Címlap

Keszthelyen a Fő téri rendház falán elhelyezett emléktáblánál tartották meg a városi megemlékezést, annál az emléktáblánál, amelynek eredetije az 1956. október 31-én ezen a helyen álló szobor talapzatán állt, tisztelegve az elesettek emlékének.

Az önkormányzat nevében Mohácsi József polgármester, Zemankovics Ferenc és Molnár Imre alpolgármesterek, valamint dr. Markó Péter jegyző koszorúztak.

A megemlékezésen immár hagyományosan Seres Péter nemzetőr dandártábornok mondta el saját versét, s gondolatait. Mohácsi József polgármester köszöntőjében szólt a várost ért megtiszteltetésről, hogy a város elnyerte az 1956-os Szövetség országos elnökségének elismerését, a lyukas forradalmi zászlót a közélet tisztaságáért végzett munkáért, s azt kívánta a jelenlévőknek, s Keszthely minden polgárának, hogy az a béke, az a tisztaság, ami jelenleg a közéletet jellemzi, hosszú távon meghatározó legyen a Balaton fővárosában. Ezt követően Manninger Jenő országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy az 1956-os éveket követően mindenhol a világon pozitívan értékelték a magyar szabadságharcot. Tar Ferenc történész, a megemlékezés szónoka a szabadságharc keszthelyi eseményeit idézte fel, amelyben részt vettek az akadémia hallgatói, a DÉDÁSZ, a vasipari dolgozók, akik létrehozták a Keszthelyi Nemzeti Tanácsot. Ehhez az összefogáshoz csatlakoztak a katonák, s azok parancsnokai. Itt Keszthelyen is a szabadságjogokat, a többpártrendszerű demokráciát követeltek, s Nagy Imrét miniszterelnöknek. Egy olyan országot, amely a korábbiakhoz viszonyítva demokratikusabb és sokkal szabadabb. Itt helyben a követelések kiterjedtek arra, hogy a honvédség adja vissza a Festetics-kastélyt, hogy műemlék jellegét megőrizhessék, s ezáltal az idegenforgalom szempontjából Keszthely hírnevét öregbíthesse.
Követelték, hogy várost és környékét csatolják vissza Zala megyéhez, és a fürdőváros jellegének nagyobb mértékű kidomborításához pénzügyi fedezetet biztosítsanak. A keszthelyi Mezőgazdasági Akadémiát egyetemmé kívánták nyilvánítani. Mint 1956-ban megfogalmazták: „Ránk vár az a feladat, hogy Keszthelyt méltó helyre emeljük és igaz legyen az a mondás, hogy Keszthely a „Balaton fővárosa.” Az országban Keszthely volt az egyetlen város, ahol a szabadságharcban elesettek emlékére 1956. november 1-jén szobrot állítottak, s a talapzatán elhelyezett emléktábla felirata volt: „Az elesetteknek az élők, akik talán holnap halnak meg a szabadságért.” A szobor 1957. január 23-ra virradó éjjel eltűnt a Fő térről. Ennek az emléktáblának a másolata előtt tiszteleg a város lakossága évente a szabadságharc emléke előtt. A szónoklat után a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei adtak műsort, majd a koszorúzásra került sor. Az ünnepségen koszorút helyeztek el az emléktáblánál az önkormányzat, a pártok, az intézmények és a szervezetek képviselői, s Keszthely polgárai.

Hévízen, a központi kegyeleti megemlékezés helyszínéül a szervezők a Városháza teret jelölték ki. A dicső tettekre, a vértanúkra, köztük Nagy Imre egykori miniszterelnökünkre és Földes Gáborra, az Illyés Gyula Általános Iskola néhai diákjára emlékező ünnepségen díszvendégként üdvözölték Sinkovics Gyulát, az 1956-os Szövetség országos elnökét, aki lényegre törően vázolta a forradalom eseménysorát. A több száz résztvevő előtt, katonai tiszteletadással megrendezett ünnepély vezérszónoka egyebek mellett kifejtette: 1956-ról eddig sokan, sokat, sokféleképpen beszéltek, de még mindig nem eleget. A 48-as szabadságharccal párhuzamot vonva kiemelte, hogy az egymással természetes rokonságban lévő mindkét forradalom világpélda volt, s a világ tanulsága lett, úgy hogy mindkettőben erkölcsi és valós értelemben is az ifjúság emelte föl a forradalmak zászlaját. A forradalom több volt, mint a gyűlölt elnyomó rendszer elleni felkelés. Az emberek kezükbe vették sorsuk irányítását, cselekvően beleszólva a történelem alakításába, kifejezve törekvésüket egy jobb holnapért és alkotó harcukat egy új világért. A szabadságharc hatása messze túljutott az államhatárokon. Érdeklődést és csodálatot keltett az egész világon.
Sinkovics Gyula az 56-os Szövetség kitüntetéseit adta át azon hévízi honfitársaknak, akik bátor hazafiságukkal jártak élen a szabadságért vívott küzdelemben. Posztumusz emlékplakettet kapott Solymosi Géza és Szávai József. Fisli Gyula és Czmerk József a forradalmi bizottság tagjaiként vették át a kitüntetést. Érdemes és eredményes munkája elismeréséül Kósa Pál-emlékéremmel jutalmazták Vértes Árpád polgármestert is. A település vezetősége nevében a város első embere vette át a lyukas forradalmi lobogót is, jutalmul a közélet tisztasága és a környezeti kultúra érdekében kifejtett helyben végzett munka elismeréseként.
A kegyeletadó program részeként tolmácsolta a magyar irodalom gyöngyszemeiből vett gondolatokat a Helikon Színpad örökös tagja id. Kalapos István, a köztársaság kikiáltásának évfordulója tiszteletére pedig Holczerné Szabó Ágnes adott elő hazafias dalokat.
Befejezésül az önkormányzat képviselő-testületének tagjai, a fegyveres testületek, a történelmi egyházak, a helyi intézmények, a pártok, szervezetek és civil szövetségek és egyesületek képviselői az 56-os emlékmű talapzatánál, Nagy Imre bronz mellszobra előtt, valamint Földes Gábor emléktáblájánál főhajtással emlékeztek mindazokra, akik életüket és vérüket áldozták a magyar nép szabadságáért.

Állami támogatások tekintetében nem sok jóra számíthatnak a jövő évben az önkormányzatok. Az állami támogatási rendszer kiindulópontja ugyanis az, hogy annak összege az idei 95 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a települések lényegesen kevesebb pénzt kapnak majd, elég, ha csak az egy gyermekre jutó fejkvóta csökkenését vizsgáljuk.

Ugyanakkor elképzelhető, hogy az idegenforgalmi adó minden beszedett forintja után járó két forintos támogatás összegét is csökkentené 50 fillérrel a tárca – márpedig ez vendéglátással, turizmussal foglalkozó településeket igen érzékenyen érintené. Hévízen például ez a döntés 100-120 millió forinttal csökkentené a város bevételeit.
Mindezek azon a testületi ülésen hangzottak el, amelyen a település a 2005. évi költségvetésének irányelveit dolgozta ki. Naszádos Antal, a pénzügyi bizottság elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a következő esztendőben minden eddiginél körültekintőbben kell gazdálkodni ahhoz, hogy a bevételi és kiadási oldal forrásai egyensúlyban maradjanak. A képviselő tájékoztatójában legfőbb dilemmaként a helyi önkormányzati adók emelésének kérdése merült fel. Naszádos Antal ugyanis elmondta: az idegenforgalmi adóból az állami intézkedés miatt származó kiesést a parlament úgy engedné „pótolni”, hogy megengedi az adó 50 százalékos emelését. Miután pedig Hévízen komoly – és majdnem az egyetlen – bevételi forrás az idegenforgalmi adó, a tárca intézkedése esetén bizony meg kell fontolni az amúgy igen népszerűtlen intézkedés bevezetését. Ugyanakkor megfontolás tárgyává kellene tenni az építményadó emelését is, miután az állam erre is lehetőséget adott.
Bereczkyné Koronkai Anna közgazdasági irodavezető véleménye ugyancsak az volt, hogy a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében valószínűleg emelni kell az idegenforgalmi- és építményadót, sőt, meg kellene gondolni az építményadónál a száz százalékos kedvezmény 60 vagy 70 százalékra való változtatását is.

– Az állami kieséseket nem lehet a lakosság megsarcolásával pótolni, meg kell fontolni, mit, és hogyan emelnek – hangoztatta Papp Gábor. A képviselő szerint például, mivel a 70 év feletti vendégek után kurtaxát nem kell fizetni, adó emelése esetén könnyen előfordulhat, hogy a hetven év feletti vendégek száma „hirtelen megnő” a vendégkönyvi bejegyzésekben, és az építményadónál a helyi lakosokra vonatkozó kedvezmény miatt emelés esetén jóval több lesz a Hévízre állandó lakosként bejelentett fő. Az ide bejelentett, de nem itt élők száma már így is elég nagy, és ez a ténylegesen itt élők számára már most is azt jelenti, hogy a közel ötezer lakóra eső terheket valójában alig két és fél ezren viselik. Ezt tovább fokozni nem kellene – mondta.
Az adóemelés kérdésköréhez hozzászólva Vértes Árpád polgármester kifejtette: bár minimális adó bevezetése hévíziek számára is indokolt volna némely esetben (például építményadó), az önkormányzat számára elsődleges szempont ennek elkerülése. Ugyanakkor ahhoz, hogy a fejlesztéseket a város megvalósíthassa, elkerülhetetlen lesz az adóemelés. (Erről ugyanezen az ülésen, az adóztatás helyzetéről szóló napirend tárgyalása kapcsán döntöttek is, az emelés mértékét azonban még nem határozták meg.) A koncepció során felvetett problémára, mely szerint a városnak kevés a pénze, a polgármester azt válaszolta: a képviselők ne feledjék, hogy az év során jelentős dolgozói béremelést hajtottak végre, 130 millió forinttal beszálltak a kórházzal alakított kht-ba, és megvásárolták az Aquamarint is.
A vita során abban mindenki egyetértett, hogy takarékos gazdálkodásra kell törekedni 2005-ben, s ehhez az egyik lépés az önkormányzat intézményrendszerének átvilágítása lesz. Egyetértettek abban is, hogy a jövő évben minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a pályázatokra, és ehhez előrelépést jelentene a többcélú kistérségi társulás megalakítása, mivel sok pályázati lehetőségnek ilyen társulás megléte az alapja.
Azt sem vitatta senki, hogy adóemeléssel vagy anélkül, de a város bevételeinek alapvető forrása az idegenforgalom és az abból származó bevétel, így a városmarketingre nagy figyelmet kell fordítani. Ez az alapja a vendégforgalom növelési lehetőségének is.
Azt sem cáfolta egyetlen képviselő sem, hogy sürgető feladat jövőre a hivatal informatikai fejlesztése.
Ahogyan azonban Szarka László képviselő fogalmazott: a városnak elsősorban középtávú fejlesztési és racionalizálási koncepciót kellene kidolgoznia, mert az éves költségvetések összeállítása ezek hiányában ad hoc jellegű.

Végezetül a testület elfogadta a 2005. évi költségvetés irányelveit, melyek között az alábbiakat fogalmazták meg: fokozni kell a saját működési és helyi adóbevételeket (ennek érdekében – és ez egy későbbi napirend kapcsán ismét előkerült – az adózások ellenőrzését gyakorítani és szigorítani, elmaradások esetén szankcionálni kell), be kell fejezni a megkezdett és előkészített fejlesztéseket, a további fejlesztési igényeket pedig rangsorolni kell. Beruházási hitelfelvétel eseti testületi döntés mellett valósulhat csak meg. Az önkormányzati alapfeladatok változatlan szintű, színvonalú biztosítása mellett el kell érni a működési kiadások csökkenését. Biztosítani kell a forrásokat a szociálisan rászorulók támogatásához. Az önkormányzati feladatok ellátásához biztosítani kell a megfelelő létszámot a létszámkeret zárolása mellett.
Elfogadták Rábai József kérésére azt is, hogy a jövő évi koncepcióban szerepelnie kell az átfogó tóvédelmi program kidolgozásának, a program költségigényének felmérésével.
A koncepció által megfogalmazott irányelvek figyelembevételével készíti elő a pénzügy a költségvetési rendeletet, melyet több olvasatban tárgyal majd a testület.

Az '56-os Szövetség országos elnökségének döntése alapján idén a keszthelyi önkormányzat nyerte el a lyukas forradalmi zászlót és az ezzel járó kitüntető oklevelet a közélet tisztasága és a környezeti kultúra javítása érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért. A rangos elismerés átadására az '56-os forradalom és szabadságharc 48. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium Kulturális Központjának színháztermében tartott díszünnepségen került sor, Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében. A Sinkovics Gyula országos elnök által jóváhagyott kitüntetést Keszthely város vezetése nevében Mohácsi József polgármester személyesen vette át.