Horizont

Szeptember elejétől, pályázatának elfogadása után Klie Zoltán Keszthelyen élő építészt nevezte ki a hévízi képviselő-testület a város főépítészévé. Az 1987-ben a Balaton-parti városba került Klie Zoltán utóbbi helyen 2000-ig főépítészként dolgozott, majd építész-tervezőként vállalt el helyi és környékbeli megbízásokat. A korábban négy évig a keszthelyi városfejlesztési bizottság tagjaként is tevékenykedett szakember mindemellett foglalkozik épületek tervezésével és településrendezéssel összefüggő feladatokkal. „Milyen megfontolások motiválták, amikor pályázata beadása mellett döntött?” kérdeztük elöljáróban a szakembertől.

– Nem anyagi megfontolások miatt, hanem inkább szakmai kihívásból indultam el a pályázaton. Volt főépítészként rendkívüli kihívásnak éreztem az efféle munka ellátását és sok vívódás, hosszú töprengés után hoztam meg döntésemet. Látom és érzem, nem könnyű feladat jutott osztályrészemül, de igyekszem minden vonatkozásban megfelelni neki.
– Mi tartozik szorosan egy városi főépítész feladatkörébe és ezen feladatok közül Ön, mire koncentrál?
– Elsősorban a polgármesteri hivatal műszaki irodájának munkáját igyekszem megkönnyíteni. A segítés egyik eleme abban áll, hogy elkészült Hévíz településrendezési terve, és az ebben foglaltakat kell maradéktalanul betartatni. Mindezen túl az építéssel, területfejlesztéssel, vagy településfejlesztéssel kapcsolatos kérdésben is állást kell foglalnom, segítve a város vezetőinek, a döntéshozó képviselő-testületnek a munkáját. A legegyszerűbb lakóépület felépítésétől a nagyobb volumenű építkezésekig sok mindenre kell odafigyelnem, és a rövid, illetve hosszú távú döntés előkészítő, véleményező, javaslattételi munkafolyamatról még nem is beszéltem… A rendezési terveket is illik folyamatosan aktualizálni.
– Kinevezése előtt kapott egy képviselői bírálatot, miszerint nem ismeri a gyógytelepülés szerkezeti tervét. Tényleg nem?
– A település rendezési tervét pontról pontra eddig nyilván nem ismertem, de most már alkalmam nyílt mindent áttekintve elmélyülni benne. A rendezési terv egyébként csak egy eszköz a főépítész kezében. Ugyanúgy, mint ahogy egy CD-jogtár is eszköz egy ügyvéd kezében, de attól még nem lesz valaki jogász, hogy elolvasta a jogtárt. A főépítészi állás is jóval többet jelent ennél. A több mint harminc éves tervezői gyakorlatom, a közigazgatásban szerzett tapasztalataim bizonyosan alkalmassá tesznek arra, hogy eredményeket lehessen felmutatni.
– Tegyünk egy gondolat kísérletet: öt év múlva beszélgetek Önnel. Mi lett más a fürdővárosban?
– Remélem, hogy sikerül a fürdőváros hangulatát megőrizni, és tovább fokozni. Elő kell venni, majd megsokszorozni a még itt-ott fellelhető olyan fürdővárosi jegyeket, amiket az itteni mérhetetlen és csillapíthatatlan építési láz még nem söpört el. Okosan és ügyesen kell meghatározni az újabb építési irányokat, meg kell őrizni a zöldfelületeket, ügyelni kell a gyógytó még intenzívebb védelmére, figyelni kell az elkerülő út mielőbbi megépítésére. Hévízen már nem a szálláshelyek bővítését érdemes megcélozni, hanem olyan létesítményekre van szükség, ami az itt üdülő vendégek kényelmét, időtöltését fokozzák. Nem szabad elfelejteni, hogy a Hévízi-tó csak legfeljebb napi néhány órás időtöltést jelent mindenkinek. A jelenleginél sokkal több lehetőséget célszerű kínálni a kisvárosba érkező gyógyturistáknak. Fontos továbbá a környező településekkel való erősebb kapcsolat kiépítése is. A régióban tervezett kerékpárutak e gondolat jegyében fognak rövidesen elkészülni.

Szeptember 22-én tartják Európa-szerte a hagyományos autómentes napot. A magyarországi települések közül idén ötvennél több csatlakozott a francia eredettel bíró, hét évvel ezelőtt indult kezdeményezéshez. Köztük megyénk nagyvárosai közül három: Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Keszthely szervezett színes program kavalkádot.

A Fő tér utoljára egy éve volt forgalom nélkül.

A Balaton-parti nagyvárosban közel négy órára lezárták a járműforgalom elől a belváros szívét, hogy a Fő téren a számos, az egészséges életmódot népszerűsítő versenyprogramon megjelenő diákok vegyék birtokba az utakat, járdákat. Az európai mozgalommá szélesedő rendezvény központi nyitóünnepségének résztvevőit Mohácsi József polgármester üdvözölte, aki örömmel számolt be arról, hogy a civil és környezetvédő szervezetek kezdeményezését felkaroló város már negyedik alkalommal rendez társszervezők bevonásával az autóforgalmat legalább szimbolikusan korlátozó akciót.
Az autómentes utakat gyalog, vagy kerékpárral birtokba vevők, vagy az autójukat átmenetileg nem használók számáról nincsenek pontos adatok, de az akcióprogram kezdete óta idén rukkoltak ki a szervezők a legtöbb olyan programmal, amelyik az egészség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Futóverseny, kerékpáros akadálypálya, KRESZ-vetélkedő, teremkerékpár, európai információs kvízjátékok részesei is lehettek a város alapfokú oktatási intézményeinek alsós és felsős diákjai. Míg az óvodások aszfaltrajzokat készítettek, addig a helyi vöröskereszt aktivistái ingyenes vérnyomásméréssel és elsősegély nyújtási bemutatókkal várták a hozzájuk jobbára alkalmilag betérő érdeklődőket.

A hévízi aranykorúakat látták vendégül azon az Idősek Világnapja tiszteletére rendezett sportcsarnok-béli programon október elsején, melyen legalább félezer nyugdíjas fogadta el az önkormányzat invitálását. A helyi művelődési intézmény által szervezett rendezvényt a fürdőváros képviselő-testülete nevében felszólaló Vértes Árpád polgármester nyitotta meg.

A kisváros épüléséért, szépüléséért szorgos munkával, odaadóan dolgozó idősekre igyekszik odafigyelni a kisváros vezetése – mondta el az ünnepelteket rövid felszólalásában köszöntő városvezető. A Teréz Anya Gondozási Központ további fejlesztésére, bővítésére ígéretet tevő polgármester szerint, rohanó világunkban egyre kevesebb odafigyelés és türelem jut a nyugdíjas korba jutóknak, pedig sokkal több törődést, gyámolítást, jobbfajta gondviselést érdemelnének. Az idősotthon lakóinak életét bearanyozó dolgozókról a hála hangján szóló Vértes Árpád beszéde végén a „mindenki virágcsokrát” nyújtotta át Hévíz díszpolgárának, a 95 esztendős id. dr. Moll Károlyné dr. Hoffmann Ilona főorvos asszonynak, sőt tisztelete jeléül még egy alkalmi szavalattal is köszöntötte a nagy köztiszteletnek örvendő Anka nénit.
A több mint egy órás ajándékműsor első fellépője az Illyés Gyula Általános és Művészeti Iskola kiskórusa volt. A Langmár Istvánné karnagy vezetésével színpadra lépő 25 alsós diák egy népdalcsokrot adott elő. A fehér asztal mellett baráti beszélgetésre is lehetőséget kínáló ünnepen Kálmánfy Ferenc és társulata előadásában csendültek fel operett részletek és Sárdy János dalai. A meghívottak a Nagy Márta Liszt-díjas zongoraművész kíséretében fellépő Havas Krisztinát és Kálmánfy Gábort is tapssal jutalmazták.

Boncz Barnabás a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészeti titkára nyitotta meg a Hévízi Múzeumban szeptember végén a Bocföldén élő Farkas Ferenc szobrászművész október közepéig látogatható tárlatát, melyen az egerszegi Ady művészeti iskola pedagógusa állította ki háromtucat, jobbára bronzból készített szobrát.

Egymásra talált a gondolat és a játékösztön.

Rövid méltató beszédében a barátként felkért Boncz Barnabás kiemelte: Farkas azon kevesek egyike, akik még valóban totális igényű és teljességű szobrászatot művelnek, hallatlan, már-már alázatos türelemmel. Figurái emberi történetet mesélnek, nem cselekményeset, hanem inkább lírai ihletésűt. Nem logikailag, hanem inkább érzelmileg tartoznak össze. A szobrok – melyeket lágy formamuzsika és feszültséget éreztető formamozgás jellemez – felületi szépségükkel őrzik a mintázás kézmeleg nyomait. A műveket a részletek varázsolják elhitető erejűvé. A művész képzelete a mozdulatlanságba sűríti bele az élet mozgását, a mindent kifejező mozdulatot. Szimbolikus figurái egyfajta utalások a lélekre. A telivér szobrászati megoldásokat alkalmazó Farkas a mozdulatoknak lágy, lírai jellemzésére törekszik. Az alakok kiegyensúlyozott megépítése, a mozgás ritmusa, az egyszerű formaadás jellemző a dekoratív lendülettel komponált szobraira.

A település bevezető útjaira húszméterenként kitett lengedező papírszalagok jelezték, hogy Cserszegtomajon nem mindennapi úri-muri van készülőben szeptember utolsó hétvégéjén.

A valódi vidámságot teremtők egy csoportja.

A község önkormányzata közel félmillió forint ráfordításával szervezte meg a két napig tartó szüreti vigasságot, melynek leglátványosabb programrészébe, a felvonulásba ezúttal az előző évinél is lényegesen több résztvevő kapcsolódott be.
Hideg, szeles, de esőmentes délután indultak a kidíszített lovas fogatok, szekerek, konflisok, hogy a település kilenc különböző helyszínén megállva borral és meglepetés műsorral kedveskedjenek az őket bámuló sokadalomnak. Az Európa térről induló felvonulók között ezúttal ott volt a hajdúdorogi testvértelepülés héttagú delegációja is. A felvezető lovas kocsi huszonöt literes hordójába természetesen cserszegi fűszerest töltöttek, mégpedig a 2002-es évjáratból. A helyi képviselő-testület tagjai magyar ruhába öltözve integettek a kíváncsiskodóknak. A kisbíró szerepében először a felvonulások történetében Kovács Viktor vállalt szerepet. Ő, mint a hegyközség ellenőrző bizottságának elnöke ügyes fogásokkal derítette jókedvre a jobbára alkalmi hallgatóságot.
Míg pénteken a fővárosi Horgonyi Színpad művészeinek közreműködésével két órás operett műsor hozta lázba az érdeklődőket a tornateremben, addig ugyanitt szombaton népzenei együttesek, népdalkörök, néptáncosok szórakoztatták a nagyérdeműt. Az esti bál hangulatát az Oázis zenekar és tűzijáték is fokozta.