Krónika

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hévíz Térségi Szervezete elnökségének meghívására a fürdővárosba látogatott december második hetében Mazzag Ferenc, a megyei kamara területi elnöke, aki bemutatkozó látogatásán hitet tett amellett, hogy a térségben rejlő lehetőségek még nincsenek maximálisan kihasználva, ezért közös együttműködéssel kell tovább erősíteni a kisrégió pozícióit.

A beszélgetést követően, melyen a helyi kamara elnökségének minden tagja részt vett, sor került a vállalkozói alapítvány nyílt kuratóriumi ülésére, melyen többen tiszteletüket tették az együttműködő partnerek köréből is. Tóth Imre a kuratórium elnöke röviden beszámolt a múlt évben végzett eredményes munkáról, amikor is a vállalt feladatok szinte maradéktalanul teljesültek. A támogatások és különféle közhasznú bevételek felhasználásáról már Fojtáné Bősze Borbála referens számolt el, jelezve, hogy a jövő év közepéig stabil pénzügyi kondíciók könnyítik meg a működés feltételeit. Egy napirendi pont keretében a résztvevők megvitatták a helyi önkormányzat adórendeletét, és észrevételezték, hogy a helyben működő vállalkozóknak a terhei nőttek. Írásban rögzített véleményüket eljuttatják majd a kisváros döntéshozóihoz.

A Magyar Igazság és Élet Pártjának két tisztségviselője, Zakó László országos alelnök és Papp Gábor, a nyugat-dunántúli térség vezetője tartott a népszavazás eredményeiről sajtótájékoztatót Keszthelyen.

Zakó László elmondta, december 5-e szomorú eseményként, nemzeti gyásznapként vonul be hazánk történelmébe, elsősorban a kettős állampolgárságról szóló népszavazás eredménytelensége okán. Különösen szomorú ez azok számára, akiknek személyes, rokoni kapcsolataik vannak a határainkon túl élő magyar családokkal. Nem lett volna szabad költségalapra helyezni a népszavazás kockázatát, s különösen nem lett volna szabad pártpolitikai ügyet csinálni ebből. A MIÉP felszólítja a szocialista és az SZDSZ-es városvezetésű településeket, hogy az érintett területeken lévő testvérvárosi kapcsolataikat mondják fel, hiszen több helyről is érkezett már jelzés, hogy az ott élők is felülvizsgálják e kapcsolatok értelmét.
Papp Gábor arról szólt, hogy ezt a javaslatot országosan is megteszi a MIÉP, hiszen törvényt és hitet félretolva is felháborító volt a kormánypártok NEM szavazatra való felszólítása. A párt véleménye szerint egyik kérdést sem kellett volna szavazásra tenni, egy felelős kormány megtehette volna, hogy saját döntési szintjén rendezze e két ügyet. Örömét fejezte ki viszont a felett, hogy Zala megyében – az eredményeket tekintve – egyébként eredményes lett volna a népszavazás.

Keszthelyen tartott sajtótájékoztatót az SZDSZ, amelyen Tar Ferenc, a párt országos tanácsának tagja, helyi ügyvivője, valamint dr. Hajduk Árpádné, az SZDSZ helyi szervezetének vezetője, a megyei választmány alelnöke ismertette a szabaddemokraták népszavazással kapcsolatos állásfoglalását.

Mint elhangzott, az SZDSZ többször kifejtette, rossz kérdésekre nem lehet jó válaszokat adni. A kórház-privatizációról szólva elmondták, a szavazók döntő többsége nemet mondott az egészségügy liberális átalakításának leállítására. A nemmel szavazók és a távolmaradók döntöttek arról, hogy a magántőke bevonásával rendbe kell tenni az egészségügyet. A kórházakat a szegénységtől kell félteni és nem a privatizációtól, s a népszavazás bizonyította, fel kell gyorsítani a magánosítás folyamatát. A Fidesz-MPSZ és a Munkáspárt szövetsége sem tudott oda hatni, hogy növeljék a visszaállamosítás híveinek a számát, hiszen mindenki meggyőződhet a már privatizált kórházakban történő ellátásról, a gyógyítás európai voltáról. A kettős állampolgársággal kapcsolatban Tar Ferenc szólt arról, hogy a népszavazás ártott a határokon túl élő magyaroknak, ártott az itthon reménykedőknek és ártott Magyarországnak is, hiszen a kérdést egyrészt rosszul tették fel, s ráadásul rosszkor. A határon túli magyarok problémáit csak az uniós csatlakozás oldja majd meg.

A Magyar Szocialista Párt Keszthelyi Szervezete 15 éve alakult meg. Az évforduló apropóján szervezett ünnepséget a párt helyi vezetősége december közepén a Rákóczi téri közösségi házban, melyre meghívták az alapítók közül azokat, akik a mai napig felvállalják a baloldaliságot.

A városi szervezet elnökeként Szabó György köszöntötte a jubileumi taggyűlésen résztvevőket, köztük a két megyei országgyűlési képviselőt. Az ünnepi rendezvényen felszólaló Balogh Miklós arra az időre emlékezett, amikor 1989 októberében az akkori reformszövetség jóvoltából létrejött az új párt. Kiemelte a zalai reform kommandó szerepét, jelentőségét az újfajta baloldaliságot vállaló, nagy katarzison keresztül eső párt életében. A demokratikus vívmányok mellett harcosan kiállók közt erős bástya volt a keszthelyi, amelyik mára komoly tekintélyt szerzett a városban és szépen szerepelt az önkormányzatban is – értékelte a helyiek szerepét.
„– Szinte botcsinálta politikusként indultunk 1988-ban, majd a diktatúrából a demokratizálódás útjára lépve sikerült komoly összefogást megvalósítva, a belső ellentéteket leküzdve, lelkes amatőrökből szerkezetileg, szellemileg megújulva, modern politikai erővé előlépni” – mondta Göndör István. Az országgyűlési képviselői minőségében hozzászóló politikus felhívta a figyelmet arra, hogy személyes kontaktusok további kiépítésével, temérdek munkával lehet csak a választók előtt hitelesen szerepelni.
Zemankovics Ferenc, Keszthely szocialista alpolgármestere röviden pillantott vissza a sorsfordulatokkal teli 15 évre, amikor 84 taggal a helyi zeneiskola alsó termében dr. Szabó László volt elnök eredményesen levezényelte az elődpártból az utódpárthoz tartozás átmenetét. Azóta egy elfogadott modern program szellemében, határozott lépésekkel sikerült kézzelfogható eredményeket elérni.

A tavaly decemberi hármas horgásztragédia után nagy hangsúllyal vetődött fel, hogy meg kell hosszabbítani a viharjelzés szolgálatot a Balatonon. Ez kísérleti jelleggel meg is történt, igaz a korábbinál csupán két hónappal tovább, november végéig villogott a jelzőfény. A szakemberek szerint ugyan ez is egyfajta segítség volt, hiszen ősszel egyetlen ember sem fulladt a tóba, ám úgy vélik, szükség lenne a folyamatosságra, arra, hogy a viharjelzés mellett a vízi mentők is rendszeres ügyeletet adjanak.

A keszthelyi polgármesteri hivatal Igazgatási Osztályának illetékesei által vezetett anyakönyvi nyilvántartás szerint a Balaton-part fővárosában idén november 30-ig öt százalékkal volt kevesebb a születések száma, mint az azt megelőző esztendő hasonló időszakában. Akkor, 2003-ban 366 születést regisztráltak, idén november hónap végéig a bejegyzések szerint ennél 19-cel kevesebben jöttek csak világra. Érdekesen alakult a nemek közötti megoszlás. Tavaly ugyanis mintegy félszázzal több kislány született, mint kisfiú.
A halálozások számát regisztráló nyilvántartás szerint a múlt év novemberének végéig 374-en hunytak el, idén pedig ugyanezt az időszakot vizsgálva 408-an fejezték be földi életüket Keszthelyen. A mortalitási adatok közel 10 százalékos növekedése mindenképpen aggasztó, már csak azért is, mivel az élve születések száma is évről évre csökken.