Ünnep

„– Új egyházi évet kezdünk, melynek bevezető szakasza az Úrjövet, a karácsonyra készület ideje” – foglalta össze az adventi ünnepkör jelentéstartalmát Kovács János atya, a Zalai Főesperesség keszthelyi kerületéhez tartozó helyettes esperes, aki egyedül látja el az alsópáhoki, nemesbüki, sármelléki, szentgyörgyvári, nemesboldogasszonyfai katolikus hívekkel kapcsolatos lelkipásztori teendőket.

Van-e valamilyen aktualitása a mostani adventnek, illetve a Karácsonynak, vagy az ünnep üzenete örökérvényű? – érdeklődtünk Kovács atyától, aki temérdek tennivalója közepette is szakított időt a beszélgetésre.
„A nép, amely sötétségben jár, nagy fényességet lát, és az emberek hirdetik az Örömhírt.” Ősi, majd 2500 éves prófécia, jövendölés ez, amelyet, az első karácsonyt várva vetettek papírra, s amelyet, azóta is minden esztendőben újra és újra felidéznek a hívők. Adventben egyrészt visszaemlékezünk az ószövetségi előkészületekre, amikor Isten fiának első eljövetelére várakoztak, másrészt előre tekintünk a történelem végkifejletére, Krisztus második eljövetelére. Mindezt a mában éljük meg, egész életünket betöltő várakozásban. Karácsonya igazándiból csak annak az embernek van, aki földi életében Krisztust keresi és feléje tart. Ez tegnap is érvényes volt és holnap is az marad.
– Mindennapjainkban elég nagy a sötétség és a zűrzavar: év végi zárás, karácsonyi nagybevásárlás, takarítás, családi programok torlódnak egymásra. Mit tegyünk, hogy a hozzánk közelítő ünnep egyre nagyobb fényességgel világítson?
– Szeressük egymást, és tegyünk minél több jót az embertársainknak, mert a szeretet maga az Isten. Szent Ágoston szerint a szeretet az emberi lélek legmélyebb szükséglete. A lélek sivatagban él, ha hiányzik az életünkből a szeretet adásának képessége. Aki szeretetre vágyik, az így adventben is, Isten után vágyakozik. Advent arra is emlékeztet, hogy Isten előbb indult el felénk. Karácsony ünnepe Jézus Krisztus születésének bensőséges, szép napja, de jelképe ugyanakkor a végső célunknak is: „Isten emberré lett, hogy az ember Istenné legyen”. Amíg ez be nem teljesedik, meg nem valósul, addig mindig adventben élünk. Adjon az Úr mindnyájunknak békés, adventi szent időt és kegyelemteljes karácsonyt!

A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka advent, a négyhetes „szent idő”, mely karácsonykor teljesedik be – utalt rá Gyanó Szilvia a keszthelyi Balatoni Múzeum fiatal néprajz-kutatója, akitől az adventi, illetve a téli népszokások felől érdeklődtünk. Mint a szakember kifejtette, a téli ünnepkör szokásai is jórészt egyházi vonatkozásúak, de tetten érhetők még a téli napfordulóhoz kötődő vígságok, babonaságok is. Az ifjú néprajzost arra kértük, fogja össze a környéken gyűjtött szokásokat.

– A téli, sötét időszakban Katalin naptól kezdve a jósló napok terjedtek el kistérségünkben is. Tamás, Luca, Borbála, András napon leginkább a házasságkötésre, szerelemre, termékenységre, időjárásra jövendöltek. A női dologtiltó napon: Katalinkor a jövőbeli férj nevének kiderítésére tettek kedves kísérletet. Várvölgyön ekkortájt búzát vetettek. A kicsíráztatott búzát kis edénykébe tették, melyet karácsonykor a fa alá raktak és következtettek belőle a jövő év termésére. A disznóvágások hagyományos kezdetekor: András napon a házasságokról jósoltak. Zalaváron az eladósorban lévő lányok úgymond megböjtölték a házasságukat. Reggel és este három szem búzát három korty vízzel öblítettek le, majd buzgón elimádkoztak három miatyánkot, és éjfélre megálmodták jövendőbelijük nevét. Lucakor és Borbála napján is szoktak búzát csíráztatni, de Borbála névnapkor nem fontak, nem szőttek, nem söpörtek.
– Mi jellemezte régen az adventet?
– Az adventi időszak hangulatát hosszú időszakig a roráte, a hajnali mise határozta meg a hívő katolikusok körében. Szerdára és péntekre szigorú böjti előírás volt érvényben, de sokáig szombaton sem ettek húst. Nem volt zajos mulatság, lakodalom, vagy tánc. A XIX. század végétől egészen a XX. század elejéig volt divatban a Szent Család járás. Petánovics Katalin gyűjtése nyomán került napvilágra, hogy Várvölgyön és Zalaváron karácsony előtt kilenc este, kilenc családhoz vitték a Szent Családot ábrázoló képet, melyet egy kisebb házi oltárba illesztettek, majd közösen imádkoztak. A Balaton környékén és Vörsön pedig a bábtáncoltató betlehemezés terjedt el.

Az adventi ünnepkör mindig különlegesen fontos időszak a Gyenesdiási Művészeti Általános Iskola életében. Nincs olyan osztály, amelyikben ne szorgoskodnának ilyentájt a diákjaink -erősítette meg dr. Bertók Sándor iskolaigazgató. Csordásné Fülöp Edit igazgatóhelyettes, a művészeti iskola vezetője is megerősítette, hogy rajzból, technikából, énekből, zenéből az alsó- és felső tagozatosok körében is folyamatos a karácsonyra való, olykor titkos felkészülés.

– Régi hagyomány, hogy a mindenkori negyedikesek egy megható műsor bemutatásával kedveskednek a gyenesi óvoda apróságainak. A karácsony meghittségét idéző gyermekprogramra idén is sor kerül. A pacsai általános iskola évek óta meghirdeti a környék tanintézményeinek az „Advent fényei” című versenyét, vers- és prózamondás, ipar- és képzőművészet valamint ének-zene kategóriákban. A korábbi versengéseken tanulóink szép sikerrel szerepeltek, különösen az asztaldísz készítési megmérettetésen voltunk kiemelkedően eredményesek. Reményeink szerint a mostani nevezésünk sem lesz hiábavaló. Nagy öröm ért bennünket nemrégiben, mert tánccsoportunk meghívást kapott a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezésre kerülő karácsonyi gálaestre, melyet december 16-án rendeznek meg. Az „Angyalok ébredése” címűre keresztelt nagyszabású program során két csongrádi táncot is előadnak a Fodor István művészeti vezető által felkészített 5. és 6. évfolyamosok. A művészeti iskolában tavaly végzettek pedig vajdakamarási táncokat mutatnak be. Részt veszünk a helyi Klubkönyvtár „Karácsonyi hangulatok” című kiállításának megnyitóján is, melyet a szervezők összekötöttek a süteménysütő verseny eredményhirdetésével. A közönség láthat a tárlaton hímzéseket, adventi naptárakat, koszorúkat is.