Művészet

A III. Magyar Festészet Napja rendezvénysorozatába első ízben kapcsolódik be Keszthely, ahol Szent Lukács napján a Balaton Kongresszusi Központ és Színház Simándy termében nyílt meg a „Dombok ölelésében” című tárlat. A Somogy és Zala megyei festők közös kiállítására mintegy 50 művész küldte be alkotásait.

A DunapART Művészeti Társaság három évvel ezelőtt – s azóta is évente – egy kiáltványt bocsátott útjára a festészet művelőihez és a híveihez. Ebben vallják, a festészet ünnep. „Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot...” írta Babits az „Örökkék ég a felhők mögött” című versében. Tudjuk-e, hogy a színritmusoknak és a gesztusoknak milyen hangulatteremtő ereje van? Egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, s ezen az állapoton kívántak változtatni azok a művészek, akik a festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a névnapján életre hívták a Magyar Festészet Napját, amely a harmadik alkalommal már országos rendezvénysorozattá nőtte ki magát.
Keszthelyen a hónap végéig tartó rendezvénysorozatba a Goldmark Károly Művelődési Központon kívül bekapcsolódott a Fejér György Városi Könyvtár, ahol a Somogy és Zala megye festőiről kiadott tanulmányok mellett képzőművészeti albumok is bemutatásra kerülnek. E témákban tartott előadást itt dr. Géger Melinda, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum művészettörténésze és dr. Kostyál László, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese. A Balatoni Múzeumban dr. Müller Róbert igazgató mutatta be a Halápi- gyűjteményt, a Helikon Kastélymúzeumban pedig dr. Czoma László igazgató mutatta be a meghívott vendégeknek a Festetics-kastély festészeti anyagát.
Az országos rendezvénysorozathoz az említett intézményeken kívül a Nők a Balatonért Egyesület szervezésében kapcsolódott be a két Balaton-parti megye. Ennek köszönhetően a két megyei önkormányzat egy-egy díjjal ismerte el a legjobbnak ítélt műalkotásokat. A keszthelyi kiállításon Mohácsi József polgármester köszöntötte házigazdaként a megjelent művészeket és a festészet értő közönségét. Hangsúlyozta, hogy a Balaton fővárosa cím viseléséhez elengedhetetlen a kultúra folyamatos jelenléte a városban, s köszönet jár mindazoknak, akik sokat tettek azért, hogy a két megye közös festészet-napi rendezvényének – csatlakozva az országos ünnephez – éppen Keszthely lehet a házigazdája. Dr. Kovács István, a Balatoni Regionális Turisztikai Projektiroda igazgatója megnyitóbeszédében szólt arról, hogy nincs a magyar festészetnek olyan alkotója, akiben ne hagyott volna nyomot a pannon táj, s benne a Balaton. E táj művész és művészettermő vidék, egyediségét, sajátos szépségét nem az ideérkező vendégek, hanem maguk a művészek, s elsősorban a festők fedezték fel, s mutatták meg a világnak. Ezért is fontos a Balatonnál is megünnepelni a festészet napját. A Somogy megyei önkormányzat díját a kaposvári Jancsikity József, Zala megye önkormányzatának díját a zalaegerszegi Horváth László festőművészek vehették át, míg Keszthely város díját a Szentgyörgyváron élő Henning Kiss Katalin festőművész kapta.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma még év elején írt ki egy országos pályázatot az elöregedett magyar filmszínházak rendbetételére. A hévíziek figyelmét sem kerülte el, hogy egyetlen pályázattal hatmillió forint lehívását lehetett megcélozni, ám a sok jelentkezőre tekintettel a fürdőváros mozija 4,4 milliót nyert.

Varga Katalin, a Fontana Filmszínház vezetője a hiányzó pénz előteremtésére a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz fordult, ahonnan ugyancsak sikerült 2,4 milliót kapnia a 104 személy befogadására alkalmas, művészfilmeket is programjára tűző, közel húszesztendős helyi filmcentrum rekonstrukciójához.
A felújítást követően méltó környezetbe kerülő létesítmény avatási ceremóniájára sok érdeklődő volt kíváncsi október utolsó előtti vasárnapján. Az este kezdődő átadási ünnepélyt ugyanis összekötötték egy díszbemutatóval, melyen levetítették Mészáros Márta Kossuth-díjas filmrendező a „Temetetlen halott” című filmjét. A mártírhalált halt miniszterelnökről, Nagy Imréről készült alkotás bemutatóját úgy tervezték, hogy a vetítést követően a főrendező egy közönségtalálkozón mesél majd a nézőknek. Mészáros Márta azonban felkérést és lehetőséget kapott Friderikusz Sándor műsorvezetőtől a megrázó erejű történelmi dráma népszerűsítésére a televízióban, így a hévíziekkel való találkozást sajnálattal, de le kellett mondania. Balázsy Mária Éva, a HEMI intézményvezetője köszöntötte viszont Pataki Éva forgatókönyvírót, Csáki Attila producert és Jancsó Nyika operatőrt, akik az est végén élménybeszámolóval szolgáltak a film keletkezésének körülményeiről.
Az ünnepségen röviden felszólaló, Vértes Árpád polgármester büszkén jelentette be, hogy a szabadságharc hőseiről, a forradalom harcosairól a fürdőváros minden alkalommal méltó módon megemlékezik. Nagy Imréről utcát is, parkot is elneveztek, és emlékét szobor is őrzi. A polgármester sajnálattal konstatálta Mészáros Márta távollétét, de a stáb közvetítése útján sok sikert kívánt a népszerű alkotónak a következő munkájához: a Sissy-hez.

Félszáz érdeklődő előtt mutatta be a Hévízi Múzeumban október derekán félszáz tűzzománc képét a Püspökladányban élő fiatal festőművésznő, Karászi Judit, aki a fürdővárosban már másodízben akasztotta paravánokra remekműveit. Az alkotó ifjú kora ellenére már harmincnál több önálló tárlaton, galériákban, kastélyokban, konferenciák alkalmával bűvölte el közönségét sajátos technikájú tűzzománc képeivel.

A nyitóünnepség résztvevőit a helybéli Holczer házaspár köszöntötte egy prózai mű részletével, valamint egy dal előadásával, majd dr. Szarka Lajos múzeumigazgató szólt a nyíregyházi tanárképző főiskola rajz szakán végzett művésztanár életútjáról, az akvarell és pasztell technika ismerőjéről, a 14 éve a zománctechnika minden részletét művészi fokon elsajátító alkotóról. Karászi Judit a porított üveget fém oxidokkal keveri össze, majd a masszát fémlemezre viszi fel, végül pedig speciális festékkel varázsolja elbűvölővé. A formabontó újításokat, módszereket alkalmazó művész előszeretettel használja a természetből vett naturalisztikus elemeket úgy, hogy nem használ elvont formanyelvet. Az áttetsző, csillogó, fényes képi világ kiegészül bravúros színválasztással, merész színkompozíciókkal is. A virágoskert legszebb darabjai, a figurális fák, a különleges évszakok, a városi élet nyüzsgése mind-mind felfedezhetők a színek-formák sajátos összhangját megteremtő, élettel teli képein. Örömfestészete, a kiáradó szépségek harmóniát sugallnak.

Hévízen az Aquamarin Hotel Galériában október első keddjén nyitották meg Ligetiné Ackermann Éva, a Kadarkúton élő festőművész akvarell-, olaj- és pasztellképeiből rendezett tárlatot.
A nyitóünnepség negyedszáz vendégét a cserszegtomaji Tátika Népdalkör egy dunántúli csúfolódó dalcsokorral köszöntötte, majd Lengyák István művésztanár mondta el ajánló gondolatait. A nemrégiben köztársasági érdemrenddel kitüntetett nagykanizsai galériavezető a festményekhez kapcsolódóan kiemelte: a mélyen hívő alkotónak a tehetségén túl megadatott az isteni kegy, hogy hisz nemcsak a mindenhatóban, de az emberekben és a természetben is. Hite a festés során mély szeretetté lényegül át. A szeretet visszasugárzik emberábrázolásaiból, csendéleteiből, tájképeiből, aktjaiból is. Precíz egyensúlyteremtéssel, tiszta, őszinte motívumokkal képes visszaadni az ellesett örömforrást: legyen szó a düledező tanyáról, vagy a vihar előtti rónáról.