Horizont

Két évvel ezelőtt a Balatont ábrázoló térképeket tekinthetett meg a nagyközönség a Balatoni Múzeumban, s jelenleg a Kis-Balatonra koncentrál a közelmúltban megnyílt kiállítás.

A térképek nem csak esztétikai élményt nyújtanak.

Mint két éve, úgy most is a Nők a Balatonért Közhasznú Egyesület hívta életre a térképkiállítást közösen a Balatoni Múzeummal és a Magyar Állami Földtani intézettel. Ehhez a kiállításhoz is elkészült – a Nők a Balatonért Egyesület Kiskönyvtára 8. köteteként – az a füzet, amelyből megismerhetjük a térképek történetét, amelyek a Kis-Balatont és annak környékét mutatják be a XVI. századtól a XX. századig.
A tárlat megnyitóján dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója köszöntötte a látogatókat, majd dr. Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem rektora, a Térképtudományi Tanszék vezetője szólt a kiállított térképek keletkezéséről, történetéről. Dr. Brezsnyánszky Károly, a Magyar Állami Földtani Intézet vezetője elmondta, a kiállításon az intézmény gyűjteményének néhány nagyon értékes darabját is bemutatják, természetesen az eredetivel minden részletében azonos másolatokon, hiszen a legtöbbször egyedi példányok nem hagyhatják el a biztonságos tároló helyeiket. Mint elhangzott, a régi térképek szemlélése egyfajta időutazást is jelent. A térkép alapján megismerhetjük a táj több száz évvel ezelőtti arculatát, az akkori települések helyét, a sokszor tévesen írt elnevezésüket, vagy a településeket összekötő utak lefutását, az erdő és birtokhatárokat. A régi térképek az ismereten túl esztétikai élményt is nyújtanak, bevezetnek a térképmetszők ma már elfeledett technikájának ismereteibe. A káprázatos szépségű metszeteken letűnt uralkodók nemesi címeit, címereit birodalmuk nevét, határait ismerheti meg a látogató.
A látványában és szellemi tartalmában rendkívül gazdag térképkiállítást augusztus 20-áig tekinthetik meg a látogatók.

Nagy József üvegcsiszoló művész alkotásai előtt kétszeresen is fejet hajthat a látogató. Egyrészt a látvány lenyűgöző szépsége okán, másrészt gyakorlati okokból, ugyanis, ha meg kívánjuk lesni a leheletfinom csiszolások részleteit, valóban közelről próbálhatunk rájönni a titokra.

A miniatűrök nyugalmat, a mozgásábrázolások dinamizmust árasztanak.

A nyári tárlatainak sorát ezúttal a Balatoni Múzeummal közösen létrehozott üvegművészeti kiállítással kezdte meg a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház, amelyen dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója mondott köszöntőt. A GKMK nagytermében Nagy József üvegcsiszoló művész elkápráztató alkotásaival találja magát szembe a látogató. Az elkápráztatás szó szerint értendő, s nem csak az üveg csillogása miatt, hanem a remekművű, üvegbe csiszolt miniatúráknak köszönhetően is. Nagy József keze nyomán életre keltek a hideg üvegdarabok, s szinte érezhető, hogy az üvegképeken mozgásban ábrázolt lovak feszült izmokkal vágtáznak. A Búsképű lovag, a csodaszarvas legendája, a magyar őstörténetet, legendáriumot megjelenítő képek mind-mind szinte szétfeszülnek a belőlük áradó energiától. A portrékat viszont a végtelen nyugalom uralja, s a fényhatásoknak köszönhetően tökéletes háromdimenziós alkotásokat láthatunk. A negatív formákat megjelenítő művész nem beszélhet mellé, mert azonnal kiütközik a gondolat hiánya – mondta egy korábbi kiállításon Pelcz István. Cséby Géza megnyitójában szólt arról, hogy Nagy József mindegyik munkáját a formák biztonsága, a plaszticitás, az arányok jellemzik. Megjelenik a képeken a fiatalság, az öregség, az öröm és a bánat, az emelkedettség. Ezek a tárgyak tiszteletet parancsolnak, a kiállítóterembe lépve mintha templomba lépnénk. Szemünk a csodákra tapad, halkabban szólunk. Valóban templomba léptünk, a művészet templomába.
A kiállítást augusztus 5-ig tekinthetik meg a látogatók.

Léna Szancova orosz származású festőművésznő félszáz képét állították ki július elejétől az öt éves jubileumát ünneplő Hévízi Magyar Csárda galériájában. A Partics Anasztázia költőnő és a csárda népi zenekarának közreműködésével zajló nyitóünnepségen az alkotásokat Balázsy Mária Éva a helyi művelődési intézmény vezetője ajánlotta a vendégek figyelmébe.

Mint elhangzott: a Szerbjanova híres orosz portréfestő nyomdokain elindult művész képei kettősséget tükröznek, egyik részük az óhazához, másik részük az új hazához kötődik. A középiskolai tanulmányait Leningrádban folytató, majd az építészeti egyetemen mérnöki diplomát szerző festőnek paravánokra kerültek olajba és akvarellbe álmodott tájképei, a szinte illatozó virágcsendéletei, az állatok szépségét láttató piktúrái, gyermekeket és felnőtteket ábrázoló portréi, a biblikus témát felsorakoztató művei.
A két évtizede Szolnokon élő Szancova asszony bemutatkozott már a fővárosban, Győrött, Bükfürdőn, Hódmezővásárhelyen és Szentesen. Sajátos színtónusú alkotásaiban gyönyörködtek Ausztriában, Németországban, Hollandiában és Olaszországban is. Egyaránt közel állnak lelkéhez a növények, az állatok és az emberek világa. Ismeri a batikolás és kerámiakészítés minden műhelytitkát, fortélyát.

A Keszthely és Környéke Evangélikus Egyházközség, Nagyné Szeker Éva lelkészasszony segítségével és Kollonay Zoltán nagykanizsai zongoraművész közreműködésével két koncertsorozatot indít júliusban Keszthelyen és Hévízen. A környék idegenforgalmának kulturális szükségletét kielégítendő a szervezők úgy döntöttek, hogy azonos tartalommal, azonos időpontokban, azonos helyszíneken, hetente jelentkeznek két hónapon keresztül.
A keszthelyi evangélikus templom fantasztikus orgonája és a hévízi templom új építésű hangszere garancia arra, hogy egy modern zenei relaxációval kiegészített klasszikus orgonahangverseny sikert érjen el. A jó hangszín a variációs lehetőségeket kiaknázva kimeríthetetlen kombinációs lehetőséget nyújt az előadónak. A szintetizátoros, fényekkel kiegészített relaxációs koncertsorozat nemcsak ellazít és kikapcsol, de izgalmas hangeffektusokat használva energiával is feltölt. A máshol nem hallható gyönyörű, ötven perces dallamokkal a közönség keddenként nyolctól Keszthelyen, szerdánként este húsz órától pedig Hévízen találkozhat. Mindkét helyszínen már sötétben, tíz perces szünet után indul a relaxációs, lélekgyógyító „hangterápia”.