Hévíz

Három utca lakói által aláírt tiltakozó levelet vitt a képviselő-testület elé a március végi ülésen Papp Gábor képviselő. A tiltakozó levél megírását, az aláírások gyűjtését a hévíziek indították el, a képviselőt levelük nyilvánosságra hozatalára kérték fel.

Az írás a volt gázcsere telep helyére tervezett hulladékudvar kialakítása ellen emel kifogást, emellett azonban azt is hangoztatja, hogy a város végre oldja meg a lakosság által felvetett problémákat, mert – idézzük – „az önkormányzat ígéreteiben nem lehet bízni”.
Papp Gábor a levél felolvasásán túl képviselőként azt firtatta, hogy a polgármester miért nem tartotta be az önkormányzatiság alapkövetelményét, nevezetesen, a levél tartalma, és az aláírások miatt miért nem hívott össze rendkívüli ülést, vagy önálló napirendként miért nem vette fel a témát a soros ülés napirendjei közé.
Vértes Árpád válaszában kiemelte: a hulladékudvar kialakítását – mely a Zalabérre tervezett regionális hulladéklerakó építéséhez kapcsolódna, a hulladékgyűjtő szigetek kialakításával együtt (erről előző lapszámunkban tájékoztatást adtunk) – a képviselő-testület 12 igen szavazattal elfogadta, így feleslegesnek tartotta azt ismét testület elé vinni. Emellett minden aláírónak névre szóló válaszlevelet küldtek, melyben tájékoztatást adtak az udvar kialakítása tervének előzményeiről, valamint az ezzel kapcsolatos testületi döntésről. A polgármester döntő érvként végül elmondta: a hulladékudvar ügye, az aláírásgyűjtés, a rendkívüli ülés öszszehívása mind okafogyottá vált akkor, amikor a zalabériek a Hévíz közigazgatási területére tervezett hulladékudvar kialakítását levélben mondták le, mivel arra költségvetésükben nincs fedezet. (Az udvar kialakítása és működtetése ugyanis a Nagytérségi Konzorcium Gesztori Szervezete, illetve egy, a konzorcium által létrehozott gazdasági társaság feladata lett volna.)
Papp Gábor azonban továbbra is azt hangoztatta, hogy az aláírásgyűjtés miatt mindenképpen testületi ülést kellett volna összehívni. Rábai József ezt megerősítette. Mint mondta: egy képviselő akkor követné el a legnagyobb hibát, ha ilyen és hasonló levelet nem vinne testület elé.
Dr. Moll Károly szerint a probléma ott kezdődik, hogy sokan talán nincsenek is tisztában a hulladékudvar fogalmával. A hulladékudvar nem szeméttelep – húzta alá –, hanem a használaton kívül helyezett tárgyak konténeres gyűjtőhelye, melyek néhány napig, legfeljebb egy hétig „tartózkodnak” a hulladékudvarban, ahonnan aztán – a szelektálást követően – továbbszállítják. Az alpolgármester aggodalmának adott hangot akkor, amikor kifejtette: az udvar kialakításának meghiúsulásával félő, hogy a „megunt” tárgyak a város közterületein tűnnek majd fel, ami nem használ sem a köztisztaságnak, sem a város megítélésének. Ráadásul a használaton kívül helyezett tárgyakat több kilométerre el kell majd szállítania annak, aki nem óhajtja azokat lakásában, udvarában tovább nézegetni...
Szarka László szerint annak ellenére, hogy az udvar létrehozásának meghiúsulása Zalabéren múlott, a városnak vállalnia kellene döntését, hogy legyen Hévízen lerakó, éppen a dr. Moll Károly által elmondottak miatt.
Papp Gábor a vita során többször is hangoztatta, hogy alapkérdésére nem kapott választ; a közel egy órán át tartó vita személyeskedésekbe is torkollott, végezetül azzal zárták le, hogy a testületi ülés összehívásának már nem volt oka, a megváltozott beruházási program szerint legközelebb Keszthelyen létesül hulladékudvar, s várhatóan ez áll majd Hévíz rendelkezésére.

Az előző hónapokhoz hasonlóan március végi ülésén is több önkormányzati rendeletet vizsgált felül, módosított, illetve alkotott újra a hévízi képviselő-testület.

Egységes arculatot szeretnének

A városvezetők elsőként a közterületek használatáról és rendjéről szóló rendeletet nézték át. A jegyző által beterjesztett rendelet-tervezetet a képviselők első olvasatnak tekintették, miután annak számos változást kell még tartalmaznia. Abban mindenki egyetértett, hogy az új rendeletnek elsősorban az utcakép javítása kell, hogy legyen a meghatározó eleme. A régóta kritizált hévízi „bazár-helyzet” megszüntetésének igényét hangoztatták újfent a városvezetők, és számos észrevétel, javítási szándék hangzott el a városba vezető utak mentén hivalkodó táblaerdő megszüntetése mellett. Miután az óhajtott egységes arculat megteremtésében az üzlettulajdonosoknak is igen nagy szerepe, és természetesen másfajta hozzáállása, felkészülése kell, hogy legyen, az már biztos, hogy a rendelet csak jövő év elején léphet érvénybe. A tervezet második fordulóját a következő ülésen, az elhangzott egyéni és bizottsági javaslatok további beépítése után tárgyalják ismét.

Fizetni kell a névhasználatért

Jóváhagyta viszont a testület a Hévíz név használatáról szóló önkormányzati rendeletet. Ennek talán egyik leglényegesebb rendelkezése, hogy a város nevének használatát a képviselő-testület ellenérték megfizetéséhez, illetve a névhasználat módjára vagy formájára vonatkozó feltételekhez kötheti. A névhasználat engedélyezési díja 20 ezer forint, az éves használati díja – bár ez ellen többek között Vancsura Miklós és Rábai József is szót emelt – a vállalkozó éves árbevételének egy százaléka, de legalább 50 ezer forint. Amennyiben az árbevétel nem állapítható meg, a névhasználat éves díja 50 ezer forint. A névhasználatra vonatkozóan a képviselő-testület mérlegelési jogot kapott. A rendeletet már április 15-től alkalmazzák a fürdővárosban.

Helyi népszavazás – hányan kezdeményezhetik?

Felülvizsgálta a helyi címer és zászló alapításáról szóló rendeletét, illetve a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló rendeletét is a testület. Utóbbi esetében nem születetett határozat, mivel a kezdeményezések százalékos arányában nem tudtak megállapodni. A jegyzői javaslat szerint ugyanis helyi népszavazást és népi kezdeményezést a választásra jogosultak 25 százalékának aláírására lehetne indítani. Rábai József viszont azt javasolta, hogy népszavazást a választópolgárok 17, népi kezdeményezést pedig hét százalékuk indítványozása alapján kelljen kiírni. Véleménye szerint a demokratikus indítványozás érdekében itt kellene meghúzni a határvonalat. Mivel azonban javaslatát 5 igennel, egy nemmel és öt tartózkodással, a jegyzőét pedig 6 igennel, két nemmel és három tartózkodással szavazták meg – tehát minősített többséget egyik javaslat sem kapott –, a kérdést a következő ülésen ismét napirendre tűzik.
Ugyancsak újra tárgyalja a testület a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletet is, mivel számos, beépítésre váró javaslat is elhangzott azzal kapcsolatosan.

Attól a pillanattól kezdve, hogy hazánk az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvényt hatályba lépteti, számos elvárásnak, előírásnak kell megfelelnünk az élet talán minden területén.

A csatlakozás egyik követelményrendszere a vendéglátás és közétkeztetés terén ír elő szigorú szabályokat. Az üzletek üzemeltetőinek az úgynevezett HACCP-rendszert kell majd alkalmazniuk. Hévíz képviselő-testülete legutóbbi ülésén az önkormányzati intézmények HACCP-rendszerére való felkészültségét vizsgálta.
Az intézmények egy része már elkészíttette HACCP-programját, és annak megfelelően végre is hajtotta az abban előírt feladatokat úgy, hogy több esetben ez jelentős kiadásokkal járt együtt – állapította meg a testület. Felkészült a GAMESZ, a Brunszvik-óvoda, a Teréz Anya Gondozási Központ, ám néhány egység még nemcsak hogy az előírt feladatokat nem teljesítette, de a HACCP-programját sem készíttette el. Nem történt meg a program tervezése például a Lótusz Szállónál és az Aquamarin Szállodaipari Kft-nél sem, és egy Rákóczi utcai üzlet sem készíttette el HACCP-tervét.
A képviselő-testület úgy határozott, hogy ezek esetében a rendszer feltételeinek megfelelő intézkedéseket ki kell dolgozni; a kötelező önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézményekben pedig a HACCP-hez kapcsolódó intézkedéseket – amelyeknek a fedezete biztosított, és rangsorban a legfontosabbak – meg kell tenni.
Amennyiben a programok nem készülnek el, illetve az azokhoz kapcsolódó beruházások nem valósulnak meg, elképzelhető, hogy némely intézménynél a konyhát és az éttermet május 1. – a csatlakozás napja – után be kell zárni.

Nem tudott döntésre jutni a HIT gyülekezete kérelmével szemben a hévízi testület. Még 1998-ban a város önkormányzata a gyülekezet tulajdonába adott egy, a Fecske és az Effinger út sarkán lévő ingatlant imaház és oktatási kabinet építésének céljára.

Az ajándékozási szerződés szerint a gyülekezetnek három éven belül érvényes építési engedély alapján meg kellett volna kezdenie az építkezést. Építési engedélyt a keszthelyi gyülekezet szerzett ugyan, a beépítéshez azonban nem fogott hozzá. Februárban a gyülekezet lelkésze azzal a kéréssel fordult a hévízi képviselő-testület felé, hogy – mivel a keszthelyi fejlesztések következtében anyagi gondjaik léptek fel – adjon még öt év türelmi időt, vagyis engedélyezze a beépítési kötelezettség öt évvel történő meghosszabbítását.
A testület azonban a kérelmet nem tekintette a jogosulttól származónak, mivel azt a lelkész a gyülekezet képviselőjeként írta alá, és képviseleti jogosultságáról meghatalmazást nem csatolt.
A testület ugyanakkor szükségesnek látta megállapítani, hogy a HIT gyülekezete az ajándékozási szerződésben vállaltakat nem teljesítette. Szükségesnek tartották továbbá, hogy felhívják a gyülekezetet arra, hogy hatvan napon belül nyilatkozzanak: eleget kívánnak-e tenni az imaház és oktatási kabinet építésének, és milyen határidőre. Amennyiben pedig a gyülekezet által megjelölt határidőre sem készülnek el a létesítmények, a város úgy tekinti, mintha a mulasztással véglegesen meghiúsulna az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, amely nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.
A képviselő-testület a válasz megérkezése után ismét napirendre tűzi a kérdést.

Pályázatokat írtak ki

A Bibó-gimnázium igazgatói posztjának betöltésére pályázatot írt ki a képviselő-testület. A magasabb vezetői megbízatás öt évre szól, 2004. augusztus 1-től 2009. július 31-ig. Mivel a főépítészi állás betöltésére kiírt pályázat sikertelen volt, a testület azt ismételten kiírta, és az építészek szakmai lapjában is közzétette a nagyobb érdeklődés reményében. Pályázati úton kívánja betöltetni az önkormányzat a Hévízi Muzeális Gyűjtemény intézményvezetői munkakörét is. Az állás július 1-től tölthető be, a megbízatás öt évre szól.

Több művészfilmet vetíthetnének

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki az art mozik korszerűsítésére. Hévíz képviselő-testületének hozzájárulásával a Fontana Filmszínház is részt vesz a pályázatban, melyhez a szükséges 25 százalékos önrészt a filmszínház biztosítja. A pályázat elnyerése esetén a mozinak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy öt éven keresztül a mozielőadások legalább 40 százalékát „art” besorolású filmek alkotják.

Városszemlét tartottak

Március közepén tartott városszemlét a testület, melynek során több hiányosságot tártak fel a város területén. Ezek nagy része kátyúzással, a közterület-foglalások problémáival, beépítések vizsgálatával, csapadékvíz elvezetési gondokkal, a biztonságosabb közlekedés feltételeinek kialakításával függ össze. A testület az egyes problémák sorravételét követően intézkedési tervet dolgozott ki, melyben meghatározta a megoldások határidejét is. A feltárt hiányosságok pótlása a műszaki iroda és a GAMESZ feladata lesz.

Szobor az idősebb Moll doktornak

Határozatot hozott a testület arról, hogy idősebb dr. Moll Károly tiszteletére egész alakos szobrot állíttat a fürdőorvosról elnevezett téren. A szobor helyét is meghatározták a képviselők, az avatás időpontjáról a polgármester dönt.

Átvilágítás

Az önkormányzati intézmények átvilágításáról, annak ütemtervéről döntött a közelmúltban a hévízi testület. Az átvilágítást a polgármesteri hivatal belső ellenőre hajtja végre, szükség esetén szakértőt is bevonva munkájába. Az önkormányzat az átvilágítással elsősorban a kötelezően és önként vállalt feladatok nagyságrendjét, összetételét kívánja megvizsgálni, illetve azt, hogy az egyes feladatokat mennyire hatékonyan és gazdaságosan hajtják végre az érintettek, mennyiben használják fel gazdaságosan a rendelkezésükre álló erőforrásokat. Az átvilágítás már e hónap folyamán megkezdődik, az Egységes Művelődési Intézmény és a Hévízi Muzeális Gyűjtemény nyitja a sort. Májusban a Bibó-gimnázium, az Illyés-iskola és a családsegítő szolgálat kerül sorra, júniusban a Teréz Anya Gondozási Központ és a Brunszvik-óvoda, júliusban a GAMESZ, augusztusban a polgármesteri hivatal.
A belső ellenőr a testület számára részletjelentéseket ad le az ellenőrzésekről, ezeket a testület júniusi és októberi ülésein tárgyalják.

Átépítik a kábeltévés hálózatot

Folytatódik a kábeltelevíziós hálózat rekonstrukciója Hévízen. A felújítási munkákat – nevezetesen a csillagpontos rendszerre való átépítést – végző cég immár a negyedik üteménél tart a munkálatoknak áttervezett, és a testület által jóváhagyott nyomvonalon. Ez a nyomvonal közterületeket is érint, az ezeken folyó munkákhoz a képviselő-testület azzal a feltétellel járult hozzá, hogy a részvénytársaság a rekonstrukciót, az azzal kapcsolatos átépítéseket csak föld alatti elhelyezéssel végzi. Erről egyébként a város építési szabályzata és szabályozási terve is intézkedik. A munkák kivitelezése 2004. szeptember 30. és 2005. április 30. között történik meg.

Tervezik a kerékpárutat

A Hévíz-Keszthely közötti kerékpárút építésének támogatásáról határozott a hévízi testület. A kerékpárút tervezése során a bekerülési költséget közel 69 millió forintban határozta meg a tervező. A bekerülési költség 20 százalékának felét, azaz 6,8 millió forintot a hévízi önkormányzat a céltartalékból a pályázati alap terhére biztosította, a bekerülési összeg húsz százalékának másik részét Keszthely fizeti. Hévíz a Felsőpáhok felé vezető kerékpárút megvalósítását is szeretné, ám a tervező tájékoztatása alapján az erre vonatkozó tervezés elhúzódására kell számítani, mert a hévízi elkerülő út tervezett nyomvonalát a kerékpárút elképzelt vonala keresztezné, ezt pedig az eljáró hatóság nem engedélyezi.

A reptérért

A megyei önkormányzat, amellett, hogy maga is támogatja anyagilag a sármelléki repülőtér üzemeltetését, felhívást intézett a térség önkormányzataihoz, hogy csatlakozzanak a repülőtér támogatásához, az annak üzemeltetését végző társaság csődhelyzetbe jutásának megakadályozása érdekében.
A hévízi képviselő-testület legutóbbi ülésén határozatban szögezte le: a megyei önkormányzat felhívásához csatlakozni kíván, erről a szándékáról a megye vezetését tájékoztatja is.
A képviselők egyetértettek abban: a sármelléki repülőtér kérdése nem Sármellék és Zalavár egyéni problémája, hiszen az idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve a reptér fennmaradása az egész térség számára rendkívül fontos szempont. A turisták közül egyre többen veszik igénybe a repülési társaságok által kínált jóval kényelmesebb és gyorsabb utazási lehetőséget, így a turistákat fogadó települések számára sem közömbös a reptér fennmaradása, anyagi támogatása.