Címlap

A húsvéti képeslapok mellett a hímes tojások valóságos remekeit tekintheti meg, aki ellátogat a Balatoni Múzeum új kiállítássorozatának első tárlatára.
A virágvasárnap megnyíló kiállítást Grúberné Molnár Adél házigazdai köszöntőjét követően dr. Petánovics Katalin néprajzkutató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tojásfestés eredetéről, annak liturgiai jelentőségéről, hagyományairól, s a különböző tájegységeken megtalálható stílusairól kapott a megnyitó közönsége átfogó tájékoztatót. Dr. Petánovics Katalin szólt a húsvéti képeslapok elterjedéséről, s a kiállított hímes tojások készítésének titkaiba is bepillantást engedett. A látogatók a helyszínen megtekinthették egyebek mellett Csízy Istvánné, tojásfestő népi iparművész remekműveit, egyrészt a vitrinekben, másrészt a helyi bemutatón is. A kiállítás április 24-éig várja a látogatókat.

Rendkívüli megyei közgyűlésen döntöttek arról, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően a keszthelyi Vajda János Gimnázium és a Közgazdasági Szakközépiskola is önállóan működik a jövőben. A megyei fenntartású középfokú oktatási intézmények átszervezése kapcsán a legvitatottabb kérdés volt a két keszthelyi középiskola ügye.

A megyei önkormányzat 1995. és 2000. között 8 középiskolát vett át, kettőt Lenti, kettőt Zalaszentgrót és négyet Keszthely város önkormányzatától. 1997-ben a két zalaszentgróti középiskola összevonásra került. Az intézmények átadás-átvétele az érintett helyi önkormányza- tokkal való megállapodás alapján történt. A megyei önkormányzat a megállapodásokban nemcsak feladatot vett át, hanem az intézményeket is. Ezek építményei, valamint ingatlanai viszont városi tulajdonban maradtak a felújítás és a rekonstrukció feladataival együtt. A jó színvonalú fenntartást az önkormányzatok rossz pénzügyi kondíciói viszont nehezítik.
A megyei fenntartású középiskolákban a nappali tagozaton 2000/2001-es tanévben volt a legmagasabb a létszám (3234 fő), a legkevesebb pedig a következőben (3206 fő). Ez utóbbi egyik oka, hogy az egyre népszerűbb keszthelyi Asbóth-szakközépiskolában a meglévő tanulói jelentkezések és létszámok ellenére kettővel kevesebb szakiskolai osztály tudott indulni tantermek hiánya miatt. Ugyancsak egyértelműen növekvő trend jellemzi a keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskolát is.
A megyei közgyűlésben helyet foglaló keszthelyi képviselők, így Kenesei Zoltán (MSZP), Pálinkás Róbert (Fidesz) és Horváth Alajos (MDF) a rendkívüli ülésen is amellett érveltek, hogy a keszthelyi gimnáziumnak meg kell tartania önállóságát. Végül is a megyei intézmények átszervezéséről konszenzussal született döntés.

– A keszthelyi fiókunk megnyitása jelentős lépés egy komoly regionális bank létrehozásához vezető úton – hangsúlyozta Gerhard Nyul, az EB és Hypo Bank Burgenland AG vezérigazgatója a Sopron Bank kirendeltségének a múlt héten megtartott ünnepélyes avatóján.

A Sopron Bank Rt.-t 2003. július 1-vel alapító osztrák bank nem tartozik a nagy multinacionális pénzintézetek közé – Burgenlandban 14, a tartományon kívül 1 fiókkal rendelkezik – s alapvetően a West/Pannon Eurégió térségét vette célba. Előnye a nálánál jóval nagyobb bankokkal szemben a vezérigazgató megfogalmazása szerint, hogy „jól ismerik a helyi a piacot, gyors a döntéshozatali rendszer, s főként a lakosság, illetve a kis- és középvállalkozások igényeit próbálják kielégíteni”.
Mg. Thomas Radil, a Sopron Bank igazgatótanácsának elnöke azt hangsúlyozta, hogy figyelembe véve a pénzintézet rövid múltját, az eredmények a legmerészebb várakozásokat is felülmúlták, ügyfeleik száma meghaladja a háromezret, a folyósított hitelek nagysága pedig a 6 milliárd forintot.
Berki Mihály, a Sopron Bank Rt. igazgatósági tagja arról szólt, hogy üzletpolitikájuk szorosan kapcsolódik a piaci igényekhez. A kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók, magánszemélyek szabadon választhatnak a folyószámla-, a rövid-, közép- és hosszú futamidejű, forint- vagy devizaalapú hitelek között.
Különleges figyelemmel foglalkoznak a kommunális beruházásokkal, az önkormányzati fejlesztések finanszírozásával. A lakáshitelezés külön üzletága a banknak.
A Sopron Bank Rt. elsősorban a nyugat-magyarországi régióban kívánja tevékenységi körét szélesíteni, így várhatóan a közeljövőben Zalában még egy fiók nyitását tervezik. Emellett azonban rövidesen Veszprémben, majd Budapesten is lesz képviseletük.
(x)

A Balaton Kongresszusi Központ és Színház Simándy termében tartotta a Szabad Sajtó Napja alkalmából rendezett fogadást Mohácsi József polgármester és az önkormányzat megjelent képviselői.

Mohácsi József köszöntőjében szólt arról, hogy a helyi szerkesztőségek munkatársaival rendkívül korrekt az önkormányzat kapcsolata, s a munkakapcsolaton kívül szinte mindenkivel barátinak tekinthető ez a viszony.
– Az újságírók előtt egyértelmű, hogy a Szabad Magyar Sajtó Napját 1990 óta ünnepeljük március 15-én, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékét: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt – mondta köszöntőjében Mohácsi József. – Mit is jelent a sajtószabadság? Két dolgot feltétlenül: egyrészt az újságírók azon jogát, hogy bármit megírhassanak, akár olyan dolgokat is, amelyek nem népszerűek az olvasók körében, másrészt pedig az olvasók azon jogát, hogy a sajtóból tájékozódjanak a közügyekről, és beszerezhessék az összes hiteles információt. E szempontból úgy érzem, nem érheti vád sem a polgármestert, sem a hivatalt, sem az önkormányzatot. De nem érheti vád a helyben dolgozó média robotosait sem, akik reggeltől estig, estétől reggelig teszik a dolgukat. Vérmérsékletük szerint kérdeznek, faggatóznak, firtatnak, puhatolnak, tudakolnak, vallatnak, kérdésekkel ostromolnak. A helyi média léte is a bizalomra épül, ezért fontos az alázatos szolgálat, melyet az újságírók, rádiósok, tévések végeznek. Kis fantáziával azért elképzelhető hogyan is néz ki egy ilyen sajtó-zsúr egy magunkfajta városban. A politikusok és az újságírók összejönnek, mindenki ismer mindenkit, s mivel mindannyian ugyanabban a hajóban evezünk, rengeteg közös ügyünk van, ami miatt aztán borzasztóan szeretjük, vagy esetleg nem kedveljük egymást. Szövetségeseket szerzünk, vagy éppen ellenkezőleg, méretes tankcsapdákat állítunk egymásnak. Saját bőrünkön érezzük: nem jó haragudni, nem jó gyűlölködni, nem jó gorombán egymás ellen kirohanni. Ezért kell a keszthelyiek érdekében önmérsékletet tennünk! A mostani jó alkalom, hogy odamenjünk egymáshoz és a város érdekében, egymás érdekében: politikusok és sajtómunkások baráti jobbot adjunk egymásnak. Ne csak felszíneset, ne csak talmit, hanem igazit, szívből jövőt. A média jelenlévő képviselőit arra buzdítom: igyekezzenek továbbra is tényszerűen, elfogulatlanul tájékoztatni olvasóikat, nézőiket, hallgatóikat. Ebben pedig legyen a zsinórmérték a lelkiismeretük. Hallgassanak a szívükre!
Mohácsi József köszöntőjét követően baráti beszélgetéssel zárult a fogadás.

Március 15-e alkalmából kimagasló szakmai munkája elismeréseként dr. Sáringer Gyula akadémikus, a Veszprémi Egyetem professor emeritusa magas állami kitüntetésben részesült.

A nemzeti ünnep alkalmából a miniszterelnök előterjesztése alapján, Mádl Ferenc köztársasági elnök a kimagasló szakmai munkája elismeréséül a „Magyar Köztársasági Érdemrend” tiszti keresztje kitüntetést adományozott dr. Sáringer Gyula akadémikusnak. Sáringer professzor a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, 1957-től a mezőgazdaság-tudományok kandidátusa. A Magyar Tudományos Akadémiának 1990-től levelező, 1995-től rendes tagja. 1998-2002. között országgyűlési képviselő volt. Tudományos munkásságát számos publikáció, tanulmány és könyv jelzi, számtalan magyar és nemzetközi tudományos társaság tagja. Munkásságát a korábbiakban már elismerték egyebek mellett a Frivaldszky-emlékérem arany fokozatával, Herman Ottó-emlékéremmel, Szent-Györgyi Albert-díjjal, Széchenyi-díjjal. 1990-ben elnyerte Zala megye alkotói díját, 1996-ban Keszthely Városért-emlékérmet kapott.
Dr. Sáringer Gyula 1998 óta a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karának kutatóprofesszoraként végzi tudományos munkáját.