Fókusz

Hévíz oktató-nevelő munkájáért, közművelődéséért folyamatosan tevékenykedő dolgozóit látta vendégül a helyi önkormányzat vezetése június elején a városháza dísztermében rendezett városi pedagógusnap alkalmából. Az állófogadással egybekötött eseményre persze a hagyományok szerint hivatalosak voltak az óvodák, iskolák nyugdíjasai is.

Kovács Rita hitoktató munkája előtt is nagyrabecsüléssel adóztak.

Dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára a rendezvény díszvendégeként köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, hogy az információs társadalomban cseperedő gyermekeknek éppúgy szükségük van a tanárok, tanítók által átadott erkölcsi alapértékekre, mint elődeiknek.
„Az életre szóló hivatást választók Hévízen tudásra és szívjóságra tanítják a gyermekeket, amiért köszönet illeti őket” – hangsúlyozta Vértes Árpád polgármester, aki szerint a pedagógusok munkájának eredményessége sokszor csak évek, évtizedek múlva lemérhető. A fürdőtelepülés oktatási helyzetéről szólva kiemelte, az önkormányzat minden tőle telhetőt megtett azért, hogy az oktató-nevelő munka feltételrendszerén folyamatosan javítson. A polgármester a szellemi-erkölcsi nevelésben élenjárók közül többeket oklevéllel és ajándékban részesített. Éppen félszáz esztendeje szerezte meg óvónői diplomáját a több évtizeden keresztül Hévízen dolgozó Király Istvánné, aki ez alkalommal vehette át aranydiplomáját. Kovács Rita hitoktató is elismerésben részesült, mert lelkes munkája nyomán a gyerekek nagyon szép eredménnyel szerepeltek a hittan versenyeken. Hetvenedik születésnapja tiszteletére elismerő oklevelet kapott Vas Imre nyugalmazott iskolaigazgató és tanár.

Kétnapos vízügyi tanácskozást rendezett Keszthelyen az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Loire-Bretagne Vízgyűjtőterületi Ügynökség, melynek keretében a két fél közötti együttműködési megállapodást dr. Kovács György Zoltán főigazgató, valamint Jean-Louis Beséme főigazgató írta alá a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében.

A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis-Balatoni Üzemmérnökségén folyó tanácskozáson egyebek mellett a két ország vízgazdálkodásáról és a környezetvédelemről is szó esett. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a Loire-Bretagne Vízgyűjtőterületi Ügynökség a vízgazdálkodási és a szennyezés-ellenőrzés intézményi, gazdasági és szociális szempontjai szerinti együttműködés hasznait felismerve kötelezettséget vállalnak arra, hogy kölcsönösen segítik egymás tevékenységét. A francia intézmény segítséget tud nyújtani a magyar partnerének abban, hogy jobban felkészüljön az Európai Unió víz-keretirányelvének alkalmazását illetően. A létrejött megállapodás vonatkozik a nyugat-dunántúli és a tiszántúli vízügyi igazgatóság területeire, valamint a Loire-Bretagne régió vízgyűjtőire, hiszen a területeken hasonlóak a természeti, földrajzi, szocio-gazdasági jellemzők, a vízzel való ellátottság és a szennyezési kérdések. A felek közösen tevékenykednek a jövőben a vízgazdálkodás intézményi, műszaki, finanszírozási és szociális kérdéseiben, kicserélik ismereteiket és tapasztalataikat egyebek mellett a közgazdasági kérdésekben, az árvizek előrejelzésében, megelőzésében, s a védekezésre vonatkozólag is. Közös kutatásokat, tanulmányutakat, s szakértői cseréket szerveznek, s ezeknek a tapasztalatait együtt dolgozzák fel.

Korábban Ajkán és a hévízi gyógyfürdőkórház patikájában is dolgozott, 2000-től a keszthelyi Park Gyógyszertár megbízott vezetőjeként tevékenykedik Somogyi Gabriella, aki munkájából adódóan szinte naprakészen ismeri a gyógyszerpiac szabályozásáról szóló új jogszabály tervezetét.

Mint mondta az új elképzelés – mely szerint az orvosok ezután nem egy meghatározott gyógyszert írnának fel, hanem csak annak domináns alkotórészét, a hatóanyagot – jelentősen megnehezítené a patikusok mindennapi életét. A nemrég napvilágra került koncepció a gyógyszerészeket egyebek mellett arra kötelezné, hogy az azonos hatóanyagú termékek közül a legolcsóbbat adják ki. Elöljáróban arról faggatóztunk, mivel járna az új szisztéma a mindennapok gyakorlatában?
– Jelen viszonyok között a Park Patikában mindössze pár perc jut egy beteg tájékoztatására, a feltétlenül szükséges információkkal való ellátására. A jogszabály hatályosulása esetén szinte kivitelezhetetlen lenne, hogy az akár 10-15 receptet szorongató pácienst teljes körűen ellássuk gyógyszerrel úgy, hogy mindeközben eleget teszünk mindenfajta plusz kötelezettségünknek is. A jelen forgalom alapján ez egész egyszerűen kivitelezhetetlennek, lehetetlennek, életszerűtlennek látszik. Egy súlyosabb beteg kiszolgálása akár félórába is telhet. Ha a márkanéven való receptírás nem lesz engedélyezett, akkor az orvos felelőssége is jelentősen megnő, és időben lényegesen többet kell fordítania a különféle gyógyszerkészítmények hatóanyagainak tanulmányozására. Általánosságban az is leszögezhető, hogy az olcsóbb készítmények szedésénél nagyobb arányban fordulnak elő nem kívánt mellékhatások, allergiás reakciók. A beteg előéletével, kórtörténetével továbbra sem lesz lehetőségünk foglalkozni. A patikában egyébiránt teljes körűen biztosított lenne a helyettesíthetőség szakszerű megoldása, ha mondjuk holnaptól életbe lépne az új rendszer, mivel a számítógépes hálózatunk felszerelt teljes hatástani, illetve helyettesíthetőségi programmal is, de összességében feleslegesnek és indokolatlanul ésszerűtlennek éreznénk az új rendszerre való kényszerű áttérést.
– Tényleg valódi segítséget jelent a betegnek, ha az orvosságos dobozon a jövőben szerepeltetik majd a készítmény hatóanyagát, a betegtájékoztatót, a teljes árat és a térítési díjat is?
– Az új külsővel gyártott készítményeken, különösen a láz-és fájdalomcsillapítókon, a szív- és érrendszeri betegségeket gyógyító szereken, már korábban is szerepelt és most is rajta van a hatóanyag megnevezése. Megszoktuk, hogy mostanság szinte kéthavonta, negyedévente változik az orvosságok ára. A patikusok nincsenek arra felkészülve, hogy boltosokká átalakulva folyton-folyvást új árakat ragasztgassanak a dobozokra. A gyártó pedig nem vállalja, hogy a térítési díjakat szerepeltesse. Sok úgynevezett kombinált készítmény is forgalomban van, ami lényegesen bonyolítja a helyzetet. A receptek kiváltása előtt természetszerűen mi is készséggel válaszolunk minden árral és gyógyszerhasználattal összefüggő kérdéssel kapcsolatban.
– Van-e információjuk arról, milyen jogosítványokat, illetve illetékességet kapna az egészségügyi minisztérium által szorgalmazott piac felügyeleti hatóság?
– Létérdekünk, hogy a szabályok, törvények között jól informáltak legyünk, de hivatalos közlönyökből származó információkról még nem tudunk beszámolni. Már eddig is számos hatóság felügyelte a mindennapi munkánkat, szerintem nincs szükség egy újabbra, mert a gyógyszerek ára eleve adott: a tb határozza meg a Pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium jóváhagyásával, egyetértésével. Mi, ezen semmiképp semmilyen vonatkozásban nem változtathatunk, már csak ezért is indokolatlannak érezzük egy újabb ellenőrző szerv beiktatását.
– Megnőhet-e a gyógyszer túladagolások és mérgezések száma az új hatóanyag-felírási szisztéma bevezetése után?
– Ilyesfajta félelem nincs bennem. A beteg továbbra is szabadon dönt, hogy az olcsóbb, vagy a drágább készítményhez ragaszkodik. Ha betartja az általunk elmondottakat, vagy a betegtájékoztatón szereplő utasításokat, akkor nem lehet probléma. Persze ezen túl is előfordulhat, hogy a páciens érzékeny lesz, mondjuk a gyógyszer egyik vivő anyagára, és ha azt a gyógyszert kapja meg, amire érzékeny, akkor megnőhet az allergia veszélye.

A vásárlók a gyógyszertárakban tudjanak meg mindent, ami számukra fontos; az orvosok csak hatóanyagot, ne pedig orvosságot írjanak fel a receptekre, ez szerepel egyebek közt a gyógyszerpiac szabályozásáról készülő tervezetben. A reformtól a betegek és az egészségpénztár költségeinek csökkenését is várják és a tervezet készítői szerint ezzel a lépéssel a túlfogyasztás is tapasztalható. Mit szól ahhoz – tettük föl a kérdést dr. Mikolás Andor hévízi reumatológus-háziorvosnak – hogy hamarosan tőle is megvonhatják a márkanéven való receptírás jogát.

– Az elképzelésről egyelőre jómagam is csupán a híradásokból értesültem, és nagyon bízom benne, hogy az új koncepció asztalfiókban marad, mert a tapasztalatom szerint pácienseim jelentős része eleve ragaszkodik megszokott s bevált gyógyszeréhez, a dobozhoz, a kiszereléshez. Ha adott esetben én megpróbálok változtatni, akár úgy is, hogy ugyanazt a hatóanyagot másfajta kiszerelésben írom fel, a legtöbben már akkor is tiltakozni szoktak. A betegek hozzáállásának figyelmen kívül hagyása mellett azt is érdemes lett volna végiggondolni, hogy a hatóanyag nem azonos a gyógyszerrel. Az ember egy műszaki cikk, vagy autó esetében is általában ragaszkodik egy jól bevált márkához. A gyógyszerek esetében is ezernyi szempontra kell tekintettel lenni: hogyan szívódik föl, hogyan hasznosul a szervezetben, van-e mellékhatása, milyen vivőanyagokat tartalmaz. A felirat szerint azonos hatóanyag tartalmú szerek között is óriási különbségek rejlenek. A tervezet nem csak az orvosok, de a betegek jogait is megnyirbálja. Nem azzal kellene foglalkozni, ami többé-kevésbé jól működik, hanem olyan valódi kérdésekkel, hogy az egészségügyi mutatók vajon miért Magyarországon a legrosszabbak szinte egész Európában.
Megnéztem például egy-két a vérnyomás csökkentésére használt, amlodipin hatóanyagú, eredeti és utána gyártott készítmény teljes árát és a térítési díját. A kettő különbözetéhez járul hozzá az egészségbiztosítási pénztár. A tb által hozzáadott összeg mindkettő esetében azonos, tehát megtakarítás nem várható. A koleszterincsökkentők esetében ugyanez a helyzet, tehát erősen kérdéses a gyógyszerkassza tervezett megtakarítása is.
– Jelent-e előrelépést az „orvosságos doboz reformja”?
– Nem jelent valódi segítséget. A beteg nagy valószínűséggel nem érti meg a hosszúnevű latin hatóanyag lista jeleit. Az orvosságért fizetendő díjról pedig receptírás előtt eddig is konzultáltunk mindenkivel, aki ezt igényelte. Mindig tiszteletben tartottam, ha valaki olcsóbb készítményt szeretett volna kapni.
– Külön terhet róna-e a háziorvosokra, ha a patikákban nem lenne teljes körűen biztosított a gyógyszer helyettesíthetőség szakszerű megoldása?
– Mindenképpen. Hisz kedvezőtlen helyzetben egy „hatóanyagos recepttel” várhatóan több futkosása lenne a betegnek a rendelő és a patika között. Ha a gyógyszerész a legolcsóbbat és nem a beteg által már évek óta preferált szert adja ki, az is problémákhoz vezet. Nagyon alacsonynak érzem az egészségügyi kultúránkat. Az új, hatóanyag-felírási szisztéma bevezetése után még a gyógyszer túladagolások és mérgezések számának gyakorisága is megnőhet, mert akadnak sokan, akik a régi és az új gyógyszer szedése közötti különbségeket sem képesek megjegyezni, betartani.

A képviselő-testület kinyilvánította azon szándékát, hogy a Magyar Világörökség várományosi listán jelölteti és szerepelteti a Hévízi-tavat.
Miután azonban neves szakértők szakmai véleménye szerint a helyszín tisztán természeti kategóriában rövid időn belül kevés eséllyel kecsegtet, a testület a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága által javasolt megoldást is elfogadta. Nevezetesen, hogy támogatja „A Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó” elnevezésű jelölés kidolgozását is, javasolja azonban, hogy ennek során vizsgálják meg a keszthelyi Festetics-kastély, a Georgikon mezőgazdasági főiskola és a fenékpusztai római emlékek és ménes csatlakozásának lehetőségét is.
A jelölésre való felterjesztés során a testület az illetékes és megyei önkormányzatokkal és más, illetékes szervekkel együttműködik, és kezdeményezi az együttműködés feltételeinek kidolgozását is, elsősorban önkormányzati társulás keretében.
Az előkészületek koordinálásával Vértes Árpád polgármestert bízták meg, e munkákba bizottságokat is bevonnak. A testület mindezek mellett kidolgozza a jelöléshez szükséges költségek viselésének arányait is. A Hévízi-tó jelölésének előkészítésébe a gyógytó tulajdonosát és vagyonkezelőjét is bevonják, véleményét kérik.