Panoráma

Barlangi túránkon a cserszegi Labirint barlangászcsoport tagjait kísértük. Takács Ferdinánd és Csizy Álmos, a kilenc tagú csapat vezetői már sokadszor ereszkedtek az 53 méter mély barlangba. Ez alkalommal azért keltek útra, hogy a mélyben elhelyezett detektorokat kicseréljék. Erre a cserére havonta egyszer kerül sor. A detektorokat minden alkalommal Debrecenbe küldik, hogy az ottani kutatóintézet dolgozói – összehasonlítva a küldött anyagot a korábbiakkal – megállapíthassák, észleltek-e a műszerek a mélyben földmozgást.
„A kútbarlang homokkő falai radon alfa sugárzást bocsátanak ki – mondta Takács Ferdinánd –, s a radonfeldúsulásból állapítható meg, mennyire aktív a földkéreg mozgása.”
A felvilágosítást a detektorcsere közben a barlang Lovassy-termében kaptuk, nem messze a lejárattól. Semmiképpen sem kívánjuk olvasónkat megfosztani azonban attól az élménytől, amelyben nekünk, az egy napra kinevezett barlangászoknak volt részünk, így remélhetőleg nem haragszanak meg ránk, ha elmeséljük alászállásunk, túránk és feljutásunk rövid történetét is.Az 1930-ban felfedezett barlang lejárata valóban olyan, mint a falusi házak kútjaié. Szűk, mély, és sötét. (Eltekintve attól a néhány lámpától, amit már a Labirint-csoport tagjai szereltek fel.) Együtt a csapat a Lovassy-teremben.

A leereszkedés kötél segítségével történik. Takács Ferdinánd vállalja magára a támogató szerepét: a kötelet a vállán átvetve, lassan, óvatosan enged le bennünket. Természetesen biztonságunkról gondoskodtak: a kötél a tartó pántokkal szorosan fonódik körénk, fejünket sisak védi, olyan, amilyet a bányászok viselnek. Félni ugyan nem félünk, az izgalom azonban annál nagyobb. Úgy harminc méter után melegebb, párásabb, ritkább a levegő, tüdőnk erőteljesebben dolgozik, szaporábban kapkodunk lélegzet után. Sötétebb is van. Végre biztos talajt érzünk a lábunk alatt. Annyira biztos, hogy már több száz millió év óta áll. Na, nem ugyanazon a helyen, mint a földtörténet triász időszakában. A barlang ugyanis akkor keletkezett. Magyarország viszont abban az időben nem létezett, földkérgének egyik része – a Balatontól délre eső – közel mai helyén, északi része azonban az ősóceántól, a Thetistől délre, a mai afrikai kontinensnél formálódott, majd vándorolt feljebb. Tehát a barlang triász-kori, az akkori fődolomitra rakódott rá a Pannon-tenger homoküledéke. Az üledék a földkéreg nyomása alatt összekovácsolódott, s később, amikor már a föld mélyén a termáltevékenység is megkezdődött, a hévíz a dolomitot helyenként kioldotta, s ott csak a homokkő maradt meg. Amit tehát a barlangban láthatunk, az egykori tenger negatív lenyomata. A barlang termeinek mennyezete is ezt mutatja: a kioldott dolomit miatt az egész szivacsszerűnek tűnik. Sok helyütt a homokkőben megmaradtak a több tízmillió éves fák lenyomatai, néhány helyen megkövesedett fakérget is láthatunk. Az első barlangászok vízilófogat is leltek, ami a keletkezés trópikus körülményeire utal.
Ahogyan beljebb haladunk a barlangban, csodálatos színváltozásoknak lehetünk tanúi: a vas-oxidtól sok helyütt vöröses, a mangán-oxidtól feketés, másutt szürke színű a homokkő. A mennyezet a Pannon-tenger lenyomata.

A Szürke-teremben az egymást követő üledékrétegeket figyelhetjük meg, a Tarka-terem vörös és kék színben pompázik, olyan, mintha valaki foltokat festett volna a falra. A Toldi-teremben hatalmas homokkövek ékeskednek. Mindenütt csillog a fal a gipszkristálytól. Felegyenesedve igen kevés helyen tudunk járni, az utat jobbára térdelve, hason csúszva, nadrágféken vagy fejjel előre, esetleg oldalazó kígyómozgással tudjuk megtenni.„A barlang levegője csíramentes. Ha nem volna por, itt akár egy szívműtétet is el lehetne végezni. A behozott baktériumok mind elpusztulnak – mondja vezetőnk. – Nagyon kedvező hatással bír a kútbarlang az asztmásokra, a szénanáthával küzdőkre. Karácsony előtt az önkormányzat tagjai számára szerveztünk ide expedíciót. Ezt követően ígéretet kaptunk arra, hogy lejtaknával megnyitják a barlangot, majd egy projektet állítanak össze, ami arra ad választ: miként lehet a gyógyászati idegenforgalomba beépíteni ezt az Európában is egyedülálló barlangot. Miután Cserszegen hamarosan magánvállalkozásban működő repülőteret is avatnak, Európának akár minden részéből jöhetnének ide a gyógyulni vágyók. A kútbarlang adta lehetőségeket pedig a hévízi gyógyászattal is össze lehetne kapcsolni... A lejtakna megnyitásához 30–35 millió forint kellene. Bízunk a pályázati lehetőségekben, abban, hogy elképzelésünk nem csupán álom marad. A barlangnak jelenleg 2.300 méternyi szakasza ismert. A továbbiak kutatásához az önkormányzattól kaptunk egy nagy értékű fúrógépet, így remélhetőleg folytathatjuk a feltárást.”
Közben mind a tíz detektor cseréje megtörtént, indulhatunk felfelé. Meredek vaslétrán, mászva. Nem könnyű, néha meg kell állni, levegő után kapkodni. Számunkra az egész túrának ez a legküzdelmesebb része. Végre kint vagyunk a lejárat szájánál. Miden ruhadarabunk sárga a csúszás-mászás után. De fantasztikus volt. Ja, és a detektorok is dolgoznak tovább, gyűjtik a föld mélye adta információkat.
Antal Anita

Petrovics Emil koncertje

Hidat teremteni

A közelmúltban ünnepelte 70. születésnapját a népszerű zeneszerző, Kossuth-díjas kiváló művész, Petrovics Emil. Jubileumi koncertjét Keszthelyen, a Festetics-kastélyban rendezték meg március 12-én, ahol dr. Czoma László, az intézmény igazgatója köszöntötte az ünnepeltet. A est zenei programja hű keresztmetszetét adta a művész 45 éves alkotói tevékenységének. Petrovics Emillel a koncert előtt beszélgettünk.
– Minek köszönhető, hogy éppen Keszthelyen kerül megrendezésre ez a rangos esemény?
– Van egy házam Szigligeten, már vagy harmincöt éve, és gyakran jövök ide Keszthelyre is. Nyáron el szoktunk jönni a kastélybeli koncertekre, és többször felmerült már, hogy kellene itt egy szerzői estet tartani. Mindenképpen szerettem volna, hogy még így kora tavasszal kerüljön rá sor, hogy ne annyira a nyaralók, hanem a térségben lakók, barátaim jöjjenek el.
– Melyek voltak alkotói munkásságának legszebb állomásai?
– Két évtizedet tudok megjelölni; az egyik a főiskola elvégzése a diplomaművemmel – és az azt követő időszak a hatvanas évek végéig. Ekkor született a C’est la guerre, a Listraté és a Bűn és bűnhődés című operám. Úgy érzem, akkor találtam meg teljesen azt, amit ki akartam fejezni a zenével. A másik időszak ‘90 táján kezdődött és még most is tart; úgy érzem, ebben az időszakban olyan műveket írtam, amelyek biztonsággal jutottak el a közönséghez, mindig vitán felül nagy sikert arattak, és sikerült örömet szereznem a zenekedvelőknek. Illyés Gyula írja valahol, hogy van, aki néhány verssel ússza a halhatatlanságot, van, aki nagyon sokkal. Nem tudom, hogy én valaha úszom-e majd egy, kettő, vagy három művemmel, de ha igen, akkor valószínűleg ebből a két időszakból származó valamely szerzemény lesz.
– Az utóbbi évtizedekben egyre inkább láthatóvá vált, hogy az emberek jó része elfordult a komolyzenétől. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?
– A kultúra is és a művészet is bűnös ebben. Az értékekbe, szépségbe vetett hit megingott. Ha csak az elmúlt évtizedet nézem, rengeteg borzalom történt a világban, és ezt az emberek nem hajlandók a zenében újra végigélni. Másrészt viszont itt is megjelent a globalizáció; a tömeg egy olyan zenei köznyelvet igényelt és hozott létre, amely nem volt képes gondozni azt az esztétikai-filozófiai tartalmat, amely értékessé tette például Schubert vagy Schumann zenéjét. A komolyzene maga is hátat fordított a közönségnek azzal, hogy teljesen ezoterikussá, elméletivé vált. Mindig feladatomnak tartottam, most is annak tartom, hogy ezt a hidat, amit leromboltak a komolyzene és a közönség között, segítsek helyreállítani.
Kalmár Mónika

Elsőként dr. Kocsis László tanszékvezető, tudományos dékánhelyettes ismertette a rügyvizsgálati eredményeket; elmondta, hogy termékenyek a rügyek, a vizsgálat során semmi kár nem mutatkozott bennük, 1-3 fürtöt lehet számolni rügyenként – a pontos mennyiség a fajtától is függ. Dr. Bakonyi Károly bemutatója.

A tanszékvezető bemutatta a metszés eszközeit is; szó esett a legfontosabb kellékről, a metszőollóról. A hobbitermesztők kaphatnak igényeiknek megfelelőt már 4000 forint körül, a profiknak viszont nem ajánlatos a 8000 forintos alá adni, a kevésbé jó minőségű olló hamarabb használhatatlanná válik. Bemutatásra került a helyi tanszéki kutatómunka eredményeként, külföldi tapasztalatok segítségével kifejlesztett növekedési henger is, amely különösen gazdaságos a tőkepótlásoknál, a szőlő költségtakarékos és biztos felnevelését teszi lehetővé.
Dr. Bakonyi László adjunktus, fajtafenntartó nemesítő a metszés biológiai alapjairól szólt, különös tekintettel a rügyvizsgálat módszereire, melyek közül a boncolásos vizsgálatot ajánlotta a gazdák figyelmébe.Gyakorlati metszési bemutatóra is sor került, dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, nyugalmazott tudományos főmunkatárs avatta be a fortélyokba az érdeklődőket.
– km –

Hévízről röviden

Autót kapott az őrs

A vagyonvédelmi jelzőrendszer kialakításakor a hévízi önkormányzat és a keszthelyi kapitányság megállapodott abban, hogy a rendszerből származó bevételeket a hévízi rendőrőrs technikai feltételeinek javítására fordítja. Nemrégiben érkezett el az a pillanat, amikor a megállapodás teljesítésére sor kerülhetett. A bevételből összegyűlt összegből ugyanis a keszthelyi kapitányság egy Suzuki 1,3 típusú gépkocsit vásárolhatott, melyet a hévízi rendőrőrsnek ünnepélyes keretek között adtak át. Az ügyintézési célra alkalmazható autót dr. Vajda Gábor főhadnagy, rendőrőrsparancsnok-helyettes és Kiglics Dezső zászlós járőr vehette először birtokba. Az új gépkocsival azonban a hévízi rendőrök autóállománya nem gyarapodott, mivel a Suzukival egy régi gépkocsit váltottak le.

Emelt díjak

Az idei évben a közterület-használati díjakat módosította a hévízi testület. A díjak megállapításánál a kereskedelmi és iparkamara Hévíz térségi vezetőségének javaslatait is figyelembe vette. Az elfogadott javaslat szerint a közterület-használatért minden esetben az eddigi összegeknél 10 százalékkal magasabb díjat kell fizetni. Egyes esetekben a hévízi állandó lakosok, illetve azok, akik legalább tíz éve hévízi székhellyel vagy telephellyel rendelkeznek, 30 százalék kedvezményben részesülnek. Mindazok, akik legalább tíz éve, de csak telephellyel rendelkeznek a városban, 20 százalék kedvezményt kapnak. A módosított rendelet az önkormányzatnál megtekinthető.