Biztató fejlesztési lehetőségek
Stabilizálódott a város helyzete
Biztató fejlesztési lehetőségek
| Számos biztató jel mutat arra, hogy a jövő évben több jelentős beruházás megvalósítása várható Keszthelyen. Mohácsi József polgármestert kérte a KTVKE egyesület, hogy Keszthely idei eredményeiről adjon tájékoztatást a klub tagsága számára. |
–
Nem volt sokkal könnyebb évünk, mint a tavalyi, de úgy érezzük, elindult valami
Keszthely életében. Ez köszönhető első sorban azoknak az itt élő embereknek és
civil szervezeteknek, akik ráéreztek arra, hogy a városnak fejlődnie kell a jövő
érdekében. Sikernek mondható a volt angolnatelep értékesítése, amelynek révén
olyan pénzforráshoz jutottunk, amely stabilizálta a város anyagi helyzetét.
– Számos nagyberuházás valósult meg, amelyeket különböző nagy cégek
valósítottak meg. Ez mennyiben előnyös a városnak?
– A legnagyobb ezek közül az Interspar áruház, amelynek a léte az eltelt
időszakban bizonyította, hogy a városnak és a környékének mekkora szüksége volt
egy ekkora bevásárlóközpontra. A szezonban olyan forgalmat produkáltak, amely
országos szinten is kiemelkedő. Ez a város számára is előnyös. A város kasszáját
növelni fogja a rövidesen megépülő ötcsillagos szálloda, sajnos objektív okokból
késett az építési engedély kiadása, de hamarosan megkezdődhet az építkezés. Ez a
városnak jelentős bevételt biztosíthat az iparűzési és az idegenforgalmi adók
terén, számos új munkahely is teremtődik, s ennek révén – bízunk benne –
változhat a vendégkör összetétele is, amely a minőségi turizmust tekintve nem
csak Keszthelynek, de a térségének is érdeke. Ebben az évben hosszas
előkészületek után végre révbe ért a sármelléki repülőtér ügye is, hiszen a
Balaton Airport, illetve a két önkormányzat megkötötte a szerződést azzal az ír
befektetővel, aki üzemeltetni fogja a repülőteret, természetesen állami
támogatással és a Balaton Fejlesztési Tanács segítségével. Ezzel a lehetőséggel
idegenforgalmi szakemberek szerint is a Balaton és térsége sikerre van ítélve.
Ezért természetesen még nagyon sokat kell dolgozzunk, minden településnek sokat
kell tennie azért, hogy itt a színvonal emelkedjen, s minőségi szolgáltatásokat
tudjunk kínálni az idegenforgalom területén is. Ennek azért is jelentősége van,
mert a belföldi turizmust is fel kell lendíteni, hiszen hazánk lakosságából –
felmérések szerint – kétmillió ember még nem fordult meg a Balaton mellett. A
piac nyitott, a belföldi vendég a legjobb, s mindent meg kell tenni a belföldi
turizmus fellendítéséért.
– A város életében milyen változások történtek?
– Jelentős változásokról szólhatok, s úgy ítélem meg, hogy az idei egy olyan
induló év volt a város és környékének életében, amelyet egyértelműen pozitívan
értékelhetünk. Eredményes volt bizonyos területek átgondolása elsősorban
városrendezési szempontból. A Sopron út 45. szám alatt ellehetetlenülő lakások
megszüntetésével ide egy új lakórész épülhet ki. A Bem és a Szalasztó utca
sarkán lévő épületek megszüntetésével kisebbségi problémák is megoldódtak.
Tervbe van véve a lőtér helyén egy olyan lakónegyed kialakítása, ahol kulturált
körülmények között lesz megoldható a rászoruló családok elhelyezése is. Sajnos a
mai napig nem jutottunk dűlőre a Kincstári Vagyonigazgatóság és a Helikon
Kastélymúzeum Kht. vezetésével, hogy az egykori honvédségi területekből a város
is részesüljön, pedig e mögött hosszú évek lobbizása van. Erre a területre bér–
és szociális bérlakásokat szeretett volna építeni a város, a folyamat nem állt
le, folytatjuk a tárgyalásokat a továbbiakban is dr. Czoma Lászlóval és a
kincstár illetékes vezetőivel. Elkészült a Bahart kereskedelmi vitorláskikötője,
s a következő év feladata lesz a megközelíthetőség kulturálttá tétele, az út
megépítése a vasút és a kikötő között. Ehhez szervesen tartozik a Libás strand
fejlesztése, s el kell készüljön a vasúti átjáróban egy fénysorompó is, a
biztonságos átkelés érdekében.
– Anyagi forrásokat tekintve milyenek a város kilátásai?
– Számos állami és európai uniós pályázati forráslehetőségünk van, a BFT-hez
benyújtott hat pályázatból a jó lobbizásunknak köszönhetően hat pályázatot
nyertünk meg. Minden pályázat a városi önrész biztosításával valósult meg, s
erre büszkék lehetünk. Ennek köszönhetően a Városi strand 40 millió forintos
összköltségű kotrása, homokozása valósulhat meg 30 millió forint BFT
támogatással. A Libás és a Helikon strand iszapkotrásának költsége 16,5 millió
forint, ebből a BFT támogatás 6,5 milliót tesz ki. A Libás strand fizetővé
tétele érdekében végrehajtandó beruházás összköltsége eléri a 64 millió
forintot, ezt a BFT közel 30 millió forinttal támogatja. A Városi strandon
felnőtt és gyermek fürdőmedence építését tervezzük, ennek a beruházásnak az
összköltsége 67 millió forint lesz, s ezt 30 millió forinttal támogatja a BFT. A
felsorolt beruházások mindegyike 2005-ben valósul majd meg. Ugyancsak a jövő
évben épül majd ki a Balaton-parti sétány egy része, a 10 millió forintos
beruházáshoz 50 százalék támogatást kapott a város a BFT-től. A pályázatok
előkészítésében, megírásában résztvevő munkatársaimnak ezúton is szeretnék
köszönetet mondani, s ugyancsak köszönet illeti dr. Kolber Istvánt, a BFT
elnökét és elnökségét is.
– Mi az, amit a város életében sikernek ítél?
– Komoly siker közel 10 éves vajúdás után, hogy a hosszas előkészítési
folyamatot követően a jövő évben megvalósulhat a Keszthelyt Hévízzel összekötő
kerékpárút kivitelezése. A mintegy 100 millió forintnyi beruházáshoz 45 millió
forint támogatást nyert a Gazdasági Minisztérium pályázatán a két város
önkormányzata, a fennmaradó költségeket 50-50 százalékban a két önkormányzat
vállalta fel. Ez ugyancsak egy minőségi előrelépést jelenthet, hiszen a hévízi
vendégek ily módon is elérhetik Keszthely kulturális kínálatát, s viszont,
Keszthely vendégei kerékpárral is eljuthatnak a világhírű gyógytóhoz. Ez a
kerékpárút jelképpé is válhat azáltal, hogy remélhetőleg tovább mélyíti a két
város vezetésének jószándékú együttműködését a vendégforgalom növelése
érdekében.
– A tervezett fejlesztéseket tekintve vannak-e prioritások?
– A legfontosabb, hogy továbbra is éljünk a pályázatok nyújtotta
lehetőségekkel, két komoly anyagunk már az elbírálók előtt van. Az egyik a
Balaton Kongresszusi Központ és Színház II-III. ütemének a megvalósítása, amely
a Regionális Operatív Program pályázatára lett benyújtva 600 millió forint
támogatási összeg elnyerésére. Nagyon fontos lenne ez a beruházás, hiszen a
kongresszusi turizmus igényli a megfelelő háttér biztosítását, az étkeztetéstől
a megfelelő megközelíthetőségig. Szociális területen jelenthetne előrelépést, ha
a Csók István utcai épületben kialakíthatnánk a sérült gyermekek gondozásához
szükséges infrastruktúrát. Ennek a komoly költségét igazán az üzemeltetés fogja
jelenteni, de a kialakításhoz már beadtunk egy közel 300 millió forint támogatás
elnyerését célzó pályázatot. A prioritások sorrendjét tekintve az utak és a
járdák rendbetétele a legfontosabb, erre is keressük a pályázati támogatás
lehetőségét. Nem titkolt célunk a városi uszoda elkészítése, a testület elvi
állásfoglalása szerint egy 25x50 méteres uszoda és egy tanmedence épülne a
CSVÁMK udvarán. Ehhez is keressük a pályázati lehetőségeket.
A polgármester elmondta, egyre több pozitív visszajelzést kap az önkormányzat
a város tisztaságát, virágosítását illetően. A belváros épületeinek
rekonstrukciójára ugyancsak keresik a forráslehetőségeket.
Laza Mihály köszönetet mondott a részletes beszámolóért, s mint mondta,
bebizonyosodott, hogy a pénzeket jól hasznosították, s jól forgatták. Mohácsi
József szólt még a kistérségi átalakulás lényegéről, majd számos kérdés hangzott
el a várossal kapcsolatban. Süte Lajos a szabadtéri színpad sorsáról
érdeklődött, s mint mondta, számára szimpatikus a fejlesztések tekintetében,
hogy az önkormányzat a helyi vállalkozásokra kíván támaszkodni, bár ez a színház
rekonstrukciója során nem így történt. Az egyértelmű, hogy Keszthely elindult s
sikerhez vezető úton, s a kétkedőket úgy lehet meggyőzni, ha az ígéretek
megvalósulnak. Cserép Miklós a multi cégek betelepülése ellen emelt szót, Gutai
Zsolt az oktatás helyzetéről érdeklődött. Farkas Attila kérdésként vetette fel,
várhatóak e a piacon fejlesztések. Trombitás Zoltán az egyre szaporodó kínai
üzletekkel kapcsolatban említette, hogy a vásárláskor még bizonylatot sem kap a
vevő a kifizetett pénze után. Nádler József képviselőként szólt arról, öröm
számára, hogy semleges módon tudja képviselni egyebek mellett a vállalkozói klub
érdekeit is. Kérte a tagságot, hogy támogassák a város fejlesztési
elképzeléseit, s beszélt arról is, hogy számos híreszteléssel ellentétben nem a
vagyonfelélés a jellemző, hanem a pályázati önrészek biztosítása, mert ily módon
lehet lassan előre jutni a megkezdett úton.
Mohácsi József vállalta a védnökséget a vállalkozói bál, és az azt megelőző
fórum felett, majd kifejtette, hogy az ilyen tartalmas, s a fejlesztési
elképzeléseket előremozdító beszélgetések okán szívesen találkozna a klub
tagságával akár negyedévente is, amit a jelenlévők örömmel nyugtáztak.
Mikulás-napi
meglepetés
A Balatoni Borbarát Hölgyek immár hagyományosan, az idén is megrendezték a
„Férfiú ünneplő” műsoros rendezvényüket november végén, a balatongyöröki
Panoráma Hotelben.
A rendezvényen ezúttal sem maradt el a meglepetés.
– A Miklós-nap közeledtével mikulási hangulatot varázsolta a hölgyeink – számol
be az eseményről Laza Mihály, a KTVKE elnöke. – Volt részünk borkóstolásban,
majd a Mikulás jegyében készült műsorral szórakoztattak bennünket a borbarát
hölgyek. A műsorban egy kissé megcsipkedtek bennünket, de mindezt nagyon
szórakoztató módon tették. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a
vendéglátásért, a meglepetésekért, mert azt hiszem, kivétel nélkül mindannyian
nagyon jól éreztük magunkat.
November 24.
A Liget Plaza Atlantisz éttermében találkozott ez alkalommal a tagság, s
hallgatta végig Major Zoltáné előadását a TQM minőségbiztosítási rendszerről,
annak jelentőségéről. Laza Mihály, a KTVKE elnöke a kamarai választások
kiértékelése során elmondta, kissé csalódott, amiért nem jött össze a várt
összefogás. Horváth Tihamér szólt arról, hogy a kamarának hathatósabban kell
felvállalnia a vállalkozói érdekek képviseletét, akár közös fellépésekkel is.
Egyénenként is többet kellene felvállalnia minden vállalkozónak a közösség
érdekében. Igaz, egyre több a napi gond, s kevesebb idő jut a közösségi életre.
December 8.
A Gösser étterem különtermében elsőként a Sopron Bank Burgenland munkatársai
mutatták be a bankot. A közeljövőben megnyíló keszthelyi fiók elsősorban a kis–
és középvállalkozásokra, valamint a magánszemélyekre koncentrál. A soproni
központ 15 hónapja kezdte a munkáját, s eddig mintegy 8 milliárd forintot hoztak
Magyarországra. Ez az összeg hitelként lesz továbbadva a hazai vállalkozások
felé. A keszthelyi fiók a Rákóczi utca 3. szám alatt nyílik meg január 15-én, s
öt fős személyzettel áll majd az érdeklődők rendelkezésére. A hitelkeret 60
százalékát vállalkozókhoz, 40 százalékát magánszemélyekhez szeretnék hitel
formájában kihelyezni, de keresik az önkormányzati kapcsolatokat is. A bank
vezetői, Thomas Radil, Berki Mihály, valamint a keszthelyi fiók vezetője Jónás
László számos, a hitelek folyósítására vonatkozó kérdésre is választ adott. A
bank támogatásáról biztosította a január 22-én megrendezésre kerülő vállalkozói
fórumot és bált is
A továbbiakban Mohácsi József polgármester számolt be Keszthely idei
fejlesztéseiről, gazdálkodásáról, s a leendő fejlődését célzó elképzelésekről.
A tagság ez alkalommal köszöntötte névnapjukon a Jenő, András, Ferenc és Miklós
nevű tagtársait.