek. A szálloda gyógyterápiai szolgáltatásait ugyancsak kiajánlanák a szobakiadók kínálatához, ezzel jelentősen bővülne egy kölcsönös megállapodás alapján a szolgáltatások köre. A medence másrészt úszásoktatásra is szolgálna és sportolási lehetőséget nyújtana a hévízi és a térségbeli diákok számára, de alkalmas lenne akár sportrendezvények megtartására is.

Felvetődött, hogy a városnak nincs idegenforgalmi koncepciója, ami előre vetíthetné a jövőt. A szállodák időben váltottak a wellness szolgáltatások felé, így a klasszikus gyógyászat mellett megvalósították a több lábon állás lehetőségét. Ezt a több lábon állást kellene megvalósítania a városnak is, hiszen egyre kisebb lesz azok köre, akik a kúrákat veszik igénybe, viszont megjelent egy új, fizetőképes kereslet az új szolgáltatásokra. A két tevékenység a városra vetítve is megférne egymás mellett, s egy jól felépített idegenforgalmi koncepcióval ebben az irányban kellene a fejlesztéseket megvalósítani. Ebben a helyi szürke állomány a sok éves idegenforgalmi tapasztalataival jelentős segítséget tudna nyújtani az önkormányzatnak.
Vértes Árpád polgármester végezetül hangsúlyozta, természetesen a szóba került fejlesztések megvalósításához egyrészt szükséges, hogy a 12 tagú képviselő-testület azokkal egyetértsen, azaz megszavazza azokat, másrészt ezek anyagi forrásit is elő kell teremtenie az önkormányzatnak. Lovay László zárszóként megerősítette a klub tagjainak azt az álláspontját, hogy saját tapasztalataikkal segíteni kívánják az idegenforgalmi bizottság munkáját, s azon keresztül az önkormányzat tevékenységét is.