Panoráma

Az évente hagyományosan decemberben megrendezett ünnepi közgyűlését tartotta a hónap elején a Da bibere Zalai Borlovagrend a Helikon Kastélymúzeum tükörtermében, ahol új tiszteletbeli és rendes borlovagok avatására is sor került.

A ceremóniamester, dr. Pálfi Dénes köszönti a leendő borlovagokat.

A bor és a borászok jeles ünnepére a borlovagrend tagjain kívül számos meghívott vendég is érkezett, köztük több, más térségbeli borlovagrend tagjai is megtisztelték a zalaiak közgyűlését. A bor ünnepére való ráhangolásul a keszthelyi Család Iskola tanárai és diákjai adtak elő színes népdalcsokrot. A vendégeket a program levezetőjeként dr. Pálfi Dénes szőlész-borász, a borlovagrend ceremóniamestere köszöntötte, majd dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója házigazdaként, s úgy is, mint a rend tagja szólt a borászathoz kötődő emlékeiről. A régi borászati tárgyak kapcsán idézte fel gyermekkorát, s mint mondta, a múlt ismerete kötelezi a jelen nagyhírű szakembereit is a hagyományok megőrzésére, majd gratulált a lovagjelölteknek.
A közgyűlés keretén belül elsőként dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a rend nagymestere mutatta be a dr. Kocsis Lászlóval közösen írt, Teleki Zsigmond életét és munkásságát bemutató könyvet. Ezt követően dr. Kocsis László, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar kertészeti tanszékvezetője a szőlészet és a borászat terén Kaliforniában szerzett tapasztalatait adta át a hallgatóságnak. A borlovaggá avatás hagyományos ceremóniája előtt a jelölteknek bizonyságot kellett tenniük a lovagrend szabályainak, valamint a pincészet kellékeinek ismeretéből. Miután ez maradéktalanul megtörtént, dr. Bakonyi Károly nagymester egy faragott szőlőgyökérrel ütötte lovaggá a négy tiszteletbeli és hat rendes lovagjelöltet. Tiszteletbeli tag lett Mario Novák, a horvátországi vállalkozásfejlesztési intézmény igazgatója, Losoncziné Sandra Klára, a balatonboglári borrend nagymestere, aki egyben a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének főtitkára. Ferenc Vilmos, a szekszárdi borrend tagja, valamint Jeck Tibor, a badacsonyi Vínum Vulcanum Borlovagrend örökös elnöke. A rendes tagok sorába fogadta ez alkalommal a lovagrend Mohácsi József keszthelyi és Kiss László Tibor balatongyöröki polgármestert, Muszatics Lászlót, a VSZK igazgatóját, Papp Ferencet, a Balatongyörök-Vonyarcvashegy-Gyenesdiás Hegyközség elnökét, a keszthelyi kötődésű dr. Török Lajost, a Népstadion és Intézményei igazgatóját, valamint Pernesz Györgyöt, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főtanácsosát, az intézmény szőlőfajta-felelősét. Az újonnan felavatott borlovagok mellére Páli Lajos, nyugalmazott megyei főkertész, a Da bibere Borlovagrend kancellárja tűzött fel rendjelet.
Az ünnepi közgyűlésen került sor az Alpok-Adria Borverseny eredményhirdetésére, az új borokat pedig dr. Léber Mihály címzetes kanonok, a lovagrend tagja szentelte meg.

A Keszthely területén lévő volt angolnatelepen építendő gyógyszálló és feltáró út kialakításáról előzetes környezeti tanulmányt készített a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, melyet tanulmányozás és véleményezés céljából a hévízi önkormányzatnak is elküldött. A tanulmánnyal a képviselő-testület külön napirendi pont keretében foglalkozott.

A napirend kapcsán ismét előkerült az angolnatelep birtoklásának, minősíttetésének kérdése, és sajnálatos, hogy a téma kapcsán ismét személyeskedő vita lángolt fel – ezzel foglalkozni azonban nem kívánunk, csupán jelezzük: a kedélyek még nem csitultak le az ügyben.
Ám hogy a környezetvédelmi felügyelőség anyagáról essék szó: a tájékoztató szerint összességében a szálló építése során a környezetet ért kedvezőtlen hatások elviselhetők. A környezetvédelmi felügyelőség részletesen kitért az építkezés várható környezeti hatásaira. A vízminőség változás tekintetében leszögezi: az Óberek-csatornába vezetett csapadékvíz előtisztított, minőségromlást nem okoz. A Hévízi-lefolyócsatorna vízhasználatának a szálló által tervezett módja nem jár észrevehető hőmérséklet csökkenéssel és minőségromlással sem. A szálloda és a feltáró út alapozása a lápvíz szabad áramlását sem gátolja, mivel ahhoz cölöpös technológiát alkalmaznak, és a munkálatok mélyebb víztartókkal nem kerülnek kapcsolatba.
A tanulmány vizsgálta a zárt garázs szellőzőjén távozó veszélyes légszennyezőket és a földgáz tüzelésű gázkazánok kéményeit elhagyó füstfáklyákat is. Kimondja: a szennyezők maximális koncentrációja nem éri el az előírt határérték hét százalékát sem, így sem a környezetre, sem a gyógyhelyet használókra veszélyt nem jelent. Zaj– és rezgésártalom jobbára a telepen lévő építmények bontásának időszakában várható, ám a területhasználatot nem zavarja.
Az élővilágot ért hatásokról szólva az írásos anyag leszögezi: a bontás időpontjának megválasztásában figyelembe vették az állatvilág ezen élőhelyhez kötött érzékeny fajainak szaporodási ciklusát, ahogyan az út építésének idejénél is. Az út nyomvonalának kijelölése során ki kell vágni védett fákat is, ezek száma azonban a lehető legkevesebb lesz.
A környezetvédelmi felügyelőség szerint az angolnatelep felszámolásával és az annak rehabilitációját megvalósító beruházással a tájhasználat és a természet közötti konfliktusok feloldásának kivételes lehetősége nyílik meg, és magasabb ökológiai szintű természet- és tájhasználat valósulhat meg általa.
A tanulmány véleményezésére lehetőséget adott a felügyelőség, kifüggesztve azt a hévízi városházán is. E joggal azonban csupán a műszaki iroda, illetve Rábai József képviselő, okleveles tájrendező és környezetvédő szakmérnök élt.
A műszaki iroda főként a szálló által megépíteni kívánt körforgalommal foglalkozik, kiemelve: ennek kialakítása Hévíz közlekedési koncepciójában is szerepel, de a megvalósítást pénzügyi források híján eddig halasztani kellett. Felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a tervezett körforgalmi csomópont területe a Hévízi-tó természetvédelmi területének része, így annak engedélyezési eljárása során a vonatkozó törvényi előírásokat érvényesíttetni kell.
Rábai József a dokumentációhoz kapcsolódóan aláhúzza: Hévíz érdeke ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt az, hogy a tervezett beruházás megvalósítása helyett a volt angolnatelep rekultivációja, és a szomszédos területekkel együttes rehabilitációja valósuljon meg. Szerinte a tanulmány nem tartalmazza egyértelműen a beruházás kivitelezése és ütemezése során várhatóan érintett hatásterület összevont térképi ábrázolását és annak szöveges indoklását, emiatt a terv környezeti kapcsolódásai nehezen értelmezhetőek.
Hangsúlyozza azt is, hogy a tanulmány nem mondja ki egyértelműen, hogy a beruházás hatótényezői eredményezhetik-e a hatásterületen belüli vízháztartás kedvezőtlen irányú megváltoztatását, így ő nem javasolja a tervezett beruházás környezetvédelmi engedélyének kiadását.
A testület nehezen tudott állást foglalni az ügyben. Az ülésen részt vett Mohácsi József, Keszthely polgármestere is, aki a képviselő-testület előtt elmondta: Keszthely számára szinte létkérdés a szálloda megépülése, ezért arra kéri a képviselőket, ne gördítsenek akadályt annak megépülése útjába. Cáfolta azokat az aggályokat, melyek szerint az ötcsillagos komplexum a hévízi szobakiadók elől venné el a vendégeket. Mint mondta: a szálloda szolgáltatásaival és megcélzott vendégkörével egészen más területekről, más kondíciókkal érkező turistákat kíván fogadni, így nem lehet, és nem is lesz a hévízi szobakiadók vetélytársa.
Vértes Árpád polgármester az elhangzottakra reagálva kijelentette: Hévíz sajnos a telep birtoklásáról „lemaradt”, így mostanra „csupán” annyi a város feladata, hogy tudomásul vegye az ott történő eseményeket. Javasolta a testületnek, hogy az előterjesztést, vagyis a hatóság véleményezését vegye tudomásul, és a napirendet fogadja el – ez meg is történt.

A gyenesdiási önkormányzat a klubkönyvtárral és a helyi szövőszakkörrel közösen, két díszítőművészeti társközösség segítségét igénybe véve rendezett a közelmúltban szemnek és szájnak egyaránt szóló adventi tárlatot a községháza nagytermében. A hévízi és keszthelyi textilszövéssel foglalkozó műhelyek hölgytagjai nem csupán legszebb kézimunkáikat hozták el a „Karácsonyi Hangulatok” címet kapott kiállításra, hanem azokat a süteményeket is, melyeket nagy háziasszonyi műgonddal sütöttek meg, majd neveztek be a gasztronómiai versengésre.
A házi cukrásztermékeket, tortákat, mézes szeleteket, sós aprósüteményeket egy négytagú zsűri kóstolta végig Zámbó Tibor mesterszakács vezetésével. Az egytől ötig pontozó csapatban Szalóky Jenő polgármesteren kívül helyet kapott Hetényi Tamás, a VSZK gyakorlati oktatásvezetője és Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület keszthelyi csoportjának vezető képviselője. Feladatuk nem volt könnyű, hisz harminc résztvevő félszáz sütijéről kellett véleményt mondani. Díjat kapott a diós piskóta, a piramis szelet, a képviselőfánk, a banános és az egyszerű mézes puszedli, a túró- és alma torta, a kelt rétes, a sós borkorcsolya, az alföldi kelt tészta, és a tejszínes adventi házikó is, de a győztes versenymunkákban csak rövid ideig gyönyörködtek a résztvevők. A pályamunkákat ugyanis a meghívottak és a készítők hamarjában elfogyasztották. Megmaradtak viszont a falakon, az asztalokon az adventi koszorúk, a betlehemek, az óvodások és iskolások által készített munkák, a fenyőfára készített dekorációk, melyek december 17-ig tekinthetők meg.

Fennállásának huszonöt esztendős jubileumát ünnepelte nemrégiben a keszthelyi Egry József Általános és Művészeti Iskola a Balaton Színházban, ahol óriási sikerrel mutatkoztak be a tanintézmény művészeti csoportjai, alkotókörei; zenével, tánccal, drámajátékkal foglalkozó közösségei.

Mohácsi József polgármester jubileumi emlékplakettet adott át Földesi Judit igazgatónak.

A különlegesen színvonalas gálaműsort megelőzően ünnepi megemlékezés keretében idézték vissza a kezdeteket, amikor a nemrégiben nyugállományba vonult dr. Szabó Jánosné igazgatónő vezetésével az alig harmincéves átlagéletkorú fiatalokból álló, 13 nevelőtestületből verbuvált tanerők felavatták és elindították oktatási programjukat.
Mint elhangzott: azóta a matematikából, testnevelésből és idegen nyelvből tagozatos módszerrel is oktató Egryt megválasztották Zala megye legeredményesebb iskolájává is. A kulturális értékteremtésben élenjáró tanintézmény alsó tagozatában a humanisztikus és a Tolnai módszerrel okító pedagógusok már korán kiépítik a szülői házzal a kiváló kapcsolatokat, ami jelentősen hozzájárul az eredményességhez. A tárgyi és személyi feltételekben sem szenvednek hiányt. A tavaly az intézmény élére kerülő Földesi Judit igazgatónő újításokkal tarkított nevelőmunka mellett tette le voksát. Ennek jegyében nagyobb hangsúlyt kapott a művészetoktatás: a képző- és iparművészet, valamint a dráma s a színjátszás. Az igazgatónő szerint a kor kihívásaival eddig lépést tudtak tartani úgy, hogy a gyerekeknek önbizalmat adva mutattak rá arra: mi fontos, és mi értékes.
Köszöntőjében Mohácsi József polgármester örömmel nyugtázta, hogy a „demográfiai hullámvölgy” ellenére az Egryben három első osztály indítására is igény mutatkozott. Egyúttal köszönetét tolmácsolta a diákságnak, akikre Keszthely mindig számíthat, ha ünnepi megemlékezésről, vagy más városi rendezvényről van szó.
Megható és örömteli pillanat volt, amikor színpadra szólították, majd megajándékozták azon nyugdíjasokat, akik a „harcos és küzdelmes múltban” elévülhetetlen érdemeket szerezve öregbítették az Egry elvitathatatlan jó hírét.