Városkép

Keszthely jórészt a turizmusból él. Az ismert körülmények miatt ez az egy lábon állás nem tekinthető szerencsésnek – vélekedik Németh Gábor helyi főépítész. Szerinte a város jövőbeni léte, fejlődési lehetősége attól függ, hogy a turizmus, mint fő vonzerő mellé sikerül-e teremteni olyan környezetbarát, a tájba illeszkedő informatikai ipart, vagy gazdasági potenciált, esetleg logisztikai üzemet, raktárbázist, élelmiszercsomagolót, a környék faállományát feldolgozó nagyvállalkozást, ami egyúttal munkahelyeket teremt. Ezzel megakadályozható lenne a városi lakosság esetleges elvándorlása. A főépítész állítja: Keszthelynek vannak olyan a nagybefektetők számára is vonzó területei, ahol megtelepedhetnének mindazok, akik érdekeltek lehetnek a nagyváros dinamikus fejlődésében.

– A tavalyi főidény kezdethez képest milyen Keszthely városképe?
– Lényeges és jelentős módosulás nem következett be. Folyamatban vannak olyan építkezések, amik ugyan belenyúlnak a szezon időszakába, de a városképet tekintve feltétlenül pozitívan hatnak majd. Ilyen a Rákóczi téren épülő Keszthely Plaza. Végre-valahára a Bem utca – Szalasztó utca kereszteződésében tapasztalható áldatlan állapot is megoldódni látszik azzal, hogy az ingatlanon egy befektetői csoport egy vegyes funkciójú épületet hoz létre, amelyben megtalálhatók lesznek üzletek, lakások és garázsok is. Készen vannak az épület engedélyezési tervei és kivitelezési dokumentáció engedélyezése is utolsó fázisához érkezett. Keszthely egyik legfrekventáltabb helyén hamarosan egy érdekes, emeletes, minden részletében dekoratív épületegyüttes fog állni, mely dísze s nem építészeti szégyenfoltja lesz majd a településnek.
– Mi újság a városrendezési tervek frontján?
– Több, a nagyváros fejlesztését biztosító projekt elkészült a még beépítetlen területek használatba vételével. A belvárost érintő szabályozási tervek jó része még tavaly végleges formát öntött. Ezeket, már a hatósági munka során használjuk is. A további területek hasznosítására is létezik több, jól kiérlelt koncepció. A képviselő-testület legutóbbi ülésén hozott döntést arról, hogy ha a szakmai feltételek teljesülnek, akkor Keszthely külterületi szabályozási tervén jelölt helyeket is belterületbe lehet vonni. A kijelölt területeken élők, vagy az ott ingatlannal rendelkezők régi igényének teszünk eleget, amikor végre az elkészült terveknek megfelelően elindulhat a lakóterület fejlesztési munka. Az egyik ilyen hely a Balogh Ferenc utcától délre eső Mosóházi dűlő területe, ahol jelentős számú ingatlantulajdonos van. A területrész fekvése, paraméterei kiváltképp kedveznek a lakóterületi funkciónak. A másik a Kertvárostól nyugatra, a Hévízi út mentén, a Verébhegy-aljai dűlők melletti földek, telkek együttese, ahol ugyancsak a magántulajdonosok köre a számottevő.

– Lehet-e változtatni a turisták által leglátogatottabb történelmi belváros képén?
– Mindenképpen kell, de nem biztos, hogy mindig lehet, mivel ezeknek a környezetalakítási programoknak rendkívül magas a költségigénye. A tisztasággal, a zöldfelületek rendjével a centrumban kevés probléma adódik. A belváros közlekedési rendjén viszont célszerű lenne változtatni. A témában volt már lakossági fórum és a következő hónapokban is begyűjtjük a lakossági igényeket, ötleteket, véleményeket mielőtt a tervezéssel megbízott társaságnak a munkát kiadnánk.
– Léteznek olyan kezdeményezések, hogy helyi vagy műemléki védelem alá helyezzenek néhány ingatlant, épületegyüttest?
– Valóban fontos programra kérdezett rá! Az elődeim által már elkészült egy olyan felmérés és adatbázis, sőt egy rendelet is, amely megpróbálja kezelni a Keszthelyen jelentős számban meglévő, műemléki védettséget élvező épületeket. A felmérés és a védettséget jelző táblácskák kihelyezése csak az első lépése volt a programnak. A jó színvonalú karbantartásukhoz, a szükséges felújításokhoz milliárdok kellenének. A lehetőségek köre elég szűk. Kevés értelme van bővíteni a védettségbe bevont épületek körét addig, amíg esély sincs rá, hogy anyagi forrás nem érkezik a tervbe vett rekonstrukcióra. Az ilyen kategóriába sorolt épületek felújítása előtt persze a magántulajdonosoknak elmondjuk, hogy miként kell és lehet elvégezni az elodázhatatlan beavatkozásokat.

Az nem véletlen, hogy Keszthely a patinás iskolaváros évekkel ezelőtt elnyerte a Balaton-part fővárosának kijáró rangot és titulust, de a gazdaságát alapvetően erre alapozó városnak még rengeteg teendője van, ha valóban vonzó kíván maradni nemcsak polgárai, de vendégei előtt is – vélekedett Lukács Beáta a Keszthelyi Városvédő Egyesület elnöke, akitől elöljáróban arról érdeklődtünk: vannak-e könnyen, viszonylag kevés pénzből megvalósítható ötletek a tarsolyukban, amelyekkel még sikeresebbé tehető az előttünk álló főidény, mondjuk a közlekedés szempontjából?

– A Keszthelyre érkező vendégek számára lényeges lenne a jelenleginél jobb irányítási és információs rendszer megalkotása, mivel az idejét bolyongással töltő turista képe elég szánalmas. A város határához érve már térképszerű eligazító táblákkal kellene tudatni, hol-merre, milyen rendszerben állíthatja le autóját az ide érkező. A település történetét, a nevezetesebb épületek históriáját röviden, több nyelven elmesélő információs táblarendszer kihelyezését azért is szorgalmaznánk, mivel ennek megvalósítása a kultúrált külső megjelenés eredményéhez viszonyítva, nem számít tetemes költségűnek. Legalább a központi utakat, járdákat jó lenne úgy rendbe tenni, hogy az ott lévő fák törzsét nem betonozzák egészen körül, mint például a Rákóczi utcában. A gyalogosforgalom elsőbbségére még inkább tekintettel kellene lenni, különösen a történeti belvárosban. Kiemelt sétány, gyalogos útvonal egyértelmű kijelölése célravezető lehetne a kastélytól egészen a Balaton-partig. A parti sávban pedig összefüggő hangulatos promenád kialakítása lehetne cél, minél kevesebb kerítéssel, nagy zöld, nyitott terekkel.


A főposta előtti emeletes járda kulturálatlan kivitelezésű.	A Hullám Hotel teraszának „lefedései” a szemnek is kellemesek.

– A turisták szemüvegén keresztül megfelelőnek látja-e a belváros, a strandok és a környék képét?
– A strandokkal többet kell törődni. Az alacsony vízszint kitűnő alkalom lehetne arra, hogy speciális munkagépekkel kitakarítsuk a Balaton helyi szakaszát. A bennünket felkereső turistáknak csábítóbb lenne, ha nem azt éreznék folyton folyvást, hogy mindenhol, mindenért pénzt kérnek tőlük. Ráadásul úgy, hogy az, esetleg köszönő viszonyban sincs a nyújtott szolgáltatások minőségével. A sétáló utca önkormányzati tulajdonban lévő lepusztult épületeinek megmentésére, vagy a Bástya utca-Lehel utca sarkán lévő műemlék ingatlan felújítására, hasznosítására nemigen létezik se pénz, se koncepció. A Fenékpuszta és Újmajor lepusztult állami tulajdonú épületegyüttesei pedig szégyenfoltként azért is felérnek kisebbfajta turisztikai katasztrófával, mert a német útikönyvek szinte mindegyikében felkeresendő látnivalóként szerepeltetik ezt a területet. Az ott tapasztalt állapotok még finoman fogalmazva sem vendégmarasztalók. A művelődési, kulturális programokról, rendezvényekről a lakosságot és a turistákat még intenzívebben, minden számba jöhető lehetőséget megragadva kellene tájékoztatni. Egyszerre több réteget is meg kellene célozni úgy, hogy mindegyik korosztály érintve legyen. A nyolcszáz fő befogadására alkalmas szabadtéri színpad hasznosítására pedig mielőbb sort kell keríteni.

A több mint öt éves múltra visszatekintő keszthelyi Helikon Liget Egyesület pártpolitikától mentes civil szervezet, melynek működési területe északi oldalon a Mártírok útja, déli oldalon a meteorológiai állomás utcácskája, nyugatról a Kossuth-Festetics utca keletről pedig a Balaton által határolt parti sáv – közölte érdeklődésünkre Horváth Zoltán elnök.

Legfontosabb feladatként azt jelölte meg, hogy az önkormányzattal, a területen lakókkal és a partnerként szóba jöhető civilekkel jó együttműködésben sikerüljön végre európai színvonalra hozni a sok helyütt siralmasan kinéző, jelenleg sok sebből vérző, jobb sorsra érdemes zöldövezeti városrészt.
– Kik mozgatják az egyesület tagjait?
– A jelenleg mintegy hatvan tagot számláló egyesületi tagok egyharmada hamar hadra fogható egy-egy feladat kivitelezéséhez. Okos ötletekkel, azok megvalósítási módozataival sok segítséget kapunk a korábban MTV-s Horváth Szilárd elnökhelyettesünktől, aki volt keszthelyi lakosként harcba szállt a vadgesztenyefák megmentéséért, a Halászcsárda helyi védettségéért, az egyházi iskola létrehozásáért. Krasznai István alapító elnöktől dr. Udvari Csaba vette át a teendőket, majd a legutóbbi közgyűlés óta én próbálok küzdeni azért, hogy végre megfelelő önkormányzati támogatást kapjunk a működéshez.
– Milyen akadályok gördültek a programjuk megvalósítása elé?
– Mi nem tudjuk, és nem is szeretnénk a Városüzemeltető Kft. feladatait átvállalni. A környék rendbe tételéhez nem elegendő ugyanis a tagok által végzett társadalmi munka. A Balatonra nem készült el még a részletes rendezési terv, ezért gondban vagyunk, ha a parti sávban szeretnénk ténykedni. Rendelkezünk ugyan egy kitűnő tervvel, az évekkel ezelőtt beharangozott, pályázati pénzekkel is kistafírungozott „Gyermekvarázs strand” létrehozásához, de még mindig nem ismerjük pontosan a város erre vonatkozó koncepcióját. A Helikon liget sorsa szerintünk teljesen méltatlan a Balaton-part fővárosához. Méltánytalannak érezzük, hogy a Helikon strand fejlesztésére csak nagyságrendekkel kevesebb pénz jut. Nagyon szép környezetben létesült ugyan három szociális bérlakás, de a közvetlen környezet rendbe tételéért még a lakókkal közös összefogásra is szükség lesz. A Zalai Madártani Egyesülettel karöltve az erdősebb, ligetesebb területen tervbe vettük madárodúk elhelyezését. Küzdünk azért, hogy legalább a Honvéd utca és a Római utca katasztrofális állapotú útburkolatát végre felújítsák. A forgalomcsillapítás terén azt sikerült elérnünk, hogy még a szezon előtt lakó-pihenő övezeti besorolást kap ez a városrész. Nem állunk elő a város gazdasági erejét meghaladó irreális kérésekkel, de azt elvárjuk, hogy a több évtizedes életkorú, agyonkorhadt köztéri padok kicserélést nyerjenek. A temetői ABC melletti illemhely sorsa, állapota is aggasztó. Hiányzik temérdek utcanévtábla és több üdülőövezeti eligazító tábla. A problémák egyeztetése, kezelése és megoldása során eddig nem éreztük mellettünk álló partnernek a város üzemeltetésével megbízott társaságot, de mégis reménykedünk abban, hogy a tisztább, szebb lakókörnyezet kialakítása, mint közös célkitűzés, előbb-utóbb eredményre vezet.