Kedvezményekkel várják a vendégeket
Az elmúlt szombaton nyílt meg hivatalosan a balatoni hajózási szezon, s ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót a Csongor nevű sétahajón a Balatoni Hajózási Rt. A jónak ígérkező 159. szezonban számos kedvezménnyel csábítják a vendégeket a Balatonon való hajózásra. |
A
keszthelyi kikötőből jelenleg még hiányzik a Csobánc motoroshajó, így a Csongor
nevű hajó fedélzetén tartották az egy órás hajóúton a sajtótájékoztatót. Nyárády
Zoltán, a Csobánc kapitánya elmondta, talán három héten belül a Csobánc is
megérkezik a kikötőbe, de az elmúlt évek alacsony vízállása mellett a hajó
tengelye kissé megrongálódott, s a javítás elhúzódik. A szezonban jó vízállás
mellett nem lesznek már hasonló problémák. Mártonné Hajduk Villő, a Balatoni
Hajózási Rt. program menedzsere ismertette az idei szezon várható eseményeit, s
szólt a kedvezményekről is.
Az idei szezonban a komp közlekedése a fagyos időjárás miatt csak március 17-én
indult. Május 20-áig a komp Szántód és Tihany között óránként közlekedik, a
főszezonban pedig 40 percenként indulnak a járatok. A hajózási szezon április
23-án indul a Balatonon, s a hajók október első hetének végéig közlekednek. A
menetrend szerinti járatok mellett ebben az évben is 20 kikötőből indulnak séta-
és diszkóhajók, 10 kikötőből pedig garantált programokkal indítanak
hajójáratokat, így tihanyi borkóstoló-túrát, Badacsony-túrát, Naplemente-túrát,
valamint Capuccinó délutánt. A kikötők mellett számos – a cég üzemeltetésében
lévő – strand és szálláshely várja az utasokat. A társaság 10 nagy és 11 kisebb
vitorláskikötőt üzemeltet, s ezekben mintegy kétezer vitorláshely áll a
vitorlázók rendelkezésére. A nagy kikötők ebben az évben nevet kapnak, így a
keszthelyi vitorláskikötőt – amely kétszáz férőhelyes – „Phoenix” névre
keresztelik majd.
Az idei szezontól már a vitorláskikötőkben is elfogadják az üdülési csekkeket,
amelyet a vendégek felhasználhatnak még a társaság szálláshelyein, menetrend
szerinti hajójáratain, a kompjáratokon, valamint a hajós programokon is. A MÁV
Rt. és a Balatoni Hajózási Rt. közösen kedvezményes, közös menetjegyet is kiad,
amelyet a vasút és a hajózás menetrend szerinti járatain lehet igénybe venni.
Ezek a jegyek a szezonban 48 órán keresztül korlátlan számú utazásra jogosítják
a tulajdonosukat. A Balaton régió állandó lakosainak szánt jelentős kedvezmény,
hogy a menetrend szerinti járatokon a teljes hajózási szezonban 50 százalékkal
olcsóbban utazhatnak.
A társaság egy új hajót is forgalomba állít, ez a 60 főt befogadó Aqua Pannónia,
amely exclusívan kialakított tárgyalóteremmel is rendelkezik. Az elmúlt év
nyarán átadott keszthelyi vitorláskikötő, amely a Balaton legkorszerűbb ilyen
kikötője, az idén már 36 hajónak ad pihenőhelyet, ám a még meglévő mintegy 180
férőhely remélhetőleg a szezonra jelentősen feltöltődik. Ebben az évben is több
verseny fogja érinteni a kikötőt, így többek között a TVSK-kupa és a pünkösdi
regatta.
Zalában 675 személy érintett
A Zala Megyei Munkaügyi Központ hagyományos tavaszi programja szerint a Helikon Kastélymúzeumban tartotta a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program projektindító rendezvényét, amelynek témája volt a munkanélküliség megelőzése és kezelése a megyében. |
A programon bemutatásra kerültek az uniós és a hazai támogatási lehetőségek,
s az operatív program hazai célkitűzései, valamint a megyei programban vállalt
feladatok végrehajtása. A fórum vendégeit dr. Czoma László, a Helikon
Kastélymúzeum igazgatója köszöntötte, s szólt arról, hogy a munkaügyi központtal
való jó kapcsolatnak köszönhetően ez idáig mintegy harminc fő szerzett
munkagyakorlatot a kastélyban, s húsz fő foglalkoztatása azóta is itt történik.
Mint Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hazánk az
Európai Unió tagjaként jogosulttá válik a strukturális alapok forrásainak
igénybevételére, s ezek az összegek a 2006-ig szóló időszakban a Nemzeti
Fejlesztési Tervben meghatározott célokra fordíthatók. A legnagyobb
keretösszeggel a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program rendelkezik, s a
750 millió eurós, azaz közel kétszázmilliárd forintnyi összegből Zala megye 750
millió forinttal gazdálkodhat e célból. A program célja, hogy bővítse a
foglalkoztatási kört, versenyképessé tegye a munkaerőt, és segítse a társadalmi
beilleszkedést elsősorban a 16-30 év közötti tartósan munkanélküliek, a
regisztrált álláskeresők, az inaktív személyek körében, valamint biztosítsa az
idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét, különös tekintettel a tömeges
leépítések során munkanélkülivé válókra. Országosan az új uniós
képzési-támogatási rendszerbe 2006-ig huszonötezer, Zala megyében pedig
hatszázhuszonöt személy átképzési támogatását kell megoldani. Jelenleg 10
formában 130 ember oktatása van folyamatban, s részükre a munkaügyi központ
úgynevezett megélhetés-biztosító támogatást is nyújt az adott időszakra.
Kiss Ambrus szólt arról is, hogy a megyében eddig mintegy nyolcvan fő jutott a
korábbi átképzési formának és támogatásoknak köszönhetően tizenöt munkáltatónál
álláshelyhez. A program működtetésétől azt várják a szakemberek, hogy 2006
végéig minimum 260 fő tudjon sikeresen elhelyezkedni.
A program folytatásaként délután került sor a ZMMK és a Zala Megyei Kereskedelmi
és Iparkamara szervezésében egy vállalkozói fórumra, amely tájékoztatást adott
az aktuális munkaerő-piaci kérdésekről és támogatási lehetőségekről. Kapcsándy
Mária, a keszthelyi kirendeltség vezetője beszámolt a kirendeltség és a
munkaadók együttműködésének tapasztalatairól, majd a munkáltatók fogalmazták meg
a munkavállalókkal szembeni elvárásaikat. Elhangzott, hogy a pályázati pénzek
kifizetésének akadálya még a hivatali bürokrácia, s az eljárások nem megfelelő
szabályozása, s mindezek a körülmények nem csak a munkáltatók körülményeit
nehezítik, de veszélyeztetik a foglalkoztatást is. A fórumon a rendkívül gyér
számú érdeklődő tájékoztatást hallhatott a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
támogatásairól és szolgáltatásairól is.
Vonzóbbá tenni Keszthelyt
Keszthely belvárosának állapota régóta foglalkoztatja a város vezetését éppúgy, mint az ott élőket, s az üzletek tulajdonosait, bérlőit. Legutóbb civil kezdeményezésre váltottak szót az érdekeltek a sétáló utca, valamint a belváros megújulásáról. |
A városok főutcái, a települések központjai az elmúlt évtizedekben drámai
változásokon mentek keresztül. Egyrészt nőtt a közúti forgalom, másrészt a nagy
bevásárlóközpontok elterjedésének következtében a település identitását is
hordozó városközpont sok esetben elvesztette vonzerejét, s gazdasági szerepét.
Számos új üzlet jött létre – s ment rövidesen tönkre –, szűkült a helyi
szolgáltatások skálája, elhanyagolttá vált az épített környezet, s romlott a
közbiztonság. Ez utóbbi szerencsére Keszthelyen egyre stabilabb, ám a sétáló-
utcai épületek némelyikének látványa inkább taszító, mint vonzó. Ezek a
világviszonylatban is jellemző változások vezettek sok helyen az úgynevezett
főutca mozgalomhoz, s ennek lényege, hogy a helyi közösségi élet szimbólumának
is tekinthető városmag új színt, életet kapjon, s visszanyerje egykor kivívott
meghatározó szerepét.
Április elején – első lépésként – a Gösser Étteremben találkoztak azok az
érdekeltek, akik a belváros üzleti életében érdekeltek. Gutai Zsolt, a fórum
ötletének gazdája elmondta, az üzletek tulajdonosainak közös érdeke egy olyan
megújulás, amely látnivalóiban, kínálatában is vonzóbbá teszi a belvárost, azaz
nem csak a sétálóutcát, hanem az ebbe csatlakozó kisebb utcákat is. Eddig több
civil szervezet, így a Nők a Balatonért Egyesület Keszthelyi Csoportja, a
Borbarát Hölgyek Egyesülete, a Kereskedelmi és Iparkamara Keszthelyi Szervezete
tett lépéseket a belváros kulturális kínálatának szélesítéséért, s az utcakép
javításáért. Mint mondta, az alulról jövő kezdeményezéssel, összefogással
lehetne összehangolni egyrészt az üzleti élet szereplőinek érdekeit a város
érdekeivel, másrészt közös elképzelések alapján kulturálisan is vonzóbbá lehetne
tenni ezt a környezetet. Számos hazai és külföldi példával igazolta, hogy az
érdekelt felek összehangolt tevékenységének köszönhetően hogy lehet vonzóbbá
tenni egy városközpontot. Természetesen mindezt a város vezetésével, az
önkormányzattal karöltve, s e munkához számítva az üzletek tulajdonosainak,
bérlőinek pozitív gondolkodására, s tevőleges segítségére is. Keszthely új
közlekedési koncepciója is szerepet játszhat az előrelépés megvalósításában, s
mivel ez napjaink egyik kiemelkedő témája, a változtatásoknak segítenie kell a
városközpont rehabilitációs elképzeléseit. Sajnos a jelenlegi ingatlanárak,
bérleti díjak sem igazán segítik a sétálóutca üzleti életének fejlődését, egyre
több az üres kirakat, s van elhanyagolt, üresen álló épület is. A sok felvetődő
problémára kíván az érdekeltek köre – akik között még nem jött létre ugyan az
érdekközösség – kialakítani egy párbeszédet a város önkormányzatával, s ebben –
ha kompromisszumok árán is –, de szeretnék megtalálni a városközpont vonzóbbá
tételének lehetőségeit.