Gyógyfürdőkórház

Dr. Ifi Ferenc Balatonberényben született, az orvostudományi egyetemet Pécsett végezte, 1972-ben szerzett diplomát. 1992-ig kisebb megszakításokkal Zalaegerszegen dolgozott, mint röntgenorvos. Közben 1989-90-ben Keszthelyen is volt körzeti orvos. 1993 elejétől 1995 végéig Ausztriában, a linzi ezer ágyas kórházban dolgozik, mint röntgenfőorvos. 1996-tól Keszthelyen osztályvezető főorvos. Jelenleg ellátja a hévízi gyógyfürdőkórházban is a röntgenorvosi feladatokat.

– Miért éppen ezt a szakterületet választotta?
– A technikához mindig vonzódtam, s bár egyetemista koromban eszembe se jutott, hogy röntgenorvos legyek, ennek ellenére minden előadáson ott voltam, ami elég ritkaságszámba ment az orvostanhallgatók körében. Fül-orr-gégész akartam lenni, de aztán úgy alakult az életem, elsősorban anyagi nehézségek miatt, hogy lemondtam eredeti tervemről és a röntgent választottam. Dr. Ifi Ferenc egy mellkasfelvétel előtt.

Dr. Ifi Ferenc egy mellkasfelvétel előtt.

Lehet, hogy sokan nem hiszik el, ha leírja, de én körzeti orvosként mindig kevesebbet kerestem, mint röntgenorvosként. Hogyhogy? Mert én ellensége vagyok és gyűlölöm a hálapénzt. Ezért mentem olyan területre, ahol ez nem fenyeget, viszont a fizetés egy kicsit magasabb. Ide tartozik a röntgenorvos. Félreértés ne essék, nem fogadtam szegénységi fogadalmat, pénzellenes sem vagyok, de megalázónak tartom a „zsebbenyúlkálást”. Inkább elmentem Ausztriába, így rendbe tudtunk jönni anyagilag. De nemcsak ez számított, hanem az a szakmai légkör is és tudás, amit elsajátítottam.
– A diagnózisok megállapításának 80 százalékában részt vesz a röntgenorvos.
– Ez így van. A bajmegállapításnál szinte mindig ott vagyunk. Nyugaton a röntgenosztály előtt sorban állnak a fiatal orvosok, olyan tülekedés van. Rendkívül nagy előrelépés történt a diagnosztikában az elmúlt évtizedben, rendkívül magas fokú technika jelent meg. Gondolok az ultrahangra, CT-re, MR-re, mammográfra. Olyan érvizsgáló géppel dolgoztam Naponta több mint harmincan fordulnak meg a röntgenosztályon.

Naponta több mint harmincan fordulnak meg a röntgenosztályon.

Ausztriában, ami forintra számítva 300 millióba került. Ezekhez a gépekhez érteni kell, nagyon komoly tudást igényel. Viszont ezekkel a készülékekkel egészen pontos diagnózist lehet felállítani. A röntgenes munka nem látványos – folytatja dr. Ifi Ferenc. – Nincs annyira előtérben, mint például a sebészet. De a háttérben rendkívül komoly orvosi munkát végzünk. A közvélemény egy részében még az él, hogy a röntgen megállapítja eltörött-e a kezem vagy lábam, vagy nem. Pedig ez a munkánknak talán az öt százalékát teszi csak ki.
– Ön előtt most éppen egy mellkasfelvétel van. Mi mindent olvas ki belőle?
– Órákig lehetne rágódni egy ilyen felvételen... Ez egy 70 év körüli ember mellkasképe. A szíve nincs teljesen rendben, kisvérköri pangása van... Ez itt a gerinc, közepes mértékű mészfelrakódást látok, ez már mozgásszervi gondokat okozhat. De meg lehet tudni egy ilyen felvételről, hogy milyen állapotban vannak az erek, a tüdőartériák mennyire tágak. Itt a hévízi kórházban inkább mozgásszervi problémák vannak, melyek sok esetben rendkívül súlyosak. Egy közkórházban ritkán lát olyan súlyos gerincelváltozásokat az orvos, mint itt, naponta többet is. A legsúlyosabb betegségek a gerinc mellett az ízületi károsodások, az időskori degeneratív betegségek, a vele született ízületkárosodások, izomproblémák.
– Hányan fordulnak meg itt önöknél a gyógyfürdőkórházban?
– Általában naponta 30-35 beteg jelentkezik vizsgálatra, ez mintegy 120 felvételt jelent. Akad olyan beteg is, akinél 4-5 felvételt készítünk. A nálunk megfordulók kétharmada ambuláns beteg, egyharmada pedig a kórházban fekvő. A tavalyi évben összesen 4 ezer 937 beteg fordult meg nálunk és 13 ezer 726 felvételt készítettünk. A hévízi gyógyfürdőkórházban a következő években is a röntgentechnikánál további rekonstrukcióra lesz szükség. Munkában az új, modern ultrahangkészülék.

Munkában az új, modern ultrahangkészülék.

De a fejlesztés megindult, és mint dr. Ifi Ferenc mondja az új ultrahangkészülék, amit az elmúlt hónapban vett a kórház, nagyon jó, magas színvonalú, több mint 10 millió forint értékű. Az ultrahang diagnosztika teljesen más, mint a röntgen. Amire a röntgensugár alkalmatlan, vagy csak korlátozottan alkalmas, arra jó az ultrahang. Ezek a vizsgálati módok kiegészítik egymást. Az ultrahang jó az úgynevezett lágyrészek, hasi szervek vizsgálatára. Ez egy célkészülék itt a hévízi kórházban, és az itteni betegségekre nagyon jó. Rendkívül modern, intelligens vizsgálófejei vannak. Egy vizsgálófej tulajdonképpen kettőt jelent, mert tudja változtatni a frekvenciáját. Van ultrahang készülék a keszthelyi kórházban is, de bizonyos vonatkozásban ez jobb, többet tud.
– Főorvos úr, miért vállalta, hogy naponta átjön Keszthelyről a hévízi kórházba, és elvégzi a röntgenorvosi feladatokat?
– Nagy szerepe van annak, hogy szeretnénk, ha a hévízi és keszthelyi kórház között egy szorosabb munkakapcsolat alakulna ki. A két kórház nagyon jól ki tudja egészíteni egymást. Azon vagyunk, hogy a két város között is minél szélesebb együttműködés alakuljon ki. Most Keszthelyen létrehozzuk a gyermekrehabilitációs részleget, amit a hévízi kórház nélkül nem tudnánk megcsinálni.

– A hévízi kórházban 1991-ben kaptunk olyan korszerű mérőműszert, amivel az osteoporosis mérésére lehetőség nyílt – idézi fel a kezdeteket dr. Bergmann Annamária, a hévízi osteoporosis betegklub vezetője. – A vizsgálatokat fokozatosan kiterjesztettük és szűréseket is végeztünk, hiszen ennél a betegségnél a legfontosabb a megelőzés. Sokkal többet tudunk elérni segítésben, ha a betegség elé megyünk, mint amikor már a drámai tünetek kialakultak.
– A klub szervezését ki kezdeményezte?
– 1993-ban azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a betegek részéről az érdelődés. Ezért tájékoztató, tanácsadó jellegű orvosi előadásokat, gyógytorna programokat szerveztünk. Havonta egyszer került sor ilyen találkozókra, melyek nagyon sikeresek voltak. Az előadások után tovább tartott a beszélgetés és érezhető volt, hogy a betegek szívesen szólnak problémájukról és kérnek tanácsot, még azok is, akik betegségük miatt zárkózottabbak lettek. 1995-ben hirdettük meg a klub megalakulását, erről levélben tájékoztattuk a környék háziorvosait is. Az első alkalommal 45-en jelentkeztek klubtagnak. Ma már 115-en vagyunk. Az elmúlt öt évben vendégünk volt belgyógyász, nőgyógyász, diétás nővér, gyógytornászok, akik tanácsokat adtak. Gyógyszerészek, akik tájékoztató előadásokat tartottak. Idősebb, nyugdíjas orvosok, akik életükről, szakmai hitükről, hivatásukról meséltek. Aztán lassan észrevettük, hogy már nem a betegségekről kell szólnunk, így a klub nyitni kezdett jobban a külvilág felé.
– Milyen egyéb programokat szerveztek?
– Rendeztünk irodalmi, zenei estet, szerveztünk képzőművészeti, művészeti programokat és minden évben elmentünk kirándulni. Voltunk Zircen, a jeli és a budafai arborétumban, és legutóbb Babocsán, ahol ős nárciszokat néztünk meg. Dr. Bergmann Annamária elmondta még: jó a kapcsolatuk a Mozgásszervi Betegek Klubjával, és ez a két betegklub lehetőséget ad mindazoknak a csatlakozásra, akik ezekben a betegségekben szenvednek. – A klubélet hangulatát az utolsó zenés összejövetelünkön elhangzott térdprotetizált betegünk véleményével jellemezhetem a legjobban. Ő azt mondta: ez az est 10 pirulánál többet ért. Ez számomra annyit jelent, hogy az együttlét is gyógyít.

– Mi nem vezetjük ezt a klubot, hanem szakmailag támogatjuk – mondja a főnővér. – Ez azt jelenti, hogy a betegek szervezik a klub havi programjait, mi csak becsempészünk olyan előadásokat, amelyek segítségével a mozgásszervi betegségben szenvedők megismerik a saját betegségüket. Az utóbbi időben szélesedett a programok köre, kiegészült kultúrával és néha-néha egy-egy kirándulással is.
– Miből áll a klubfoglalkozások szakmai része?
– A legutóbbi klubfoglalkozáson például dr. Gyarmati József főorvos úr tartott előadást a gyógyvizekről és azok hatásairól, természetesen elsősorban a Hévízi-tó gyógyhatásáról. Mi az induláskor úgy gondoltuk, hogy elsődlegesen a betegek kérdései alapján állítjuk össze az előadások témáját, de hát ez nem igazán működik. Ezért az előadások során szóba kerül minden mozgásszervi betegség, hiszen ezek skálája nagyon széleskörű, s nem sorolható csupán egy-egy kérdéskör köré. A foglalkozások minden esetben kötetlen beszélgetésekkel zárulnak. A klub szponzora az Upjohn gyógyszercég, s jelentős támogatást nyújt a klub rendezvényeihez, a kirándulásokhoz. A jóvoltukból az ünnepeken apró ajándékokkal kedveskedhetnek klubtagjaink egymásnak, hiszen ezt az Upjohn cég finanszírozza.
– Említette, hogy dr. Horváth József főorvos úr munkáját gyógytornász is segíti. Mi az ő feladata a klubon belül?
– Minden egyes alkalommal egy kicsit átmozgatja a klubtagokat, hangulatosan és úgy, hogy azért vidámság is legyen a mozgásban.
– Itt a kórházban elég nagy a betegek átmenőforgalma, hány fővel tud működni ez a klub?
– Van egy közel negyven fős magja a klubnak, és számosan csatlakoznak hozzájuk alkalmanként.
– A mozgásszervi betegségre nézve van-e gyakorlati haszna ezeknek a foglalkozásoknak?
– A mozgásszervi betegségek valahol pszichoszomatikus betegségek is, s a kettőt együtt lehet csak gyógyítani. Tehát gyógyítjuk magát a betegséget, s gyógyítjuk pszichésen is. Az új egészségügyi törvény is előírja, hogy az orvosnak tájékoztatnia kell a pácienst a betegségéről, a mi esetünkben a tájékoztatás egyben segítheti a gyógyulást, a rehabilitációt is. Aki megismeri a betegségét, az megérti, hogy miért és hogyan kell jól használnia – többek között – az adott gyógyászati segédeszközt. És nagyban segíti a rehabilitációt, ha a betegek ezen a kapcsolaton keresztül is közelebb kerülnek az orvosokhoz, az ápolókhoz, mert ez a gyógyulás szempontjából mindkét fél számára nagyon fontos.

Kórházi hírek

2000. január elsejétől 462-ről 481 főre emelkedett a gyógyfürdőkórház állományi létszáma. Létszámleépítésről szó sincs egy jövőbeni társasági átalakulás után sem. Megmaradnak ugyanazok a feladatok, tehát minden munkaerőre számítanak továbbra is.
Mint megtudtuk, az idei évben 16,5 százalékos béremelés várható éves szinten. A kormány által ajánlott 8,25 százalékos bérfejlesztést mindenki megkapta. Úgyszintén várható a 13. havi fizetés is. Júliusban a Semmelweis napon egy havi bért fizet az intézet, míg az eredmények arányában szeptemberben vagy októberben még mindenkinek kifizetnek átlagban két és fél hónapot. Mindezek alapján várható az idén a 16,5 százalékos béremelkedés.
Az egészségügyi miniszter rendelete értelmében a hévízi gyógyfürdőkórház is fogadja az ÁNTSZ által kijelölt betegjogi képviselőt. Részére megfelelő helyiséget biztosít, amely a betegek számára könnyen hozzáférhető, és gondoskodik arról, hogy az intézmény területén belül a betegek számára megismerhető legyen a betegjogi képviselő személye és fogadóórája.

A Szent András Kórház nyilvános árverésen meghirdeti a Hévízi-tó déli csatorna mellett található
elárusító asztalok és büfékocsi
2000. évi bérleti lehetőségét.
A versenytárgyalás ideje és helye: 2000. március 23. 10.30 óra
az intézet díszterme.
A pályázati feltételek átvehetők 2000. március 16-tól a kórház gondnokánál.