Gyógyfürdőkórház

Az építészek és a kivitelezők jóvoltából ma már teljes pompájában áll a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórházban az egykori „B” épület, a Rákóczi-ház, s a tetőtéri beépítés teljesen belesimul a korabeli homlokzat képébe.

A belépőt jobbról egy, az épületet 1906-ból származó képeslap alapján ábrázoló freskó fogadja, amely a kivitelező H-ÉPFA Kft. vezetőjének, Horváth Lajosnak az ajándékaként került a falra. Az ünnepélyes alkalomra, a Rákóczi-ház avatására eljött az önkormányzati képviselők mellett a megye számos nobilitása és az egészségügyben dolgozó vezetője is. A közösen elénekelt Himnuszt követően Vancsura Miklós, az intézmény főigazgatója elevenítette fel az épület múltját, majd a rekonstrukciós átalakítás folyamatát.
Ilyen volt 1906-ban.

– A történelmi épületek között tenni egy időutazást, s végiggondolni, hogy az elmúlt egy év során mi történt itt, akkor csak arra tud gondolni, hogy az ember a legcsodálatosabb lény a világon, s azok az emberek, akik itt dolgoztak, úgy gondolom méltóak arra, hogy ezt mondjuk róluk. A Hévízi-tó és a Hévízi-domb között fekvő szűk, de építésre alkalmas területek északi oldalát 1858-ban szerezte meg a Festetics család a szentandrási közbirtokosságtól, és hamarosan elkezdte az úgynevezett Újtelep építését. A Rákóczi-ház helyén 1863-ban Festetics I. Tasziló földszintes szállóépületet emeltetett. Az épületet III-as házként jelölték. Reischl Vencel 1905-ben emeletet húzatott rá. Az 51 szobás épület 1906-ban készült el. Ebben az évben hozták haza országos ünnep keretében Törökországból II. Rákóczi Ferenc hamvait, s ennek az eseménynek az emlékére nevezték el az épületet Rákóczi-háznak, amely ma a kórház „B” épülete. Az épület az évtizedek során többször átalakításra került, de nem volt megoldva a szigetelése, illetve a felső födém is cserére szorult. Az „A” és „C” szárnyakkal összeköttetést biztosító nyaktagokat az újabb felújítás helyett újjá kellett építeni. A tervezési program szerint az új Rákóczi-ház megtartva régi arculatát, szerkezeti és funkcionális sémáját, a 21. század igényeinek megfelelően a magyar betegek ellátását szolgáló egészségügyi létesítményként készült el. Az új épület háromszintes, a földszinten medikai, személyzeti, valamint kiemelt gyógyászati – mozgáskorlátozott – betegszobák kerültek kialakításra, az első és a második emeleten egy-egy betegosztály kapott helyet. Az épületben 60 betegszoba, 120 ágy lett kialakítva. Valamennyi beteg– és orvosi szoba klimatizált, fürdőszobával ellátott. Minden szinten biztosított az orvosi rendelő a betegellátáshoz, a tetőteraszokon pihenő-napozó részleg található. Az „A” épület felőli nyaktag emeletén kialakításra került egy társalgó, valamint az egészségügyi dolgozók részére egy társalgó, illetve könyvtár terem. Beépítésre került a betegágy szállítására alkalmas lift is. Az újjáépített 100 éves ház a jelenleg érvényben lévő minimum feltételeknek teljes egészében megfelel, a rekonstrukcióval az intézmény minden szobája alkalmassá vált az akadálymentes közlekedésre.

Vancsura Miklós szólt arról is, hogy a bruttó 540 millió forintos felújítást a kórház saját bevételeiből fedezte. A három szint összes alapterülete 2888 négyzetméter. A terveket Lázár Gyula készítette, Bakonyi Ágnes volt a belsőépítész, statikus Nagy Ferencné, gépész Merwerth Tamás, s az elektromos terveket Magosi Zsolt készítette. A kivitelezést a Horváth Lajos által vezetett H-ÉPFA Kft. végezte, a műszaki ellenőri teendőket a Veszprémber Rt. látta el. A felújítási munkák 2003. május 21-én kezdődtek, a bontást augusztus 8-án kezdték el, az alapkőletételre szeptember 26-án került sor, így a teljes beruházás egy év alatt készült el. A főigazgató mindezeken kívül köszönetet mondott azoknak a hatóságoknak és partnereknek, akik az engedélyezésektől a tervek elfogadásáig pozitívan járultak hozzá, hogy az épület kiváló minőségben és határidőre elkészülhetett. Ugyancsak köszönetét fejezte ki a takarítóknak, az ápolási személyzetnek, hogy az avatás előtti napon a betegek már beköltözhettek az új épületbe.
– Külön köszönöm a sorsnak, hogy most, 10 év után én állhatok itt és folytathatom a Reischl Vencel által megkezdett munkát. Újjá fog épülni a hévízi kórház, hiszen mintegy 3 hét múlva átadásra kerül a fedett fürdő, s megtörténik a tófürdő teljes rekonstrukciójának alapkőletétele is – mondta végezetül Vancsura Miklós.

Ünnepélyes pillanat. Rácz Jenő és Vancsura Miklós átvágják a szalagot.

Május 22-én, a rekonstrukció megkezdésének egy éves évfordulóján került átadásra a gyógyfürdőkórházban a Rákóczi-ház. Az ünnepélyes eseményen Vancsura Miklós főigazgató számolt be az elmúlt 100 év, és az elmúlt 1 év történéseiről, majd dr. Rácz Jenő, az egészségügyi tárca helyettes államtitkára mondott avató beszédet. Dr. Bolla Dezső történész nyitotta meg ezt követően azt a kiállítást, amely az épület folyosóin reprodukciókon mutatja be II. Rákóczi Ferenc életét, munkásságát. Az épületet Nagyné Szeker Éva evangélikus lelkész és Kiss László katolikus plébános áldotta és szentelte meg, majd a helyettes államtitkár dr. Horváth Anna főorvos asszony és Vancsura Miklós főigazgató társaságában átvágta a nemzeti színű szalagot, átadva ezzel az épületet rendeltetésének. A meghívott vendégek megtekintették a 21. század elvárásainak is megfelelő épületet, a betegszobákat – amelyeket már elfoglaltak a gyógyulni vágyók, s az egyéb rendeltetésű termeket, szobákat, kezelőhelységeket. Az avatóünnepség fogadással zárult, majd azt követően egy szakmai fórumra került sor, amelyen dr. Schvarcz Tibor országgyűlési képviselő, az országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, valamint dr. Rácz Jenő helyettes államtitkár adott tájékoztatást az egészségügy aktualitásairól, a Hévízen rövidesen létrejövő közhasznú társaságról, valamint válaszoltak a szakemberek által feltett kérdésekre.

A megújult „B” épület házigazdája dr. Horváth Anna főorvos asszony, aki mosolyogva, látható büszkeséggel mutatta meg a vendégeknek az épület helységeit.

– Milyen érzés most végignézni a megújult épületet, s milyen érzés itt dolgozni?
– Nagy izgalommal vártuk, hogy elkészüljön, hiszen mintegy hat éve terveztük, hogy megtörténjen a „B” épület átépítése, mert nagyon régi és rossz épület volt. Most tulajdonképpen csak elragadtatással tudok szólni. A betegek tegnap átköltöztek, s már itt töltötték az elmúlt éjszakát, s mindenki csak felsőfokon nyilatkozott a szobákról és a berendezésekről. Bízunk abban, hogy nagyon jól fog működni itt minden a továbbiakban is. A 120 ágyon részben reumatológiai, részben rehabilitációs osztály lesz kialakítva, a földszinti szobák mozgásszervi rehabilitációra alkalmasak, erre lettek kialakítva, az emeleten pedig a kisebb mozgásszervi problémákkal küszködő betegek nyernek majd elhelyezést.
– Hányan dolgoznak majd itt az ön irányításával?
– Öt orvos és nyolc nővér, de ezt tulajdonképpen duplázhatjuk, hiszen a „C” osztály is ide került, tehát tíz orvos és tizenhat nővér dolgozik majd itt. Természetesen minden osztálynak megvan a teamje, gyógytornászok, masszőrök, fizikoterápiás asszisztensek vonatkozásában, s a betegek központilag kapják meg az előírt kezelést.
– A következő lépés az lehetne, ha minden épület így nézne ki.
– Igen, ezt szeretnénk. Tervben van a „C” osztály átépítése is, s ha ez elkészülhetne, akkor elmondhatnánk, hogy valamennyi kórházi fekvőbeteg-épület felújításra került, s akkor a legrosszabb műszaki állapotú „G” osztály megszüntetésre kerülhetne. A fekvőbeteg-ellátás teljes rekonstrukciója a „C” osztály megújulásával fog bekövetkezni.

A Rákóczi-házat a meghívó szerint dr. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter avatta volna fel, ám más irányú hivatali elfoglaltsága miatt dr. Rácz Jenő, a tárca helyettes államtitkára szólt a megjelentekhez.

– Úgy érzem, jelen pillanatban jó itt Hévízen lenni és jó hévízinek lenni. Ennek alapvető oka, hogy Hévíz az elmúlt időszakban bebizonyította, jól sáfárkodik azzal a lehetőséggel, ami megadatott számára. A természet megadta azt a tavat, amely egyedülálló a világon, s az elmúlt 100 év bizonyította, hogy az itt élő emberek éltek azzal a lehetőséggel, amit a tó gyógyító ereje nyújt. Az elmúlt évszázad kötelezi a jelent is, s élni kell azzal a lehetőséggel, amit az Európai Unióhoz való csatlakozás ad. Hogy tudunk e ezzel a lehetőséggel élni, az csak rajtunk múlik. Az épület 100 éves múltjából adódóan ezt a folyamatot kell továbbvinniük az itt élőknek, s én csak meghajthatom a fejem azok előtt, akik annak idején elkezdték, s a jelenben folytatják a gyógyászatot segítő fejlesztéseket. Kívánom, hogy a gyógyulni vágyók itt visszakaphassák az egészségüket.
Dr. Rácz Jenővel a fogadást követően tudtunk beszélgetni Hévíz várható jövőjéről.
– Tudomásunk szerint már elkezdődött az átalakulás folyamata, ez hol tart most?
– Véget ér az a folyamat, amely egy évtizede tart a kórház és az önkormányzat között. Most második körben futunk neki annak a kormány előterjesztésnek, amelynek az a célja, hogy az állami és az önkormányzati szférát egy közös közhasznú társasági formában hozzuk össze. A tó és a tó tulajdonjoga természetesen változatlan marad, de lehetőség nyílik arra, hogy az önkormányzatnak, akinek a területén áll a kórház és a tó, nagyobb beleszólása legyen a további folyamatokba. Elkészült a közösen elkészített kormány-előterjesztés, túl vagyunk az államigazgatási egyeztetésen, s reményeink szerint néhány héten belül megvalósulhat az elképzelés. Nagyon fontos, hogy ennek keretében lehetőség nyílik a több mint 2 milliárd forintos beruházás megindítására, amelynek mintegy felét a Széchenyi-terv keretéből lehet biztosítani, s be tud ebbe szállni az önkormányzat is a saját forrásaival, éppúgy mint a kórház. A közhasznú társasági forma lehetőséget ad arra is, hogy további egyéb jellegű tőkét is bevonjanak a fejlesztésbe.
– Sokan féltek, s félnek ma is, hogy a privatizációval esetleg a kórház egyes részei külföldiek kezére kerülhetnek. Van ennek realitása?
– A tavat és az intézményt több törvény is védi arra vonatkozóan, hogy változatlan állami tulajdonú formában működjön. Azt is tisztán kell látni, hogy az unió tagjaként, már értelmetlenné válik a külföldi beteg, s a magyar beteg megkülönböztetése, de ez itt Hévízen már nagyon régóta nem téma. Az E111-es kártyával már mi magyarok is igénybe vehetjük külföldön már nem csak a sürgősségi ellátást, s ez fordítva is így működik. Mindez nem a magyar betegek kárára történik, hiszen éppen Hévíz az a kiemelkedő példa, ahol a többletbevételek visszaforgatódnak a rendszerbe, s ebből adódóan abszolút európai körülmények teremtődhetnek a magyar betegek számára is. Az átalakulás pozitívan érinti a hazai betegeket is, hiszen ezáltal megteremtődnek a további fejlesztési lehetőségek is.