Krónika

A ház létrehozásának kérdésében némi előrelépés a legutóbbi testületi ülésen történt. Döntés ugyan most sem született az idősek házának helyére vonatkozóan, ám az intézmény működésének feltételeit dr. Keserű Ákos jegyző a kidolgozást követően a képviselők elé terjesztette. A műszaki iroda dolgozói pedig a templom átalakításának anyagi vonzatairól tájékoztatták a városatyákat. A jegyző véleménye szerint az idősek házának kialakítása és működtetése esetén több, törvényből adódó feltételnek kell megfelelni. Az általános tárgyi feltételek között szerepel az intézmény tömegközlekedési eszközökkel történő megközelíthetősége, az épületen belüli akadálymentes közlekedés biztosítása. Emellett azonban számos személyi és szakmai előírás teljesítése is szükséges. Amennyiben a város 18–20 fő fogadását tervezi – természetesen itt olyan személyekről van szó, akik az intézményben kívánnak lakni – a működési kiadások 20.794.510 ezer forintot tennének ki. A bevételi oldalon ellátottanként 388.000 forinttal lehet számolni 366 gondozási napra, ezen túl a térítési díjakat és az önkormányzati saját forrásokat lehetne figyelembe venni.
A műszaki iroda által kidolgozott beruházási program az átalakított intézmény bemutatását, valamint az átalakítás költségeit tartalmazza. Ha a templomban valósulna meg az idősek háza bentlakásos intézménye, ami 18-20 férőhelyes, és 40 fő nappali ellátást biztosítja, akkor a meglévő templomépületet nemcsak átalakítani, de bővíteni is kellene. Az így három szintűvé váló épület – alagsorral, földszinttel és emelettel – beruházási költségei a berendezésekkel együtt 86.250.000 forintot tennének ki.
A településfejlesztési bizottság álláspontja szerint a beruházási terv reális, ám a kidolgozott költségekkel a megvalósítást és a működtetést nem javasolják.
A bizottság javaslatot tett arra, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant értékesítse, s a befolyt összegből a jelenlegi szociális intézményt alakítsa át annak korszerűsítésével, átépítésével a megálmodott idősek otthonává.
A testület a kérdést – miután a bizottsági álláspontot elfogadta – következő ülésein ismét napirendre tűzi.
– aa –

A Helikon végleges forgatókönyve március 20-a után alakul ki, miután a jelentkezési lapok alapján megtörténnek a pontosítások. A megbeszélésen Cséby Géza, a GKMK igazgatója és Kálmánné Bodó Edit igazgatóhelyettes elmondta, hogy a jubileumi év legnagyobb diákrendezvényére meghívták mindazokat a ma már befutott művészeket, akik egykor itt Keszthelyen, a Helikoni ünnepségeken is felléptek. Csak néhány a nevek közül: Balázsovits Lajos, Dunai Tamás, Oszter Sándor, Muszti Bea, Bagosi László, Takács Klára, Kovács Péter, Drahos Béla, Lányi Péter, Peremartoni Krisztina, Rózsa György, de a névsor nem teljes. Folynak az egyeztetések arról, hogy a megnyitó napján este a CSVMÁMK-ban megrendezésre kerülő művészgálán kik vállalnak fellépést, s az eddigi visszajelzések szerint valószínű, kevés lesz a programra szánt másfél óra. A versenyek a már korábbi években is megszokott helyszíneken kerülnek megrendezésre, újdonság viszont, hogy a Műszaki Szakközépiskola kézilabdapályáján felállított 1000 négyzetméteres sátor színpadán lesznek a folklór kategória programjai. Így a CSVMÁMK, a Közgazdasági és a Műszaki Szakközépiskola térsége lesz a rendezvény diákcentruma. Az idei Helikon ünnepi színvonalát számos kiegészítő tevékenység is emeli, így többek között a posta közreműködésével első napi bélyegzésre lesz lehetőségük a gyűjtőknek. Erre az alkalomra helikoni képeslap is megjelenik, régi Helikonokat idézve. Számos rendezvényre várják a rendezők a keszthelyieket és a térségben lakókat, ilyen lesz a művészgála, amelyet görög táncház követ, a sátorban pedig egy neves együttes fellépésére kerül sor, s a napot tűzijáték zárja. A napi versenyeket követően este 20 órától több helyszínen is lesznek műsorok, szombaton este a Fő téri plébániatemplomban ünnepi hangversenyre kerül sor, ám ezt megelőzően a templom előtt kórushangverseny lesz. A gálaműsor a zárónap délutánján 15 órakor a Csokonai ÁMK színpadán kerül megrendezésre, s itt adják át a fő– és a különdíjakat is. A rendezők és a szervezők mindent megtesznek azért, hogy Keszthely lakossága is magáénak érezze, érezhesse a millenniumi Helikon rendezvényeit.
Cs. Gy.

Pedagógusi munkáját a Veszprém megyei Takácsiban kezdte, majd a pápai Jókai Mór Általános Iskolában folytatta magyar-történelem szakos tanárként. 1972-ben került Keszthelyre, s hat évig a Szendrey Júlia Általános Iskolában tanított. 1978-ban megbízást kapott az akkor még épülő Egry József Általános Iskola vezetésére, s az iskola 1979. szeptember elején kezdte meg első tanévét.

Dr. Szabó Jánosné azóta folyamatosan vezeti ezt az intézményt.
– Egy magyar-történelem szakos tanár elméletileg humán beállítottságú, egy intézmény vezetéséhez viszont meglehetősen racionális beállítottság kell. Bár a két dolog nem zárja ki egymást, hogy sikerült ezt ilyen hosszú időn keresztül egyensúlyban tartani?
– A kettő jól megfér egymással, s mindkettőnek megvan a maga haszna. Magyar szakosként az iskola kulturális életének formálásában is tevékeny részt tudok vállalni, nemcsak az irányítással, hanem a konkrét feladatvállalással is.
– Az iskola vezetésével még az épülés idején bízták meg. Hogy emlékszik vissza erre az időszakra?
– Amellett, hogy egy nagyon felelősségteljes időszak volt ez, úgy érzem, hogy az iskola további sorsára nézve nagyon hasznos is volt. Az építkezés mellett nagy odafigyelés kellett a bútorzat kialakítására, a taneszközök beszerzésére, a tanári kar megszervezésére, a tanulócsoportok és a létszám kialakítására. Végül hónapokkal az indulás előtt már összeállt az új tanári kar, akikkel közösen megbeszéltük, kialakítottuk az iskola jövőjének képét.
Az intézményben ma 556 diák 24 tanulócsoportban végzi tanulmányait, de a demográfiai hullám csúcsán 830 diák járt az iskolába. Az 1985-től szabadabb, önállóbb lehetőségeket kapott az intézmény, s fokozatosan sikerült kialakítani a nevelőtestülettel közösen az egységes, s az újdonságokra fogékony követelményrendszert. 1980-tól folyik az intézményben a német nyelv oktatása, s számos kiegészítő tevékenységben is magas színvonalú oktatás, képzés folyik. Eredményekkel mérhető a rajz és a kerámia szakkör munkája, s az énekkar, a néptánccsoport mellett az iskola sportélete is kimagasló. Tanulmányi és egyéb versenyeken rendszeresen részt vesznek és eredményt is produkálnak az iskola diákjai. Természetesen mindezt a szülők is díjazzák, hiszen több fejlesztési elképzelés megvalósításában vállaltak jelentős részt. Az egyre szűkülő anyagi lehetőségek között a szülők segítségével sikerült kialakítani plusz két tantermet, két szabadtéri sportpályát, s ugyancsak jelentős részt vállaltak – több millió forint értékben – a közelmúltban felavatott tornaszoba kialakításában. Az iskola két alapítványt is létrehozott, az Egry József Alapítvány célja a tehetséges tanulók segítése, jutalmazása, s az iskolai feltételek javítása. A Tolnai Alapítvány a legjobb tanulmányi eredményeket produkáló tolnais osztályok fejleszté-sét szolgálja. Dr. Szabó Jánosné saját pedagógiai ars poeticáját így fogalmazza meg: „Szeretni, tisztelni kell a gyermeket, s vezetőként is embernek kell maradni, minden körülmények között. A pedagógus soha nem lehet elégedett önmagával, mert a haladásának mozgatórugója a belső elégedetlenség. Úgy tudunk egyre jobban megfelelni az iskolahasználók elvárásainak, ha napról napra megküzdünk a problémákkal, az anyagi megbecsülés hiánya ellenére hivatástudattal tudunk együtt dolgozni a gyermekek és az iskola gyarapodása érdekében.”
Kép és szöveg:Cservenka György

Dr. Bartos Attila emlékére

2000. március 4-én elhunyt: a tanár úr, Attila vagy ahogyan a barátai szólították a „sir”.
Régóta így szólítottuk, mert egyenes, szikár, elegáns tartásában akadt, ami az angol „uram” megszólításra indukálta az embereket. Pedig nagyon is közvetlen és felszabadult tudott lenni baráti közegben. Amikor valaha valaki vállalkozik arra, hogy az elmúlt évtizedek keszthelyi korrajzát papírra vesse, biztosan oldalakat szentel neki, mert jellegzetes keszthelyi ember volt. Olyan, aki hozzátartozott a mindennapjainkhoz. Akik személyesen nem ismerték, azoknak is szembetűnt gyakori sétái során vékony testalkata és ősz haja. No és az elmaradhatatlan cigaretta és karján az esernyő. Az a több száz ember, aki elkísérte utolsó útjára márius 10-én, nyilván így emlékszik rá, no és a találó és villámgyors humorára. Kevés keszthelyi polgárról terjedt el annyi anekdota és sztori, amennyi Attiláról. Legszűkebb családjából a közismert Gina asszonynak, négy gyermekének és három unokájának okozott pótolhatatlan űrt távozásával.
Bár a számok és a logika világában kitűnően eligazodott és számtalan matematikai előadása, publikációja jelent meg, a sors egy ideje gyógyíthatatlan betegséget szánt neki. Ő ezt az időszakot is méltósággal viselte, és szeretett intézményének szakmai jövőjét tervezte.
A tanszékvezető egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa 1938-ban Sárváron született. Celldömölkön érettségizett, de utána neve-személye összeforrt a keszthelyi egyetemmel. Négy évtizede ugyanazon a tanszéken dolgozott és oktatott. Tanítványai szerették és tisztelték, az átlagember számára oly száraz matematikát is élvezetesen, színesen adta elő. Minden érdekelte, ami Keszthelyhez kapcsolódott. Évekig nem tudta megemészteni, miért szűnhetett meg az általa olyannyira szeretett sportegyesület, a Haladás. Maga is játszott rendszeresen a tanárok-diákok meccseken, az egykori NB II-es meccsek pedig el sem kezdődhettek nélküle. Emlékszem, milyen sokszor kérdezte egy-egy szorosabb meccsen szorítva a hazai sikerért: mennyi idő van még? – Attila, nincs hátra semmi, ez már a hármas sípszó volt!
Amit tanítottál, neveltél az több ezer emberben él viszont tovább, és akik ismerhettünk közelebbről, bizton állíthatom: nem felejtünk el sohasem.
Iglódi Endre

– A korábbi években ritka volt a cserbenhagyás, évente öt-hat, ha előfordult – mondja Kator László, a keszthelyi rendőrkapitányság közlekedési osztályvezetője. – Tavaly viszont már 19 ilyen esetünk volt, és idén is történt három. Nem túl biztató ez a tendencia; ugyanakkor azt elmondhatom, hogy tavaly mind a 19 cserbenhagyót megtaláltuk, és már az ez éviek közül is felderítettünk kettőt. Sok olyan eset volt, hogy a szemtanúk azonnal betelefonáltak nekünk, megadták a rendszámot, húsz perc múlva megvolt az elkövető. Az a tapasztalatunk, hogy többnyire azért hajtanak el a helyszínről, mert vagy a jármű papírjaival nincs rendben valami, vagy a vezetőével, vagy ivott a sofőr, vagy egyszerűen úgy megijedt, hogy továbbment.
Pedig nem éri meg: a cserbenhagyást pénzbírsággal, 1-50 nap közérdekű munkavégzésre való kötelezéssel, sőt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik.
Az idei év krónikája meglehetősen színes. Január közepén például Zalaapátiból jött négy fiatalember Keszthelyre egy Trabanttal. Mint utóbb kiderült, az indulás előtt négyen megittak egy üveg whisky-t, így hát nem is nagy csoda, hogy a 71-es főúton nekimentek az általuk előzött Volkswagen Transporter gépkocsinak. A Trabant vezetője nem állt meg, sőt, a gázra lépett – a Transporter utána –, és egy meglehetősen kacskaringós autósüldözés vette kezdetét. A sértett menet közben mobiltelefonján értesítette a rendőrséget a történtekről, akik a Vásár téren vették át a Trabant üldözését, amelynek sofőrje helyenként egyirányú utcába a forgalommal szemben hajtott be. A hajsza úgy ért véget, hogy a Trabant a Festetics és a Madách utca sarkán az árokba fordult, és onnan a tűzoltók szabadították ki a négy fiatalembert. A kocsi vezetője ellen cserbenhagyás és ittas vezetés miatt folyik eljárás.Február 29-én Hévízen egy ottani lakos (magyar-német állampolgár) a Széchenyi utcán haladt Volkswagen Passatjával. A Petőfi utcánál áttért a menetirány szerinti bal oldalra, és ott nekiütközött a szabályosan haladó Suzukinak: végigszántotta az oldalát, majd behajtott a Petőfi utcába. Itt nekiütközött az úttest szélén álló Ford Transitnak, de ezután is továbbhajtott. A két gépkocsi vezetője üldözőbe vette a Passatot, és az Erzsébet királyné utcában félreállva találtak rá hamarosan. Megpróbáltak egyezkedni a sofőrrel, de az hirtelen gázt adott – a két sértettnek félre kellett ugrania előle -, elhajtott a lakására, és bezárkózott. Hosszas huzavona után a rendőrségnek sikerült „előcsalogatnia”, majd vérvételre szállították, ahol kiderült: a férfi súlyos alkoholos befolyásoltság alatt állt. Ellene cserbenhagyás, ittas vezetés, közúti veszélyeztetés miatt folyik eljárás. A vizsgálat során nem működött együtt a rendőrséggel, tagadta a bűncselekmények elkövetését a rengeteg szemtanú ellenére. Többek szerint egyszerűen azért, mert nem is emlékszik semmire...
Ha az elkövetők megálltak volna a baleset után, megegyezhettek volna a sértettekkel; így azonban akár az első, akár a második esetben akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik a gépkocsivezetőket.
– km –

Ezt megelőzően azonban még „megdolgoztatták” a médiák képviselőit. Vértes Árpád polgármester, Szarkáné Hajdu Mária és Balázsy Mária Éva olyan rendezvényről adtak tájékoztatást a jelenlévőknek, amely Hévíz millenniumi programjai között, de régiós szinten is az egyik legrangosabbként tartható számon. A város vezetésének elhatározása ugyanis az, hogy Somogy, Vas, Veszprém és Zala megye polgármesterei, elöljárói számára találkozót szervezzenek azzal a céllal, hogy e nagyszabású eseményen, a Községi Polgármesterek Találkozóján a települések első emberei kicserélhessék problémáikat, tapasztalataikat. A várhatóan május végére, június elejére tervezett találkozó előkészületeiről sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők. A részletekről lapunk következő számában olvashatnak.