Címlap

A Hévíz, Keszthely és Vidéke szerkesztősége

kellemes karácsonyi ünnepeket

és boldog új esztendőt

kíván

valamennyi olvasójának és üzleti partnerének!

Zala megye 3. számú választókörzetének, Keszthely és térségének országgyűlési képviselőjével, Manninger Jenővel a Fidesz-MPSZ új irodájában ültünk le egy évértékelő beszélgetésre. A helyszínnek azért van jelentősége, mert sokan nem tudják még, hogy a párt keszthelyi szervezete alig pár hónapja költözött az új irodába. Pár lépés csupán a távolság a régi és az új iroda között, a Kossuth út 45-ből a 47. szám alá költözött a Fidesz helyi szervezetének irodája.

– Szeptemberben történt a váltás, s alig egy hónapja készült el az irodánk – kezdi a beszélgetést Manninger Jenő –, hiszen fel kellett újítani az amúgy korábban is irodának használt helységeket. Itt most már megfelelő körülmények között lehet dolgozni, és az ide látogatókat is méltó környezetben tudjuk fogadni. Megnőtt a Fidesz tagság létszáma is Keszthelyen, most már több mint százan vagyunk, s a befizetett tagdíjak helyben maradnak, így vált lehetővé, hogy ezt az irodát egy időre kibéreljük. Itt a képviselői fogadóórákat is kényelmesebben tudjuk megtartani, s körülbelül a következő önkormányzati választásokig tudjuk finanszírozni a bérlet költségeit.
– Országgyűlési képviselőként hogy értékelné a lassan elmúló évet?
– A képviselői munkámban nem választható el a parlamenti munka és a választókörzetben felmerülő problémák, hiszen például az idegenforgalom mindkét területet érinti. Itt a Balaton térségében ezt fokozottan érzik az itt élők, de az évi forgalom statisztikai adatai most fognak elkészülni. Ez sajnos negatív jelenség, sok embert foglalkoztatott, s nem csak a szobakiadókat érinti, hanem az egyéb, vendéglátással foglalkozó embereket, cégeket is. Ennek sok oka van, de remélhetőleg ez egy átmeneti csökkenés. A másik, hogy tovább csökkentették az önkormányzati támogatásokat, s ez 2005-ben fog drasztikusan jelentkezni. Keszthely és Hévíz ezt úgy tudta megoldani, hogy a meglévő vagyonának felhasználásával vészeli át ezt az időszakot. A Balaton-parti települések ezt a problémát egy-két évig meg tudják oldani, de hosszú távon nagyon komoly bajok jelentkezhetnek. Sajnos nagyon sok településen már most komoly gondok vannak. Elsődlegesen a közintézmények esetében merül fel az iskolabezárások lehetősége, mint költségcsökkentő lépés. Szerencsére itt Keszthelyen sikerült ezt úgy megoldani, hogy a Szendrey-iskolát átvette az egyház, amely a remények szerint fejlesztéseket is végez majd az épületen. A környékbeli községeknél jövőre jelentkeznek a problémák, hiszen az új normatívák okán országosan is sok iskolát kell majd bezárni, s ez a veszély nem kerüli el ezeket a településeket sem. Természetesen ebben a gyermekek létszámcsökkenése is közrejátszik. A közutak helyzete tovább romlott, igaz, itt a környék lobbizásának is köszönhetően a kőszállítás jelentős része a vasútra terelődik át. Ez ugyan csökkentette a szezonban a tehergépkocsik számát, de nem oldotta meg a közutak romló állapotának megállítását. Sajnos közútjaink balesetveszélyesek, s ez kihatott az idegenforgalomra is.
– Úgy néz ki, hogy a sármelléki repülőtérrel kapcsolatban előrelépés történt.
– Igen, erről jó hírt lehet mondani, habár – meg kell mondjam – a kormányzat által ígért pénzek még nem érkeztek meg. Öröm, hogy sikerült a fejlesztést is felvállaló üzemeltetőt találni, mert annak idején sokan bírálták a döntést, hogy a két önkormányzat kapta meg a tulajdonjogot. A jelen helyzet kilátásai a gazdasági életre is pozitív kihatással lehetnek majd.
– A sikerélmény egy szélesen értelmezhető fogalom, de képviselőként voltak e ilyenek ebben az évben?
– Voltak, hiszen több képviselőtársammal felléptünk néhány tévesen megfogalmazott törvényjavaslat ellen. Ilyen volt a standolás kérdése, amelyet végül is a kormány visszavont a szakmai szervezetek és a képviselői fellépések hatására. A legújabb eredmény az, hogy az idegenforgalmi adó csökkentési szándékával szemben is eredményesek voltunk, hiszen ezt az elképzelést is visszavonta a kormány. Marad az eddigi gyakorlat, minden 1 forint után 2 forint támogatást kapnak az önkormányzatok. Örvendetes ebben a térségben, hogy Hévízen megalakult a gyógyfürdő kht., s ennek a legnagyobb jelentősége, hogy rövidesen megindulhat a tófürdő közel 2 milliárd forintos fejlesztése. Ehhez kormányzati pénzforrások is rendelkezésre állnak, s ennek következtében újra méltó lesz a tófürdő a nemzetközileg is kivívott rangjához.
– Volt olyan dolog, amiben nem sikerült eredményt elérni?
– Sajnos igen, bár több fórumon is felléptem a vízdíjak alakulása ellen, de ellenzéki képviselőként nem jártam sikerrel. Itt az infláción felül emelkedik a vízdíj, erre a környezetterhelési adót is rátették, s így már 600 forint felett van a víz– és csatorna-díj.
– Konkrétan Keszthelyre vonatkozó témákkal foglalkozott?
– Az önkormányzat beszámolt a munkájáról, s voltak a városban fejlesztések, s még maradt pénze a városnak a korábbi ingatlanértékesítésekből. Ez megnyugtató, mert így a pályázati önrészek biztosítását meg lehet oldani. Jó az is, hogy a strandok felújítására jelentős pénzek fordítódnak. Sok emberrel találkozom, s beszélgetésekből egyértelmű, hogy a fiataloktól érkezik a legtöbb panasz. Kevés a munkahely, s mivel e térségben nagy a magasabb képzettségűek aránya, sajnos elvándorolnak más városokba. A munkahelyteremtésen kívül egyéb szórakozási lehetőségeket is hiányolnak, így például nincs a városban mozi. Jó lenne egy olyan befektetőt találni, akinek a segítségével egy komplex szórakozási, sportolási lehetőségeket biztosító centrumot lehetne megvalósítani.
– Az idegenforgalom visszaesésén kívül milyen gondok voltak e térségben?
– Elsősorban a környezetvédelmet érintette a gyapjaspille elszaporodása és az általuk okozott jelentős kár. Elértük azt, hogy felkeltettük az érintettek figyelmét, ígérték, hogy a jövő évi védekezéshez biztosítanak anyagi forrásokat, ám ez nem látszik soknak. Hangsúlyozták, hogy ez nem elsősorban az állam felelőssége, igazából ebben közrejátszott az aszályos időjárás és sok minden más is.
Manninger Jenő országgyűlési képviselőként korábban a brüsszeli megfigyelőcsoport tagjaként dolgozott, szeptember óta az Európai Ügyek Bizottságában tevékenykedik, amelyik az uniós törvényhozás egyik bizottsága. Hozzá tartoznak a környezetvédelmi, infrastrukturális kérdések. Nagy kihívásként szólt a Nemzeti Fejlesztési Terv második részének összeállításáról, amely a 2007. utáni fejlesztéseket tartalmazza és ebben szeretnék ha belekerülne a Sopron – Szombathely – Nagykanizsa M9-es autópálya terve is. Szeretnének az NFT2-be egy Balatont érintő környezetvédelmi projektet kidolgozni a fenntartható fejlődés érdekében.
– Megragadva az alkalmat, ezúton szeretnék minden olvasónak, a térségben élőknek kellemes, békés karácsonyi ünnepeket, valamint egy boldog új esztendőt kívánni, amelyben az idegenforgalom és ezen keresztül a saját életszínvonaluk is emelkedhet majd – mondta végezetül Manninger Jenő.

„2004-ben is tovább fejlődött, értékeiben gazdagodott városunk, jó volt hévízinek lenni. Jól tevékenykedtek a vállalkozások, a közintézmények; fejlődő színvonalon működött a közigazgatás, a közrend és közbiztonság, de legemlékezetesebb, hogy az önkormányzat tulajdonosi részvételével megalakult a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Közhasznú Társaság” – tekintett vissza az előző esztendő legfontosabb momentumaira Vértes Árpád polgármester, a december elején tartott közmeghallgatáson, amikor beszámolt az elvégzett feladatokról.

A problémákról szólva a város első számú vezetője említést tett a pénzügyi finanszírozási gondokról, a nagyparkoló üzletsorának építési nehézségeiről és arról is, hogy több városfejlesztési pályázatuk eredménytelen maradt. A képviselő-testület tíz tervezett, kilenc soron kívüli és 14 zárt ülésen tárgyalta a kisváros ügyeit úgy, hogy jelentős rendelet-alkotási, módosítási tevékenységet végzett. Új rendeletet alkotott a gépjármű várakozóhelyek megváltásáról, a talajterhelési díjról, a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről, az önkormányzati vagyongazdálkodásról. Az eddig megalkotott közel negyven rendeletet egységes szerkezetbe foglalva tették hozzáférhetővé a város honlapján. Október végéig egyébként 259 határozatot hoztak a város képviselői.
A városfejlesztési célok megvalósulásáról szólva elsőként az id. dr. Moll Károly tér teljes átépítését, a centrum esztétikussá tételét emelte ki, majd szót ejtett a 28,5 millió forintos felújítással feltárt római romkert avatásáról. Megújították a Fontana Filmszínházat, felavatták Vörösmarty bronzszobrát és elkészült a Hévízt Keszthellyel összekötő kerékpárút megvalósíthatósági tanulmánya.
Húszmilliót fordítottak az általános iskola rekonstrukciójára és az orvosi ügyelet modernizálására. Sor került a köztéri figyelő rendszer eszközállományának bővítésére is.
A Hévízgyógyfürdő Kht. egyik alapítójaként az 500 milliós törzstőkével létrehozott társaság üzletrészeinek 26 százalékát 130 millió forint ellenében szerezte meg a város – mondta el. A tartaléktőkébe a következő három évben 70-70 milliót kell még befizetni. Hévíz így részese lehet a másfél év alatt megvalósuló, több mint 2 milliárdos fejlesztésnek. A minisztérium és az önkormányzat példás összefogásával, a vagyon privatizálása nélkül jött létre a kórházat működtető kht., lezárva ezzel a gyógytó tulajdonlásáért folytatott másfél évtizedes küzdelmet. Vértes bejelentette, hogy 830 milliós, 15 év alatt visszafizetendő hitelt is fölvesznek, hogy modernizálják a jobbára lepusztult tavi felépítményeket.
A város üzemeltetéséhez szükséges pénzeszközök ez évben is rendelkezésre álltak. 2 milliárd 184 millió forint volt a költségvetés módosított főösszege. A bevételek 26 százalékát a helyi adók tették ki, ezekből 465 milliós bevételre számítanak. Fejlesztésekre 232 milliót használtak fel. Az intézmények működtetésére szeptember végéig 698 milliót fordítottak: a GAMESZ 175, az általános iskola 222, a Bibó 113, az óvodák 81, a családsegítő 12, a művelődési intézmény 34, a múzeum 6, a gondozási központ 56 millióval részesedett. Az állami normatíván felül adott önkormányzati támogatás jóval meghaladta az országos átlagot. A működési kiadások aránya a jövőben nem növekedhet a költségvetésben – szögezte le. A költségtakarékos működésre, a bérjellegű és dologi kiadásokban elérhető ésszerű megtakarításokra keményen oda kell figyelni – hangoztatta a polgármester. Idén 62 millió fejlesztési forráshoz jutottak különféle pályázatokon.
A Bibó-gimnáziumban elindult a 0. évfolyam és 111 hévízi főiskolai, egyetemi hallgató kapott az 5,5 milliós összegű ösztöndíj támogatásból. Az emelt szintű orvos ügyelet is kedvező fogadtatásra talált a lakosság és az üdülővendégek körében. Kiemelt figyelmet fordítottak a rászorulók szociális ellátására is. Támogatták a sportot, a művelődési, kulturális rendezvények megtartását és kezdeményezték a Hévízi-tó világörökség-várólistára történő felvételét. Vértes Árpád sajnálatát kifejezve tett említést arról, hogy Hévízet, az egészségturizmus nemzetközi piacának legfontosabb szereplőjét kevesebben keresték föl, pedig kiemelten foglalkoztak a hévízi egészségturisztikai kínálat ismertségének növelését szolgáló piaci tevékenységgel. Még e hónapban elkészül a város turisztikai marketing terve, amely elsősorban a város versenyképessége érdekében teendő feladatokat foglalja össze.