Szárnyakat kapott a fejlesztés

Az emlékezés koszorúi

Békejobb 2000 Zalában is

SZMSZ-vita Hévízen

Kilenc első osztály

Régiós híradó

A Balaton térségi repülőtéri program

Szárnyakat kapott a fejlesztés

A BFT a program első szakaszában a PROGRESS Vidékfejlesztési Irodával közösen vállalkozott arra, hogy előkészítse a fejlesztéshez, a koordináláshoz, a működtetéshez a közös repülőtéri programot, s összeállítsa az ehhez kapcsolódó hazai ágazati, regionális és interregionális (EU) pályázatok alapdokumentációját.
A fejlesztési elképzelések szerint a sármelléki Balaton Airport repülőtere lenne az, amelyik korszerűen felszerelve nagy gépek fogadására is alkalmas regionális nemzetközi repülőtérré fejlesztve, szükség esetén Ferihegyet is mentesítő, kisegítő repülőtérként üzemelne. Mindezt indokolja, hogy a régió kiemelkedő, európai és világhírű turisztikai lehetőséget kínál a Balaton, Hévíz, Zalakaros termálturizmusa kapcsán, várhatóan nagyszámú külföldi befektetővel, s nem utolsósorban az üzleti-, a vadász- és a konferenciaturizmus révén. Az állandó határátkelőhely megnyitása óta többszörösére nőtt a forgalom és az érdeklődés is. A 2500x60 méteres betonpálya, a kulturált fogadóépület képes ellátni az egyre növekvő forgalmat, s kiszolgálni a nagygépeket (TU-154, BOEING 757, stb) is. Előzetes tárgyalások alapján a közeljövőben várható, hogy beindulnak az angliai és izraeli charter járatok is. Az uniós csatlakozás szempontjai elvárják, hogy mintegy 200 kilométerenként működjön egy-egy regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér, így a Budapesttől, Bécstől, Graztól egyaránt 200 kilométerre fekvő Sármellék tökéletesen megfelelhet az elvárásoknak. E mellett három régió találkozásánál fekszik, s a megfelelő fejlesztéseket követően képes ellátni e három régió nemzetközi légiforgalmi szükségleteit is. A Balaton Airport az országos területrendezési terv szerint a III. kategóriába került besorolásra, ami biztosítja, hogy nemzetközi regionális repülőtérré fejleszthető.
A repülőtéri program javaslatot tesz a fejlesztés irányára és lépcsőire is a végleges kialakításhoz, ám első lépcsőben a legszükségesebb fejlesztési igények közé sorolja a pályafény kiépítését, a műszeres megközelítéshez szükséges rendszer megépítését, a guruló utak szélesítését, korszerűsítését. Ennek a fejlesztésnek a költségigénye 500 millió forintra tehető. A javaslat foglalkozik még az utastér bővítésével, a kiszolgáló eszközök és a személyzet igény szerinti bővítésével.
A záróegyeztetésen az érintett térség polgármesterei és idegenforgalmi szakemberei mellett részt vett dr. Boros Imre, a Phare ügyeket koordináló tárca nélküli miniszter és Varga László, a megyei közgyűlés elnöke is. Mint megtudtuk, a közeli napokban került a kormány elé az az előterjesztés, amely a vidéki repülőterek sorsát illető konkrét elképzeléseket tartalmaz, s ezen belül a debreceni és a sármelléki repülőterek mielőbbi nemzetközi repülőtérré fejlesztését célozza. A fejlesztési programban résztvevők közül a Nyugat-Dunántúli Régió önkormányzati regionális gesztora Keszthely önkormányzata, s az értekezletet követően Hegedüs László alpolgármestert kértük, foglalja össze a tárgyaláson történteket.
– Megállapodtunk, hogy a három repülőtér térsége külön-külön létrehoz egy gazdasági társaságot, amely kezelni tudja az ehhez kapcsolódó kérdéseket, s a három gazdasági társaságot közösen fogja képviselni a Balaton Fejlesztési Tanács. Így közösen többet tudunk tenni a fejlesztésért, s elsősorban a tulajdonjo- gok rendezéséért. A három repülőtér egymástól eltérő adottságokkal rendelkezik, s meg kell őrizni mindegyiknek a saját funkcióját.
– Mikor indul be ez a program?
– Gyakorlatilag már most folyamatban van, a térségek saját gondja a gazdasági társaságok megalakítása, természetesen mindenhol a saját elképzeléseiknek, igényeiknek megfelelő társaság létrehozása a cél. Ezt követően a BFT-vel közösen kezdhetünk el lobbyzni a megvalósítás érdekében
– Dr. Boros Imre miniszter jelenléte sejtetni engedi a Phare támogatás lehetőségét is, számíthatnak erre a térség önkormányzatai?
– Több oldalról is van kilátás a támogatásokra, a gazdasági társulásokat az önkormányzatok hozzák létre, mivel így lehet pályázni a Phare támogatásra is.A tanácskozás résztvevőihez a Helikon Kastélymúzeumban csatlakozott Lasztovicza Jenő, az országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke is, s a munkaebéden és az azt követő kötetlen beszélgetésen a térség gazdasági adottságainak jobb kihasználásáról, a kínálat bővítéséről tárgyaltak, különös tekintettel az idegenforgalomra és a gyógyturizmusra.
Kép és szöveg: Cservenka György 

vissza az elejére

vissza az elejére

 Békejobb 2000 Zalában is

A Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Demokrata Néppárt és a Vállalkozók Pártja választmányai 1999 nyarán Somlóhegyen kinyilvánították együttműködési szándékukat, amit a három párt választmányának elnökei ez év február 25-én Pátyodon egy egyezséggel is megerősítettek. Heves megye után, az országban másodikként a pártok Zala megyei választmányának elnökei március 28-án Keszthelyen írták alá a Békejobb 2000 elnevezésű együttműködési megállapodást.
Amint az a dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón elhangzott, a Békejobb 2000 alapító tagjai a nemzeti-polgári koalíció társadalmi alapjának bővítését, és a parlamenti-kormányzati munka sajátos eszközökkel történő segítését határozták el. A három párt célja, hogy a 2002-es választásokat követően is fennmaradjon a nemzeti-polgári kormányzás Magyarországon, melynek érdekében a felelős jobbközép erők összefogását szorgalmazzák. Lényeges, hogy a pártok továbbra is megőrzik önállóságukat és egyéni arculatukat, a Békejobb 2000 keretén belül mindenben egyenrangúak. A választmányi elnökségek megállapodtak ebben is, hogy az együttműködés koordinálására – annak hatékonysága érdekében – közös bizottságot hoznak létre. A megállapodást Keszthelyen Horváth Alajos, az MDF megyei választmányának alelnöke, Tóth András, a VP és Marx Gyula, az MDNP Zala Megyei Választmányának elnöke írta alá.

vissza az elejére

A módosítással mindenkit kizártak (?)

SZMSZ-vita Hévízen

Az 1999 februárjában elfogadott SZMSZ 21. paragrafusának 7. bekezdése kimondta: a testületi ülésen jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha azt a választópolgár az adott érdekközösség, lakókörzet, társadalmi szerv megbízottjaként a képviselő-testületi ülés előtt négy nappal írásban kéri. A szabályzat egy másik paragrafusának alpontja azt taglalta, hogy tanácskozási joggal kik vehetnek részt az üléseken. E két pont esetében történt módosítási javaslat a legutóbbi testületi ülésen oly módon, hogy a 21. paragrafus 7. bekezdése szűnjön meg; a testületi ülésen pedig a képviselőkön kívül a jövőben tanácskozási jog a város országgyűlési képviselőit, a jegyzőt, a napirendi pont előterjesztőjét, a napirend által érintett szerv vezetőjét, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységének vezetőjét, valamint a bizottságot érintő napirendnél a nem képviselő bizottsági tagokat illesse meg. (A civil szervezetek és pártok képviselőinek tanácskozási joga ezzel megszűnik.)
A módosító javaslattal kapcsolatos vitában elsőként Rábai József képviselő mondott véleményt. Kifejtette: a városban folyamatosan nő a lakossági szerveződések, sőt, a pártszervezetek száma is. Ők mindannyian a városért, a város fejlődéséért tevékenykednek, és minden fórumot megragadnak ahhoz, hogy javaslataiknak hangot adhassanak. E fórumok közé tartozik a képviselő-testület és a bizottságok ülése is. Dilemmát jelent tehát számára, hogy a testület most éppen tőlük kívánja megvonni a szót, illetve a véleménynyilvánítás lehetőségét.
Vértes Árpád polgármester erre reagálva elmondta: a közelmúltban vett részt Szegeden a városi polgármesterek találkozóján. Az ott szerzett tapasztalatok, illetve a városok első számú embereinek felszólalásai azt mutatják, hogy a testületi üléseken a napirendi pontok tárgyalása során sem pártok, sem lakókörzetek, sem választópolgárok számára tanácskozási jogot nem biztosítanak. A polgármester szerint nem is volna szerencsés, ha a civil szervezetek és a pártok a napirendi pontok legtöbbjéhez hozzászólnának, mivel az véget nem érő ülésekhez, felesleges vitákhoz vezetne. Másrészről pedig ebben az esetben a választópolgárok által megválasztott testület helyett mások vitatnák meg a napirendi pontokat. A testület egyébként felszólalási jogot biztosít mindenki számára, aki valamely napirendi pontban érintett.Horváth Béla képviselő leginkább egyes pártok felszólalásával kapcsolatosan szögezte le: ha egy pártnak súlya van, akkor bekerülhet a testületbe, és ott elmondhatja véleményét; egyébként pedig nem ért egyet azzal, ha egy nyolc tagú párt 13 napirend esetében jelzi hozzászólási szándékát.
Dr. Hegedűs Mihály véleménye ehhez kapcsolódóan az volt: elképzelhető, hogy adott párt szakértőkkel konzultálva teszi meg hozzászólásait.
Vancsura Miklós azt kérte a testülettől, hogy az SZMSZ-módosítást vegye le a napirendről. A testület azonban 9 igen és 3 nem mellett elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására tett indítványt.
A. A.

vissza az elejére

Kilenc első osztály

Évről évre ismétlődő feladatként jelentkezik a keszthelyi képviselő-testület előtt az önkormányzat fenntartásában működő alapfokú oktatási intézményekbe történő beiskolázás előkészítésének megtárgyalása, az indítható első osztályok számának meghatározása.
A korábbi évektől eltérően – a későbbi ütemezésnek köszönhetően – az idén lehetőség nyílt a beiskolázásra kerülő gyermekek várható létszámának pontosabb felmérésére. A népességnyilvántartás, valamint az intézmények tájékoztatása alapján 271 tanköteles korú gyermek adatai kerültek feldolgozásra az önkormányzat művelődési, ifjúsági és sport osztályán. A 271 gyerekből – különböző okok miatt – előreláthatólag 208-an kerülnek be valamelyik iskola elsősei közé. Mivel a közoktatási törvény által meghatározott maximális gyereklétszám az első évfolyamon osztályonként 26 fő, városi szinten kilenc első osztály indítása válik szükségessé. A kötelező körzethatár szerinti felosztást is figyelembe véve az önkormányzat elé az a javaslat került, hogy a Csány, az Egry és a Szendrey iskolákban két osztály (legfeljebb 52 fő), a Csokonaiban három osztály (maximum 78 fő) indulhat szeptemberben.
A képviselők a javaslatot elfogadták.

vissza az elejére

vissza az elejére