Panoráma

A Városüzemeltető Kft. zöldterület fenntartó részlegének munkatársai folyamatosan dolgoznak a város szépítésén, virágosításán. A közelmúltban már eltávolították a virágágyásokból az egynyári növényeket, amelyek ezt követően ismét megszépültek. Bán Györgyné, a részleg vezetője elmondta, mintegy 33 ezer növényt, valamint közel 14 ezer tulipánhagymát ültettek ki. Beültetik a virágágyásokon kívül az összes, több mint 160 kővázát is.

350 éves a diási hegyközség, s ennek történetét feldolgozó könyv bemutatójára került sor a községháza nagytermében. A rendkívül reprezentatív megjelenésű könyvet – amely a Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzat kiadásában jelent meg – dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő mutatta be a közönségnek.

Felvételünkön balról Páli Lajos dr. Bakonyi Károly társaságában.

Köszöntő szavaiban Szalóky Jenő polgármester kiemelte, a község oktatásának, a fürdőegyletének történetét feldolgozó kiadványokat követően a harmadik könyv a hegyközség történetét tárja az olvasó elé. Mint mondta, büszkeséggel tölti el az itt élőket, hogy európai viszonylatban is korán születtek meg ezek a törvények, bizonyítva ezzel a helyiek rátermettségét, korszerűségét, s kultúrájuk magas fokát.
A 350 éves hegyközség történetét Páli Lajos, Zala megye egykori főkertésze, a Da bibere Borlovagrend kancellárja vetette papírra, Szatlóczky Gábor pedig röviden összefoglalta Gyenesdiás község kialakulásának történetét. A kötetet számos, a település múltját idéző grafika, archív fotók, és Hársfalvi György fotói színesítik. A könyv borítólapja és kísérő grafikai elemei Darnai Dornyai Béla tervei szerint készültek. „Írásos és tárgyi bizonyítékok vannak arra, hogy vidékünkön a szőlőtermesztésnek, borkultúrának több ezer éves hagyománya van. Kelták, rómaiak, hunok, magyarok adták egymásnak a szőlőtermesztésre alkalmas területeket és valószínű, hogy vele együtt a helyhez kötött, felhalmozott tudást is” – írja bevezetőjében Szalóky Jenő polgármester. A gyenesdiási borkultúra történetében jelentősége van a 350 éves hegyközségi törvénynek, az artikulusoknak, amely már a maga korában bizonyította a helyiek rátermettségét. Ugyanakkor szomorúan állapítja meg a könyv, hogy a szőlőültetvények lassú eltűnésével hanyatlóban van a szőlőkultúra, s tán ez a könyv is hozzájárul, hogy megálljon ez a folyamat, s ez a hagyomány, ez az örökség ne vesszen el.

Összeállt és a programfüzetben már meg is jelent a Balaton Színház idei évadjának műsora, amely a bérletes előadásokat tekintve minden korosztálynak gazdag programot kínál. A négy felnőtt bérletre szinte minden korábbi látogató visszatért, sőt már Marcaliból, Tapolcáról és a környező településekről is jelentős számban váltottak bérletet.

– Már alig van a bérletes előadásainkra hely, s póthelyeket is csak az előadás napján, közvetlen a kezdés előtt tudunk esetleg biztosítani – mondja a Balaton Kongresszusi Központ és Színház vezetője, Kálmánné Bodó Edit.
– A darabválasztásoknál milyen szempontokat vettek figyelembe?
– A harmadik évadban már ismert a keszthelyi közönség igénye, ezért a tartalmas darabok mellett könnyedebb előadásokra is sor kerül. A gyermekelőadások terén tanultunk a tavalyi példából, az óvodásoknak és a kisiskolásoknak szóló darabokat szét kellett válasszuk, hiszen másként élik meg a 3-5 évesek az előadásokat, mint a 10 évesek. Így a kicsiknek inkább bábelőadásokat hoztunk, míg a nagyobbaknak mesejátékokat. A felső tagozatosok számára már inkább a felnőtt színházi világba nyújtunk betekintést. Az gyermek és ifjúsági bérletekre is nagyon nagy igény mutatkozott, a középiskolás bérletekre viszont a Közgazdasági Szakközépiskola kivételével eléggé visszafogott az érdeklődés. Úgy gondolom, hogy ebben a korban még az irodalmat oktató tanárok irányítása elengedhetetlen az ifjúság számára, főleg akkor, ha a világirodalom klasszikusai jelennek meg színpadi előadásban.
– Elkezdődnek a Filharmónia bérletes hangversenyek is.
– Ebben az évadban már öt előadás lesz, egyebek mellett olyan különlegességekkel, mint az októberi magyar-holland kultúra barátságának hónapja keretében bemutatandó, a Combattimento Consort Amsterdam előadásában Hendel: Agrippina című szcenírozott operaelőadása.
– Lesznek könnyűzenei hangversenyek is?
– Természetesen, itt lesz Zorán, Charlie, Koncz Zsuzsa, de szinte mindegyikre elfogytak már elővételben a jegyek.
A teljesség igénye nélkül néhány előadás az őszi-téli kínálatból a gyermekeknek és az ifjúságnak: Ördögszekér – Sárkerep – népmesék Göcsejből, Heltai Jenő: Tündérlaki lányok, Cs. Szabó István: Kalap kaland, A hallhatatlanságra vágyó királyfi. A felnőtt bérletes előadások közül néhány: Brandon-Aldobolyi-Szenes: Charley nénje, John Steinbeck: Egerek és emberek, Peter Schaffer: Komédia a sötétben (Balck Comedy), Vaszary Gábor: Bubus. Természetesen ebben az évben is több meglepetés előadást is színpadra állítanak a szervezők.

A Csokonai ÁMK sportcsarnokában tartották a karate sportág shotokan szakág háromfordulós dunántúli bajnokságának záró rendezvényét október 10-én.

Sensei Sáfár László 8 danos nagymester nyitotta meg a versenyt.

Soha nem látott nagy számban érkeztek versenyzők az egész Dunántúlról. Tizenkét város 14 egyesületének – Budapest és Székesfehérvár 2-2 egyesülete – több, mint 220 versenyzője szállt harcba a helyezésekért. Az egészen kis gyerekektől a felnőttekig, életkor szerinti korcsoportokban versenyeztek, egyéniben, valamint csapatban, kumite – küzdés és kata – formagyakorlat kategóriákban egyaránt.
A versenyzőket Mohácsi József, Keszthely polgármestere és Csótár András képviselő, a Shotokan Sportegyesület Keszthely elnöke, mint a rendező egyesület vezetője köszöntötte. A versenyt sensei Sáfár László 8 danos nagymester, a Magyar Karateszövetség alelnöke, a Világszövetség Technikai Igazgatója nyitotta meg.
– Második alkalommal kerül Keszthelyen megrendezésre a dunántúli bajnokság egy fordulója. Ez az egyre szélesebb körben terjedő sportág népszerűsé-gének, vagy a város és a szövetség jó kapcsolatának köszönhető?
– Mint a megnyitó beszédekben is hangsúlyt kapott – válaszol kérdésünkre Csótár András, a keszthelyi egyesület elnöke –, mindhárman örömünket fejeztük ki, hogy gyümölcsöző kapcsolat van kialakulóban a város és a karate sportág országos vezetése között, ami a jövőben rangos események keszthelyi megrendezésében csúcsosodhat ki. Keszthely ma már nem csak iskolaváros, egyre inkább a sport városává is kezd válni, s ez minden tekintetben hasznára válik a városnak és a városlakóknak egyaránt.
– Rangos, jövőbeni eseményeket említett, mit lehet ezekről tudni?
– Komoly tervek vannak kialakulóban a jövőre nézve a shotokan sportágat illetően. Magyar Bajnokság, Európa-kupa, amit ha sikerül Keszthelyre hozni, a sportolókon kívül számos médiát és több ezer vendéget jelenthet a városnak. Minderről majd a konkrétumok függvényében akarjuk tájékoztatni az olvasókat. Szeretnénk, ha minél többen ismernék és szeretnék meg ezt a sportágat, ezért cserébe sokat tudunk mi is adni a városnak.
A bajnokság harmadik fordulójában Zala megyét Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely és Zalaszentgrót képviselte. Közülük a keszthelyi egyesület szerepelt a legjobban, a 14 egyesület közül a 3. helyezést szerezte meg összesítettben Székesfehérvár és Paks csapatai mögött. E két egyesület anyagi kondíciói összehasonlíthatatlanul jobbak a szponzori támogatások miatt, de a keszthelyiek is nyitni és fejlődni szeretnének ezen a téren is. A zalai aranyérmesek egyéniben Soós Petra és Szilágyi Péter Nagykanizsáról, Korbuly Ágnes Zalaegerszegről, Radócsi Daniella és Szmatona Katalin Zalaszentgrótról, valamint Szabó Dávid Keszthelyről.