Indul a nagyüzem Sármelléken
|
|
A hetven személyes ATR-72-es gép a berlini Tempelhof-ról érkezett, gyógyulni, pihenni vágyókat hozva Hévízre, majd néhány, Németországba hazainduló vendéggel a fedélzetén emelkedett ismét a magasba. |
– Rendszeresen április elején indul itt a szezon – mondja Zóka István, a Balaton Airport igazgatója. – Az elmúlt év júliusától a Gazdasági Minisztérium a turisztikai célelőirányzatból – átvállalva a költségeket – biztosította az állandó határnyitást, s a tavalyi eredmények alapján erre az évre is megelőlegezte ennek költségét. Ez azt jelenti, hogy e hónap elejétől október 31-ig a vám- és a határőrség állandóan jelen van a repülőtéren naponta 10 és 18 óra között. A bürokratikus akadályok elhárulása az elmúlt évben már megkétszerezte a forgalmat, s ebben az évben lesz érezhető igazán ennek a lépésnek az eredménye.
A repülőtérre eddig egy orosz és egy svájci charter járat érkezett rendszeresen, most bővült a kapcsolat a már említett német járattal, s már jelezték, hogy a következő évben a német cég nagyobb – AIRBUS 319-es, 140 fős – gépet állít majd forgalomba Berlin és Sármellék között. Az első gépen 41 utas érkezett, ez több mint 75 százalékos kihasználtságot jelent, s ez egy első charter járatnál rendkívül jelentős. Ugyancsak jelentkezett egy másik német járat is, amely a következő évtől Brémából szállítja a vendégeket, s lehetséges, hogy a Baden Air még ebben az évben indít járatokat Sármellékre. A forgalom növekedésével az utasok létszáma ebben a szezonban meghaladhatja majd a 10 ezres álomhatárt.
Kép és szöveg: Cservenka György
|
|
Az elmúlt hét közepén Keszthelyen tartotta soros ülését a Balatoni Szövetség, amely ez alkalommal értékelte elmúlt évi munkáját és meghatározta az ez évre szóló feladatait is. Dr. Szabó Imre Keszthely polgármestere, mint a szövetség elnöke adott tájékoztatást az eddig végzett és a folyamatban lévő munkákról. |
A szövetség egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a Balaton, s annak régiója a most kialakulóban lévő országos regionális rendszerbe megfelelő elhelyezést nyerjen. A szövetség fontosnak tartaná, ha a Balaton önálló régióként szerepelhetne, bár ez az átfedések, a megyei kapcsolódások és a tényleges lehatárolódások miatt jelenleg megoldhatatlan feladatnak látszik. A megoldás keresése mellett a szövetség a régiókkal összhangban végzi feladatait, s keresi a lehetőséget az EU által kiírt pályázatok elnyerésével is, hogy a megfelelő anyagi feltételeket megteremthesse az előrelépéshez. A tagság egyöntetűen az önálló régió megvalósítása mellet van, hiszen az önállósággal a közös érdekek megvalósítása válhatna könnyebbé. Folyamatosan tevékenykednek a térség víz és csatornázási problémáinak megoldásán, s ezen a területen két vonalon is folyik a munka. Fontos, hogy a térségben mielőbb megvalósuljanak a még hiányzó főművi beruházások és az egyes települések belső hálózatainak kiépítése.
A Balatoni Fejlesztési Tanács bevonásával sikerült elérni, hogy a pályázati besorolások kedvezőbbekké váljanak a korábbinál, ám ezt a Kis-Balaton térségére nem sikerült elérni. A szövetség mindent megtesz, hogy a Balatonnal szerves, elválaszthatatlan egységet alkotó kis-balatoni területet a pályázati elbírálásoknál azonos szinten vegyék figyelembe a döntéshozók.
A szövetség több lépést is tett a térség víz– és csatornadíjainak rendezése érdekében, ám a DRV Rt-vel folytatott tárgyalások nem vezettek sikerhez. A cég 14 százalékos díjemelést kívánt megvalósítani, ám Katona Kálmán miniszter csak 6 százalékos díjemelést engedélyezett.
A tárca előtt is felvetették a Balatonnal és térségével összefüggő víz– és csatornadíj lakossággal megfizettetett többletköltségeit és az állami támogatás ellentmondásait, ám ennek elfogadható megoldására még várni kell. Az ülésen szóba kerültek a térség közlekedési problémái, az északi és a déli oldal vasúti járatainak különbözősége, az egyre nagyobb közúti teherszállítás okozta gondok, s veszélyek. A nemzetközi kapcsolatokról szólva elhangzott, hogy az elmúlt év egyik legfontosabb eseménye volt a szövetség és a kistérségek képviselőinek látogatása a Bodeni-tónál, ahol az ottani viszonyokkal, a pénzügyi lehetőségekkel ismerkedtek. A látogatásnak köszönhető, hogy felkérték a Balatoni Szövetséget, hogy nyújtson be pályázatot az „Élő tavak” projektbe való felvételéért. Jelenleg a világ különböző részein lévő 10 tó tagja ennek a projektnek, mind más-más adottsággal és természeti környezettel rendelkezik. A pályázati anyag beadásra került, s reménykedve várják a döntést.
A testület a továbbiakban megtárgyalta és elfogadta a jövő évi munkatervet és költségvetést, majd döntött a 2000. évi Balaton-díj odaítéléséről. A díjat ez évben a Nők a Balatonért Egyesület, a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége és Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Intéző Bizottság elnöke veheti át.
Cs. Gy.
| Közösen Nemesbükkel
A hévízi önkormányzat vállalta, hogy Nemesbükkel együtt, közös beruházás keretében kiépíti a Nemesbük területének jelentős részét érintő szennyvízcsatorna alaphálózatot a szükséges átemelőkkel együtt. A hálózat a hévízi befogadóig futna, így – bár rövid szakaszon, de – Hévíz területét is érinti. A beruházás tervdokumentációi már rendelkezésre állnak, ugyanúgy a szakhatósági és vízjogi engedélyek is. Hévíz idei évi költségvetésében erre a célra bruttó 7 millió forintot különített el saját céltartalékából. Az állami céltámogatás elnyerése miatt azonban pályázat beadása is szükséges. A pályázati anyag elkészült, ennek végeredményeként a szennyvízcsatorna beruházási költsége 380.270 eFt, melyből Hévíz részesedése 13.062 eFt. A beruházáshoz a városnak 5.225 ezer forint saját forrást kell biztosítania (ez a költségvetésben rendelkezésére áll.) A testület Hévíz részvételével egyetértett, s a szükséges összeg biztosítását is megszavazta. A hálózat kiépítésében a gesztor szerepét Nemesbük vállalta fel. |