Panoráma

Az autópálya építésekkel kapcsolatosan a régészekre is számos új kutatási lehetőség várt, s bár a Balaton-felvidéken nem épülnek autópályák, de az építéshez viszont az itteni bányákból szállítják a követ. Krisztus előtt 1100. és 900. között a Dunántúlon az úgynevezett urnamezős kultúra, az Alpok vidékéről idetelepült népessége élt.

Ma már ismert tény, hogy a Várvölgyhöz tartozó uzsai bazaltbánya területe folyamatosan lakott terület volt, hiszen ez az 1,6 négyzetkilométernyi terület volt Dunántúl legnagyobb magaslati települése háromezer évvel ezelőtt. A fennsíkon a vulkánhegy kráterében két belső tó is volt, s így az élethez feltétlenül szükséges víz is rendelkezésre állt. Az elmúlt év végén kezdődő, s jelenleg is folyó, a fagy beálltáig folytatódó ásatásokat dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója vezeti, s már eddig is jelentős leletanyag bizonyítja az egykor itt folyó élet körülményeit.
– Beszélgetésünk során említette, hogy a területről több tonnányi cserép került elő, s egy öntöde nyomaira is rábukkantak.
– Kezdjük ott, hogy sajnos a lelőhelynek a nagyobbik fele már elpusztult. Az 50-es évek elején nyitották meg itt a bazaltbányát, s akkoriban nem létezett még örökségvédelmi törvény, sőt 1992-ben, amikor a bányát privatizálták és német tulajdonosa lett, még akkor sem létezett ez a törvény. Az 1997-ben született törvény előírja, hogy a beruházó kötelessége a megelőző feltárás finanszírozása. 1990-ben publikálta a magyar földvár kutatás nagy öregje, Nováki Gyula azt a dolgozatát, amelyben felmérésekkel és a felszíni leletekkel igazolta, hogy itt az urnamezős időszakban egy komoly település létezett. Sejthettük is volna, hogy itt van ilyesmi, hiszen a várvölgyiek ördögköveknek nevezik azt a két mesterséges bazaltkövekből emelt toronyszerűséget, amely a földvár bejáratát torlaszolta el a késő-bronzkor időszakában. Egyértelműen látszik, hogy ez egy mesterséges képződmény. Mi 2001-ben jártunk kint a telepen, és amikor láttuk, hogy az autópálya építések miatt bővíteni kívánják a bánya területét, akkor vettük fel a tulajdonossal a kapcsolatot. Ennek folyományaként tavaly novemberben kezdtük meg a megelőző feltárást. Ez a bányaterület, ahol most dolgozunk, az egyik belső tó déli partján helyezkedik el, tehát a terület megtelepedésre kiválóan alkalmas volt, s ezt igazolják az intenzív régészeti jelenségek.
– Mi állt ezen a területen egykor?
– Sajnos a föld felszínére egykor épített gerenda szerkezetű házakat a szántással, majd pedig az erdő tarvágását követő gépi tuskózással teljesen megsemmisítették. De a humuszolás után kibontakoznak a nagyobb mélységű hulladékgödrök, s a gabonás vermek, amelyekből mintegy két tonnányi kerámia-anyagot gyűjtöttünk eddig. Feltételeztük, hogy egy ilyen komoly településen nyilván kellett lennie bronzművességnek is. A humuszolás során az egyik foltból előkerült egy ón darab. Az ón a rézzel ötvözve adja a bronzot. Fémkeresővel megnéztük a közvetlen környéket, és igazolódott a feltételezésünk, hiszen egy bronz bucának a darabját találtuk meg. Ez egy kohósított bronz és találtunk egy nagyon szép bronz baltát, amit azért akartak újra felolvasztani, mert hibás öntés folytán a tokos baltának a tokjába – amibe a nyelet passzítják – bronz került. Találtunk több félkész terméket is, tehát tudjuk, hogy a településnek a déli szélén lesznek az uralkodó szélirány miatt a tűzzel és a feldolgozó tevékenységgel kapcsolatos maradványok. A munka itt egészen a fagy beálltáig fog folytatódni, és reméljük, hogy még további nagyon érdekes és értékes fém és kerámia tárgyak bukkannak felszínre.
– Előttünk fekszik az asztalon egy 10 centiméternél alig nagyobb méretű kerámia figura, amiről úgy beszélt, hogy ez egy európai unikum. Mi is ez tulajdonképpen?
– Ez egy kis szobrocska, terrakotta, tehát agyagból formázott és kiégetett figura. Úgy néz ki minőségére nézve teljesen, mint egy újkőkori szobor. De tudjuk, hogy az újkőkori idolok kivétel nélkül a termékenység-kultuszhoz kapcsolódtak, és mindig nőket ábrázoltak. Ez viszont egy férfit ábrázoló figura, fallosza van, egyéb genetáliái is jelezve vannak. Szerencsére teljesen ép, a fülei szemei kezei lábai megvannak, még a feneke lukját is érzékletesen ábrázolta az alkotója. Érdekessége az, hogy ebből az urnamezős kultúrából – ami nem csak a Dunántúlon, hanem a mai Ausztria, Dél-Németország, Csehország és Szlovákia területén is honos volt –, egyetlen egy antropomorf, tehát emberábrázolású szobrot sem ismerünk. Ezért ez egy igazi európai unikum, úgy, hogy meg is tartottuk a keresztelőjét, s a keresztségben a „Várvölgyi Apolló” nevet kapta. Emlékeztetek arra, hogy például a Willendorfi Vénusz is fogalommá vált, s én úgy gondolom, hogy a szakirodalomban és talán szélesebb körben is fogalommá válik majd a mi „Várvölgyi Apollónk”.
Természetesen az ásatások további eredményeiről is beszámolunk majd olvasóinknak.

Hévízen, örvendetes módon nem csupán a felnőtt ügyelet biztosított a munkaidőn túl minden percben, de teljes körű gyermekgyógyászati ügyeletet is fenntart a kisváros. A két ügyelet párhuzamosan működik hévízi központtal, mely naponta ellátja Zalaköveskút, Nemesbük, Alsópáhok és Felsőpáhok mintegy 6500 állandó lakosát és a turistaszezontól függően 15-35 ezer itt tartózkodót.

Az ügyeleti centrum tárgyi és személyi feltételei is nagyon sokat javultak. Hat jól képzett szakorvos vesz részt a felnőtt, négy gyermekgyógyász szakorvos pedig a gyermek ügyeletben. Folyamatosan dolgozik öt nővér és egy gépkocsivezető is. Az Európai Bíróság döntése értelmében ennek a létszámnak a jövőben 50-60 százalékkal emelkednie kell – tájékoztatta lapunkat dr. Hegedűs Mihály hévízi háziorvos. Tőle elsőként azt kérdeztük, milyen szereplői vannak a sürgősségi ellátást biztosító egészségügyi centrumoknak.
– Az előző és jelenlegi kormány is meghirdette a sürgősségi betegellátás feltételrendszerének átalakítását, az elsődleges orvosi ellátáshoz jutás megszervezését a rendelési időn kívül is. Más az orvoshoz jutás lehetősége ugyanis egy kis faluban és más egy nagyvárosban, ha mondjuk valakinél hirtelen akut betegség lép föl. Ezt a területi, földrajzi elhelyezkedésből eredő anomáliát szándékoztak kiegyenlíteni az egészségpolitika döntéshozói, amikor elfogadták az ügyeleti ellátás országos programját. Az ügyeleti ellátás háromszereplős: először az állam, mint finanszírozó, aki az egészségpénztáron keresztül – sok esetben a felmerülő valós költségeknek csupán töredékét – téríti meg a felmerülő költségeket. A második szereplő a szolgáltatást nyújtó: ami a közvélekedéssel szemben nem a háziorvos, hanem az önkormányzat. Az ügyeleti szolgálat megszervezése, biztosítása és annak finanszírozása az önkormányzatra hárul. Az ügyeletben dolgozó nővérek, orvosok, gépkocsivezetők számítanak harmadik szereplőnek, akik az önkormányzat által biztosított tárgyi eszközöket felhasználva, munkaidőn túli munkával, plusz bérezésért vállalják a részvételt a feladatok teljesítésében.
– Biztosítottak-e a tárgyi és anyagi feltételek Hévízen?
– A kormány miniszteri rendeletben írta elő a kötelező minimumfeltételeket. A rendelkezés a háziorvosi alapellátás műszerezettségén túl is előírt különféle eszközbeszerzést az ellátást nyújtóknak. Voltak olyan műszerek, amik egészen idén tavaszig nem voltak biztosítva. Most már magunkénak tudhatunk olyan modern berendezést, amelyikkel a klinikai halál állapotában lévő beteget is képesek vagyunk újraéleszteni, az állapotát stabilizálni. Az akut életmentésre rendelkezünk lélegeztető készülékkel, szívritmus szabályzóval, defibrillátorral.. Eddig nem volt kielégítően gyógyszer biztosítva, most ez sem hiányzik, így hatásosan közbe tudunk lépni olyan esetekben, amikor az ellátás halasztása esetén a beteg állapota rosszabbodna. A törvényi előírásnak megfelelően rendelkezünk egy ügyeleti gépkocsival, amit hivatásos sofőr vezet. Utóbbi személye két szempontból is lényeges lehet. Akadnak helyzetek, például újraélesztés, amikor az orvos fizikailag kevés egy beteg mozgatásához; másrészt mondjuk egy hölgykolléga éjjel Zalaköveskúton, vagy Nemesbükön helyismeret nélkül csak nehezen boldogul. A minimumfeltételeket előíró rendelet azt is előírja, hogy egy éven belül biztosítani kell az épületen belüli feltételeket is. Ki kell alakítani külön betegmegfigyelőt, rendelőt, várót, pihenőhelyiséget, mosdókat, fürdőszobákat. Ez még nem adott Hévízen.
– A személyi feltételek biztosítottak-e a megfelelő ellátáshoz?
– Igen. Egészen idén tavaszig a háziorvosokat korlátlanul lehetett kötelezni ügyelet ellátására. Akár heti 120 óra ügyeletre is beoszthattak bennünket. Tavaly az EU luxemburgi bírósága kimondta az orvosok számára nagy jelentőséggel bíró verdiktet: teljes munkaidőnek számít az ügyeletben eltöltött idő is. A döntés Magyarországra nézve is kötelező. Most az orvosok heti munkaideje 40 óra, vagy ennél kevesebb és mindössze heti nyolc óra túlmunkára kötelezhetőek. Az önként vállalt túlmunka sem haladhatja meg a tizenkét órát. A törvény rögzíti, hogy 24 órás munkanapon 11 óra pihenőidő jár, mivel az ügyelet teljes egészében munkaidőnek számít, így az orvos másnap nem dolgozhat. Hazánkban különben nem is létezik olyan gyógyító intézmény, ahol ezeket a feltételeket biztosítani tudnák.

A művésztelepek hangulata egészen sajátos, s ez motiválta Takács Ferdinánd festőművészt, hogy 1992-ben saját szűkebb pátriájában, Cserszegtomajon is életre hívjon egy alkotótábort. Az idén így már 13. alkalommal alkotnak itt a festők, szobrászok, grafikusok.
A július közepén megrendezett, több mint tíz napos alkotótábor a hagyományoknak megfelelően az itt született alkotások záró kiállításával ért véget, majd ezt követően indul az idei év alkotásaiból válogatott tárlat a már hagyományos vándorútjára.
A cserszegtomaji Szabad Művészet Alkotótábor Alapítvány és a helyi polgármesteri hivatal támogatásával életre hívott 13. nemzetközi alkotótáborba ezúttal 35 művész jött el. A több mint 10 napos tábor Szabó Szilvia magyarkanizsai alkotó fotóinak tárlatával kezdődött. Mint eddig minden évben, az idén is volt mottója az alkotótábornak. Takács Ferdinánd ezúttal a francia impresszionizmus nagy alakjától, Auguste Renoir-tól kölcsönözte a gondolatot: „Alkotni csak alázatos szívvel lehet, különben a mű hamisítás.” A táborban egyébként soha nem volt kötelező stílus, vagy téma, az alkotók szellemi szabadsága szabadon szárnyalhatott, s így volt ez az idén is. A Szabó István Általános Iskola termeiben, aulájában többségében hazai művészek dolgoztak, de érkeztek a határon túlról is, Erdélyből, a Vajdaságból, Ausztriából, az Egyesült Államokból és Svájcból is, fiatal pályakezdők éppúgy, mint már érett művészek. A kiállítás ezt követően több városban is közönség elé kerül, s az értékesített művek az alapítvány számláját gyarapítva segítik a jövő évi tábor életrehívását.

E mottóval, kicsit nemzetközivé serdülve, hat dzsesszműhely szerepeltetésével Keszthelyen a Balaton Színházban és a Balaton-parti Zenepavilonban augusztus végén tartották a több száz érdeklődőt vonzó jazzfesztivált.

A zenei irányzat rajongói hat órás monstre koncerten dönthették el, hogy a klasszikus irányzat, a swing felé hajló vonulat, az improvizatív vonal, vagy a blues stílus áll-e közelebb a lelkükhöz.
Mint Kálmánné Bodó Edit a rendezvény szervezéséért felelős Goldmark Művelődési Központ igazgató-helyettese elmondta: Keszthely kitűnő adottságokkal rendelkezik a műfaj befogadására, és legalább egy külföldi művészt jövőre is meghívnak, hogy a programot még inkább elfogadottá tegyék. A két napos rendezvényen sikerrel lépett fel az éppen négy éve a környéken élő művészekből, zenepedagógusokból és műkedvelőkből alakult Keszthelyi Jazz Műhely, akik koncerteztek már Belgiumban is. Egy székesfehérvári művészeti iskolában ismerkedtek meg a műfaj rejtelmeivel és egymással a Supercool Jazz Duó tagjai. Közel egy évtizedes múltra tekint vissza az országszerte gyakorta fellépő Whiteful Jazz Quartet. Dalaikban Közép-Kelet Európa zenéje keveredett a kortárs és a modern jazzel. László Attila, a "Dodó és barátai" formáció szólógitárosa, mint elismert szaktekintély nyitotta meg a rendezvényt. Egy híres német szaxofonista közreműködésével szereplő barátok műsorán ezúttal is szerepeltek saját szerzemények éppúgy, mint a modern jazz stíluselemeit tükröző számok. A magyar és nemzetközi zenei élet legkiválóbb muzsikusaiból verbuvált Szalóky Classic Jazz Band a dixieland és a modern műfajok mellett elkötelezve a swinget szórta a szívekbe. Meglepetésként lépett színpadra Hornay Anita fővárosi csapata: a 33,3.

Az idei nyáron nem panaszkodhatunk a csapadék hiányára, ám a sokszor több napon át tartó kánikulában bizony elkelne az utcák locsolása.
Keszthelyen a Városüzemeltető Kft. költségvetéséből csak a sok ezer kiültetett egynyári virág öntözésére van bekalkulálva fedezet – mondta el kérdésünkre Végh Szilárd, a cég ügyvezetője –, s ez 2 és 7 millió forint között mozog. Természetesen a 7 millió forint az elmúlt évi aszályos idő öntözési költségét jelentette, az ide évben ez az összeg az esőknek köszönhetően kevesebb lesz. A VÜZ Kft. költségvetésében még a rendszeres fűnyírásra is gondot okoz a pénz előteremtése, s egy öntözőkocsi ára, illetve annak üzemeltetése meghaladja a pénzügyi lehetőségeket. Bár a kánikulában lenne igény a locsolókocsik használatára, ez csak az önkormányzati költségvetésből lenne megoldható, így azonban az esetleges esőre vár az utcák öntözése.