Gyógyfürdőkórház

A nyújtásos, vagyis trakciós kezeléseket a zsugorodott izületek nyújtására, a gerincgörbületek korrekciójára, törések és ficamok helyreállítására alkalmazzák, s a gyógymód története évezredre nyúlik vissza.

Dr. Békefi Ferenc osztályvezető főorvos elmondta, a trakciós kezelések első ábrázolása Appolonius, ókori orvos könyvéből való, s ez a mű az időszámítás előtti utolsó évszázadban készült Ptolemaiosz király számára. Valószínűleg Hippokratész előtt is megkísérelték már a gerinc megbetegedéseit húzással gyógykezelni, de erről nem maradtak fenn írásos emlékek. Az 1500-as években még alkalmazták Hippokratész trakciós készülékét, amelyen a rögzített beteget a mellkasára, illetve a medencére hurkolt huzalok segítségével nyújtották. Ez mai szemmel inkább egy kínpadra emlékeztet, s vannak utalások is arra, hogy e célra is használták. Példa erre a Helikon Kastélymúzeum könyvtárában található, 1664-ben kiadott könyv, amelyben látható, hogy a hóhérok is ilyen nyújtópaddal dolgoztak.
– Dr. Moll Károly világviszonylatban elsőként alkalmazta víz alatti súlyfürdőt – mondja dr. Békefi Ferenc –, erről első közleménye 1953-ban jelent meg. A különböző helyreállításos eljárások adták Moll főorvosnak azt az eszmét, hogy a Hévízi-tóban fürdés közben is alkalmazzon trakciót, azaz nyújtást. Első kísérletei abból álltak, hogy egy erős hevederövre külön e célra készített súlyokat akasztott, miközben a beteg egy tutajon, vagy a korláton lógott a vízben a hónaljánál fogva. Ezzel a súlyfürdővel elérhető, hogy a meleg vízben az izmok ellazulnak, a gerinc megnyúlik, és ennek következtében a porcsérv visszahúzódik, amit a testre nehezedő hidrosztatikai nyomás is elősegít. Ennek a módszernek lett a továbbfejlesztett változata az úgynevezett fürdőtutaj, amely a hónaljtámaszokon kívül már egy fejtartót is tartalmaz. Így a beteg 3 ponton van felfüggesztve, a hónaljánál és a nyakánál. Erre a gerinc magasabb részeinek húzásán kívül azért volt szükség, mert a hónaljfüggesztés egymagában fárasztó, és ezt főleg több súly esetében 20 percnél tovább nem bírja a beteg.

A trakciós kezelésekkel kapcsolatban számos újítás történt az eltelt 50 év során, ám a lényege ugyanaz maradt. Az objektív és szubjektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a komplex fizioterápiák eredményessége megközelíti a 60-80 százalékot.
– Igazából mérhető a kezelések eredményessége?
– A statisztikai adatok ugyan reálisnak tűnnek, de azt ez esetben nem lehet megmondani, hogy egy komplex kezeléstől mennyit javul a beteg állapota.
– A súlyfürdő technikájában mennyit változott az évtizedek során?
– A súlyfürdő végrehajtási technikája nem változott, bár módosult az időintervallum, és s súlyok nagysága is. Moll főorvos annak idején hosszabb ideig és nagyobb súlyokkal végezte a kezelést. Ma a húzatás ideje 10-25 perc közötti súlyokkal, a nélkül pedig 5-15 perc.
Az átépített, megújult fedett fürdőben rendkívül népszerű a súlyfürdő, amely itt nem csak a gerinc nyújtását jelenti, de hydro- és balneoterápia is egyben. A meleg vízben nem csak az izomzat lazul el, hanem a kellemes érzés következtében jelentősen nő a kezelés hatásfoka. A súlyfürdőbe szóló kezeléseket Végh György gyógymasszőr irányításával kapják a betegek.
– A kezelőorvos határozza meg a kezelési paramétereket, az alkalmazandó súlyt és az időt, mivel a súlyfürdő csak orvosi javaslatra vehető igénybe – mondja Végh György. – A kezeléseket fokozatos terhelésekkel végezzük a megadott paraméterekkel. Itt nyaki, vagy hónaljtámaszon függnek a betegek. A nyaki kezelés esetében a nyaki kalodán függ a beteg, és a víz felhajtóerejével csökkentett testsúlya adja a húzóerőt. Ha az alsóbb, erősebb gerincszakaszokat kell kezelni, akkor 3-10 kilogramm közötti súlyokat is alkalmazunk. A csípő és térd kezelése hónaljtámaszról bokasúllyal történik, a kezelések időtartama 10-20 perc között mozog.
A gyógyfürdőkórháznál a tavon és a fedett fürdőben is van kezelési lehetőség, a tavon a megfelelő vízhőfok miatt csak nyáron végeznek kezeléseket. A betegek száma naponta 25 és 60 között mozog, s a leggyakrabban a 40-55 év közötti korosztály szorul ezekre a kezelésekre. Legtöbben a nyaki csigolyaszakasz kezelésére kapják a súlyfürdőt, ez az összes betegek arányában mintegy 70 százalék.
A súlyfürdő a magyar reumatológia legnagyobb gyakorlati jelentőségű felfedezése. Alkalmazásával az esetek tízezreiben értek el kitűnő eredményeket, s ezzel a betegek tömegeit mentették meg gerincműtétektől, és a kezelésekkel sokuknak adták vissza a munkaképességét.

A lézerterápiai kezelések alkalmazása beilleszthető a komplex balneoterápiába, ám jelen pillanatban ennek előnyeit még viszonylag kevesen használják ki. A gyógyfürdőkórházon belül a kezeléseket dr. Mózes Magdolna főorvos asszony végzi.

A speciális fényterápia hatásáról, annak alkalmazhatóságáról beszélgettünk a főorvos asszonnyal.
– A lézerkezelés lehet a terápia része, de ezt esetenként az ellátó és a gondozó orvos dönti el – mondja dr. Mózes Magdolna. – Az orvosnak gondolnia kell erre a lehetőségre, hiszen itt a kórházban többen vagyunk, akik elvégezték a lézeres továbbképzést. Rendelkezésre áll a megfelelő készülék is, tehát a kezeléseket is el tudjuk végezni itt helyben. A betegeknek ugyancsak tudniuk kell, hogy egy ilyen lehetőség is van a kezeléseink palettáján, az ismert és sűrűbben alkalmazott gyógymódok mellett, s ez kiegészítheti a többi géppel történő terápiát.
– Konkrétan mire van hatással a lézeres kezelés?
– Ez a magas fokon párhuzamosított fénynyaláb, a lézer egyfajta fényterápiai lehetőséget biztosít. A lézersugár energiát ad a testnek, s ezáltal olyan gyógyító folyamatokat tud elindítani, amelyek a betegnek, az izületeknek a fekélyeknek a gyógyulását tudja előidézni. Kétféle lézer-lehetőség van, az úgynevezett kemény lézer, amely nagyon erőteljes, rendkívül nagy energiát közöl és égeti is a szövetet. Mi a szoftlézert használjuk, ez a lágyabb megoldás képtelen az erőteljesebb behatásokra. Ezzel lézer akupunktúrát lehet végezni, fekélyeket lehet kezelni, elősegítheti a hámosodást, izületek belsejében a porc helyreállítását lehet vele serkenteni. Nagyon jó protézises izületek kezelésére, hiszen ha fém van a szervezetben, akkor meggondolandó az elektromos kezelések alkalmazása. Nagyban segíti a műtét utáni folyamatokat, a hegesedést, a protézis beépülését a szervezetbe, s a fájdalmat is lehet csökkenteni az alkalmazásával.
– Előnye talán az is, hogy a tulajdonságánál fogva rendkívül precízen irányítható a lézersugár.
– Igen, hiszen a mi készülékünkkel is el lehet juttatni a fénysugarat egy nyitott izület belsejébe is.
– Mivel fejti ki a hatását a fénysugár?
– A sejtek részecskéire hat, energiát közöl velük, és ezáltal olyan enzimatikus folyamatokat indít el, amelyek elősegítik a reparációt, a gyógyulást. Ennek révén beépíthető a komplex balneoterápiába is, hiszen ez is a szervezet saját gyógyító folyamatait erősíti, hiszen ez a szervezet saját erőforrásait mozgósítja, mi előhívjuk ezeket az elfáradt, pihenő erőforrásokat a különböző kezelésekkel. Ennek hatására kezdődik el igazán a gyógyulási folyamat, sok esetben elsőként lélekben.
– Lehet mérni a kezelések hatását?
– A funkció mérésével. Van egy úgynevezett VAS skála, amelyen a beteg meg tudja mutatni a fájdalom mértékét. Fekélyek esetében a hegesedés folyamatából látható a hatás.
– Menynyire gyakori ma a lézerkezelések alkalmazása?
– Lehetne gyakoribb. Eléggé időigényes, és tulajdonképpen fel kellene futtatni ezt a rendelést itt a kórházban egy asszisztensnővel, hiszen a fény odairányításához elég egy szakasszisztens. Az orvos feladata az alkalmazhatóság megítélése, a dózis kiszámolása, s a kezelések számának meghatározása. A kezelések időpontja a rendelő ajtaján ki van függesztve, s csak megfelelő igény kellene, hogy rendszeresebbé tegyük a lézerkezeléseket.

Dr. Kulisch Ágota a Gyarmathy főorvos által irányított „D” osztály rezidense a pécsi egyetemen végzett. Az április elsejétől a hévízi kórház munkatársaként gyógyító tevékenységet végző doktornő édesanyja Keszthelyen orvos, férje pedig a zalavári-sármelléki körzet betegeit gyógyítja háziorvosként. Mindannyian büszkék két és fél éves kislányukra. A reumatológián belül Kulisch Ágota az immunológiával szeretne többet foglalkozni.

– Mit jelent rezidensként szolgálni?
– Az orvosképzésben három évvel ezelőtt indították el a három nagy ágat felölelő rezidensképzést. Az orvostudományt felosztották három nagy tudományterületre. Az általam kiválasztott reumatológia a belgyógyászati alapképzéshez tartozik és közel két éves folyamatos elfoglaltságot jelentett a megfelelő ismeretek megszerzése. Leendő reumatológusként egy éves belgyógyászati gyakorlatomat a pécsi klinikán és a keszthelyi kórházban szereztem meg, a reumatológia határterületeiről pedig a Szent András Kórházban, mint akkreditált képzőhelyen szereztem tapasztalást, és sokoldalú ismereteket. Mindemellett részem volt neurológiai, ortopédiai és sürgősségi betegellátói képzésben is. A különféle tudományterületeken szerzett tapasztalatok nagy előnyt jelentenek a mindennapokban.
– Mit érez fontosnak a mindennapi munkája során?
– Számomra imponáló, hogy a természet ősi erőit felvonultató kúrák, a természetes gyógymódból kifejlődő komplex balneoterápia szemben áll a hagyományos, gyógyszeres kezelésekkel. A beteg is sokkal nagyobb lehetőséget kap arra, hogy rehabilitálódjon. Az egyes kórházi részlegek között az együttműködés mindig is az átlagnál szorosabb. Ide, más kórházaktól eltérően, nagy motiváltsággal érkeznek a lelki feltöltődést is kereső betegek és ez a gyógyító munka eredményessége szempontjából nagyon kedvező. Az orvos-beteg kapcsolatot e helyütt sokkal mélyebbnek, erősebbnek, őszintébbnek érzem. Az orvoslás komplexitását pedig az adja, hogy itt a megelőzéstől egészen a rehabilitációig nagyon széles a pálya, melyet bejárhatok.

Szegeden, egyetemi tanulmányai mellett ápolóként is dolgozott, majd ugyanitt kapta meg 3 évvel ezelőtt orvosi diplomáját dr. Monduk Péter, aki tavaly december óta áll a gyógyfürdőkórház alkalmazásában. Régóta Keszthelyen élőként az volt a vágyálma, hogy egyszer Hévízre kerülhessen.

A mindkét rezidensi évét Budapesten letöltő orvos jelenleg a „G” osztályon dolgozik, ahol szakmai és emberi értelemben is segítőkész kollégák, munkatársak veszik körül. És persze mindenfajta kihívások. A maratonista Monduk Péter már kicsi korától kezdve sokat sportolt, vitorlázott és az egyetemnek azzal a határozott céllal vágott neki, hogy a mozgásszervi megbetegedések gyógyítójaként távozik majd onnan. Elérte célját. Ott is.
– Orvosként mit tart fontosnak a mindennapi munkájában?
– Azt, hogy szoros kapcsolatban legyek a hozzám bizalommal forduló betegekhez. A kötelező heti vizitrenden kívül nekem fontos az, hogy naponta találkozzam az ide beutaltakkal. Tudják, engem apróbb, nem feltétlen orvost feltételező problémákkal is megkereshetnek. Az egész embert kell gyógyítani, nem csupán a betegségét. Pácienseim egy része olyan banális életvezetési problémákkal küszködik, amely kis odafigyeléssel legyőzhető lenne. A kórház szakmai hírnevének öregbítése szándékával szívesen kapcsolódok tudományos munkába is. A sportorvoslás, a sportsérülések gyógyítása, a degeneratív elváltozások akut és krónikus kezelése iránt tanúsítok nagyobb érdeklődést. Rokonszenves terület számomra a sport rehabilitáció, melynek a kórház fellegvára lehetne. A szakmán túl pedig odavagyok a rock 'n' rollért, a táncért és a tánctanításért.