Legfontosabb a gyógytó fejlesztése
A társasági átalakulás után
Legfontosabb a gyógytó fejlesztése
Megtörtént a társaság cégbírósági bejegyzése, október elsejétől közhasznú társaságként működik a gyógyfürdőkórház. Vancsura Miklós öt éves vezetői megbízást kapott, majd ezzel egy időben lemondott önkormányzati képviselői mandátumáról a hévízi képviselő-testületben. |
–
Az önkormányzati törvény egyik pontja szerint az önkormányzati képviselő
semmiféle tiszteletdíjat vagy egyéb juttatást nem vehet fel önkormányzati
alapítású kht-ban. Miután én a kórházi munkámból és fizetésemből élek,
nyilvánvaló, hogy ezt választottam – ad magyarázatot Vancsura Miklós és
hozzáteszi: – Nagyon tanulságos időszakot hagyok magam mögött, mint képviselő.
Természetesen, ha szükséges és tapasztalataimmal segíthetem a várost, úgy
szívesen állok a képviselő-testület rendelkezésére a jövőben is.
A kórház előtt álló legfontosabb feladatok a gyógytó fejlesztés, valamint a
gyógyfürdőfejlesztés, illetve a „C” és „D” épületek rekonstrukciója. Egy
esetleges új központi épület megépítése is a tervek között szerepel.
– A feladatok közül kiemelkedik a gyógytó rekonstrukciója. A beruházás értéke
mintegy 2,1 milliárd forint, ebből 750 milliót a Széchenyi-tervi pályázaton
nyertünk. Elkészültek már a tervek, folyamatban vannak az építési engedélyezési
eljárások és megindítottuk a Magyar Fejlesztési Banknál a beruházás – saját erőn
és a támogatáson felüli résznek – hitelből való finanszírozását. Miután
átalakultunk társasággá, a hitelfelvételnek nincs többé akadálya. Jelenleg a
bank a garanciális feltételeket vizsgálja. A fejlesztés során a gyógytavon lévő
valamennyi épület megújul – mondja a főigazgató.
Egy képzeletbeli sétán veszünk részt. Északi új bejárat épül, itt helyezkednek
el a pénztárak, egy kis ajándékbolt, valamint a beléptető kapuk. A nyári
épületnek a teljes felújítása is megtörténik, gépészeti vezetékek cseréjével,
festésekkel. Itt bizonyos strukturális átrendeződések várhatók, kényelmesebbek
lesznek az elsősegélyhelyek, javul az öltözők színvonala, és masszázsfülkéket is
kialakítanak a nyári részben. Az épület zárttá tételével az átmeneti időszakban
temperálni tudják az épületet. Ez nem téliesítést jelent, hanem inkább egyfajta
hő tartást – néhány fok emelkedést – a hidegebb napokon. Mindezt a betegek még
jobb kiszolgálása érdekében.
– Ha északról haladunk dél felé, akkor az egyik különlegessége lesz a
felújításnak, hogy a napozóterasz köré egy gyermekzónát alakítunk ki. Ez vízi és
száraz játszótérből áll majd, a kicsik két medence közül is választhatnak. A 3-9
év körüli gyermekeknek építjük a zónát, hogy a nagyszülőkkel, szülőkkel együtt
tudják élvezni a hévízi kikapcsolódást. A napozóteraszon egy kis kávézó áll majd
rendelkezésre és természetesen megfelelő számú vizesblokk, átöltöző kabin –
mondja a főigazgató.
A legizgalmasabb része a rekonstrukciónak a tó közepén lévő, téliesített rész
komplett felújítása. Itt abszolút új funkciók alakulnak ki.
– A két bejárati épületbe kihozzuk a tó közepéről az öltözőket, így a fehér
épületből – ami 1986-ban leégett – két fedett, fűtött medencetérből lehet
belemenni a tóba – folytatja. – Mintegy 2 ezer 500 négyzetméter fedett területet
alakítunk ki, ez egy nagy összefüggő tér lesz. Körbe üvegfal veszi körül,
üvegkupolával. Olyan étterem lesz kialakítva, ami látványkonyhával valósul meg.
Ebben az „A” épületben a későbbiek során fogadásokat, koncerteket lehet majd
szervezni, hiszen kitűnő lesz az akusztikája.
A jelenlegi parkban lévő főbejáratot szétszedjük és újra fogjuk építeni. Északi
irányba növekedni fog és az összes öltözőt ide hozzuk ki. A tetőtérbe kerül egy
bemutatóterem, egy nagy tárgyaló és néhány iroda. Ez azért is fontos, mert
szükség van egy olyan helyre, ahol 40-50 ember kényelmesen elfér egy tárgyalás
alkalmával, ahol például idegenforgalmi szakembereknek mutatjuk be a gyógytavat.
A bejárati épület földszintjén fognak elhelyezkedni a beléptető rendszerek, büfé
áll majd rendelkezésre és orvosi szobákat is elhelyezünk, azért, hogy ha
valakinek problémája adódik, tudjon orvoshoz fordulni a panaszaival. Ruhatár is
kialakításra kerül és a biztonsági személyzetnek szintén lesz szobája, ahonnan a
tó egészét képesek lesznek kamerával figyelni.
Vancsura
Miklós megerősítette: igyekeznek megtartani mindenhol a régi formákat, amit
lebontanak, azt is eredeti formában, a jelenlegi stílusban építik újra.
– Ahogy az „A” épületből haladunk dél felé, ahol most jelenleg nincs
összeköttetés a folyósokon, ott összekötjük az „A” épületet a jelenlegi „C”
épülettel, ez lesz a tavi gyógyászat központja: kétszer 400 négyzetméter körüli
épületről van szó. A tavi gyógyászat egyik oldalán – szimmetrikus épületről van
szó, ami összenyitható, közepén egy recepcióval – a hagyományos hévízi terápia
kap helyet: tangentor, masszázs, különböző szénsavfürdők, zuhanyzók, mind, mind
hévízi gyógyvízzel működve. A másik oldalon akarunk egy wellness blokkot
létrehozni, ami tulajdonképpen átmenet lenne a gyógyászat és a wellness között,
mert egy olyan fizikoterápiát szeretnénk, ami a hőnek és a víznek a keverékét
alkotná. Hőterápiát ajánlanánk, esetleg fényterápiával kombinálva. Különböző
szaunák, gőzkamrák, létrehozására gondolunk. Ez a blokk inkább ősztől tavaszig
lesz igazán látogatott. Szeretnénk még néhány különleges fürdési lehetőséget is
biztosítani, így például japán és török fürdőt is kínálnánk.
Megyünk tovább déli irányba és ott találjuk a „D” épületet, amelyben nyári
öltöző-férőhelyek voltak. Ezek az öltözők átalakulnak, az épületet téliesítjük,
így téli és nyári forgalomra is alkalmas öltözőket építünk, melyek egész éven át
fogják szolgálni a vendégeket. A jelenlegi bejárati épületet megduplázzuk. Egy
nagyon szépet építünk a tónak a déli bejáratára. Hangulati elemében is teljesen
új épület lesz. Itt a tónak a régi hagymakupoláira utalva kupolás épületet
tervezünk. Szintén helyet kap egy beléptető rendszer, meg büfé, amelyik kifelé
és befelé a tó felé is kiszolgálja a vendégeket. Ennek az épületnek az emeleti
szintjén a tófürdő dolgozóinak alakítunk ki helyiséget.
Tehát megmarad a három bejárat – összegez Vancsura Miklós. – Az északi csak
nyáron fog üzemelni, a középső, park felőli, illetve a déli bejárat pedig télen
és nyáron folyamatosan tud majd működni. Ami lényeges változás még, hogy a tó
összes férőhely kapacitása nem változik, de a téli öltözőkapacitás a jelenlegi
650-ről 1300-ra emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy egy időben több mint ezer
vendég tudjon öltözködni, várakozási idő nélkül.
A kórház főigazgatója arról is beszámolt, hogy az átépítés alatt folyamatosan
működik majd az intézmény, hiszen egyetlen fillér bevételt sem szeretnének
elveszíteni. Folyamatosan kiszolgálják a hévízi szállodai és a szobakiadóknál
pihenő vendégeket. Azt tervezik, hogy 2005 áprilisában megkezdik a tó középső
részének a lebontását, majd újjáépítését. Ezt az első ütemet jövőre, ősz végére
tervezik befejezni.
– Ha le tudjuk bonyolítani a közbeszerzési eljárásokat, akkor ez a határidő
tartható. Ha valami folytán mégsem, akkor a következő nyarat kihagyjuk és csak
ősszel kezdünk a munkához. Akkor változtatunk a folyamaton és először a
gyermekzónát építjük meg. 2005 októberében a nyári épületeket és a déli
bejáratot készítjük el, 2006 tavaszán szezonnyitásra végeznénk is a
felújításokkal. Egyébként a munka megkezdésétől két év áll rendelkezésre a
pályázati előírás szerint, vagyis kötelezően 2007-ig kell készen lennünk. De ha
sikerül az elképzelt ütemet tartani, akkor feszítetten ugyan, de egy év alatt is
megvalósulhatna a beruházás – véli Vancsura Miklós. – Előreszerelt épületekről
van szó, lehet gyorsítani a technológiát – teszi hozzá és megjegyzi: – Nekünk a
bevételek szempontjából az lenne a jó, ha minél előbb végeznénk.
Apróbb
kellemetlenségekkel természetesen számolnak, de igyekeznek vendégtájékoztatókat
készíteni az építkezés megkezdésével. A szigorú ütemtervet mindenki megismerheti
és tudhatja, hol tart a beruházás. Olyan szórólapokat is kiadnak, melyeken az új
épületek makettjei lesznek láthatók.
– Van még egy adósságunk – mondja a főigazgató és utal a fedett fürdő
bővítésére. Arról volt szó, hogy két darab 200 négyzetméteres, vízforgatós
medencét építenek, az emeletre pedig egy élményblokkot, több típusú szaunával,
amely kifejezetten élményelemeket tartalmaz. – Ezt meg is fogjuk csinálni. A
társasággá való alakulás miatt nem kezdtük meg a munkát. Azért sem teszünk le
erről a fejlesztésről, mert egy gyorsan megtérülő beruházásról van szó. Naponta
több mint ezer vendéget befogadó fürdőről van szó, melynek fedett és nyitott
része is lenne.
Állapotjavító felújítások várhatóak a „G”, „D”, „C” osztályon. A kórház vezetése
bízik abban, hogy ezeket a munkákat banki forrásból, fejlesztési hitelekből
biztosítani tudják. Vancsura Miklós arról is beszámolt, hogy 1994-2004 között a
kórház bevétele megháromszorozódott, a dolgozói bérek meghatszorozódtak,
fejlesztésekre, felújításokra, beruházásokra pedig 2,9 milliárdot fordított a
kórház saját erőből. Remélik, a következő tíz évben is ezt a 3-5 milliárdot a
kórházra tudják fordítani. És ebben az összegben nincsenek pályázati pénzek,
melyekre szintén joggal számítanak a hévízi kórházban.
– A társasági átalakulás megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a céljaink
elérése érdekében a tulajdonosok a szükséges támogatásokat meg tudják adni –
fogalmazott a főigazgató.