Kezdődik a hajózási szezon

Segítség a munkanélkülieknek

Civilek a főutcáért


Kedvezményekkel várják a vendégeket

Kezdődik a hajózási szezon

Az elmúlt szombaton nyílt meg hivatalosan a balatoni hajózási szezon, s ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatót a Csongor nevű sétahajón a Balatoni Hajózási Rt. A jónak ígérkező 159. szezonban számos kedvezménnyel csábítják a vendégeket a Balatonon való hajózásra.

A napsütés sok vendéget csal a Balaton-partra.A keszthelyi kikötőből jelenleg még hiányzik a Csobánc motoroshajó, így a Csongor nevű hajó fedélzetén tartották az egy órás hajóúton a sajtótájékoztatót. Nyárády Zoltán, a Csobánc kapitánya elmondta, talán három héten belül a Csobánc is megérkezik a kikötőbe, de az elmúlt évek alacsony vízállása mellett a hajó tengelye kissé megrongálódott, s a javítás elhúzódik. A szezonban jó vízállás mellett nem lesznek már hasonló problémák. Mártonné Hajduk Villő, a Balatoni Hajózási Rt. program menedzsere ismertette az idei szezon várható eseményeit, s szólt a kedvezményekről is.
Az idei szezonban a komp közlekedése a fagyos időjárás miatt csak március 17-én indult. Május 20-áig a komp Szántód és Tihany között óránként közlekedik, a főszezonban pedig 40 percenként indulnak a járatok. A hajózási szezon április 23-án indul a Balatonon, s a hajók október első hetének végéig közlekednek. A menetrend szerinti járatok mellett ebben az évben is 20 kikötőből indulnak séta- és diszkóhajók, 10 kikötőből pedig garantált programokkal indítanak hajójáratokat, így tihanyi borkóstoló-túrát, Badacsony-túrát, Naplemente-túrát, valamint Capuccinó délutánt. A kikötők mellett számos – a cég üzemeltetésében lévő – strand és szálláshely várja az utasokat. A társaság 10 nagy és 11 kisebb vitorláskikötőt üzemeltet, s ezekben mintegy kétezer vitorláshely áll a vitorlázók rendelkezésére. A nagy kikötők ebben az évben nevet kapnak, így a keszthelyi vitorláskikötőt – amely kétszáz férőhelyes – „Phoenix” névre keresztelik majd.
Az idei szezontól már a vitorláskikötőkben is elfogadják az üdülési csekkeket, amelyet a vendégek felhasználhatnak még a társaság szálláshelyein, menetrend szerinti hajójáratain, a kompjáratokon, valamint a hajós programokon is. A MÁV Rt. és a Balatoni Hajózási Rt. közösen kedvezményes, közös menetjegyet is kiad, amelyet a vasút és a hajózás menetrend szerinti járatain lehet igénybe venni. Ezek a jegyek a szezonban 48 órán keresztül korlátlan számú utazásra jogosítják a tulajdonosukat. A Balaton régió állandó lakosainak szánt jelentős kedvezmény, hogy a menetrend szerinti járatokon a teljes hajózási szezonban 50 százalékkal olcsóbban utazhatnak.
A társaság egy új hajót is forgalomba állít, ez a 60 főt befogadó Aqua Pannónia, amely exclusívan kialakított tárgyalóteremmel is rendelkezik. Az elmúlt év nyarán átadott keszthelyi vitorláskikötő, amely a Balaton legkorszerűbb ilyen kikötője, az idén már 36 hajónak ad pihenőhelyet, ám a még meglévő mintegy 180 férőhely remélhetőleg a szezonra jelentősen feltöltődik. Ebben az évben is több verseny fogja érinteni a kikötőt, így többek között a TVSK-kupa és a pünkösdi regatta.

vissza az elejére


Zalában 675 személy érintett

Segítség a munkanélkülieknek

A Zala Megyei Munkaügyi Központ hagyományos tavaszi programja szerint a Helikon Kastélymúzeumban tartotta a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program projektindító rendezvényét, amelynek témája volt a munkanélküliség megelőzése és kezelése a megyében.

A programon bemutatásra kerültek az uniós és a hazai támogatási lehetőségek, s az operatív program hazai célkitűzései, valamint a megyei programban vállalt feladatok végrehajtása. A fórum vendégeit dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója köszöntötte, s szólt arról, hogy a munkaügyi központtal való jó kapcsolatnak köszönhetően ez idáig mintegy harminc fő szerzett munkagyakorlatot a kastélyban, s húsz fő foglalkoztatása azóta is itt történik.
Mint Kiss Ambrus, a megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, hazánk az Európai Unió tagjaként jogosulttá válik a strukturális alapok forrásainak igénybevételére, s ezek az összegek a 2006-ig szóló időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervben meghatározott célokra fordíthatók. A legnagyobb keretösszeggel a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program rendelkezik, s a 750 millió eurós, azaz közel kétszázmilliárd forintnyi összegből Zala megye 750 millió forinttal gazdálkodhat e célból. A program célja, hogy bővítse a foglalkoztatási kört, versenyképessé tegye a munkaerőt, és segítse a társadalmi beilleszkedést elsősorban a 16-30 év közötti tartósan munkanélküliek, a regisztrált álláskeresők, az inaktív személyek körében, valamint biztosítsa az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvételét, különös tekintettel a tömeges leépítések során munkanélkülivé válókra. Országosan az új uniós képzési-támogatási rendszerbe 2006-ig huszonötezer, Zala megyében pedig hatszázhuszonöt személy átképzési támogatását kell megoldani. Jelenleg 10 formában 130 ember oktatása van folyamatban, s részükre a munkaügyi központ úgynevezett megélhetés-biztosító támogatást is nyújt az adott időszakra.
Kiss Ambrus szólt arról is, hogy a megyében eddig mintegy nyolcvan fő jutott a korábbi átképzési formának és támogatásoknak köszönhetően tizenöt munkáltatónál álláshelyhez. A program működtetésétől azt várják a szakemberek, hogy 2006 végéig minimum 260 fő tudjon sikeresen elhelyezkedni.
A program folytatásaként délután került sor a ZMMK és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében egy vállalkozói fórumra, amely tájékoztatást adott az aktuális munkaerő-piaci kérdésekről és támogatási lehetőségekről. Kapcsándy Mária, a keszthelyi kirendeltség vezetője beszámolt a kirendeltség és a munkaadók együttműködésének tapasztalatairól, majd a munkáltatók fogalmazták meg a munkavállalókkal szembeni elvárásaikat. Elhangzott, hogy a pályázati pénzek kifizetésének akadálya még a hivatali bürokrácia, s az eljárások nem megfelelő szabályozása, s mindezek a körülmények nem csak a munkáltatók körülményeit nehezítik, de veszélyeztetik a foglalkoztatást is. A fórumon a rendkívül gyér számú érdeklődő tájékoztatást hallhatott a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásairól és szolgáltatásairól is.

vissza az elejére


Vonzóbbá tenni Keszthelyt

Civilek a főutcáért

Keszthely belvárosának állapota régóta foglalkoztatja a város vezetését éppúgy, mint az ott élőket, s az üzletek tulajdonosait, bérlőit. Legutóbb civil kezdeményezésre váltottak szót az érdekeltek a sétáló utca, valamint a belváros megújulásáról.

A városok főutcái, a települések központjai az elmúlt évtizedekben drámai változásokon mentek keresztül. Egyrészt nőtt a közúti forgalom, másrészt a nagy bevásárlóközpontok elterjedésének következtében a település identitását is hordozó városközpont sok esetben elvesztette vonzerejét, s gazdasági szerepét.
Számos új üzlet jött létre – s ment rövidesen tönkre –, szűkült a helyi szolgáltatások skálája, elhanyagolttá vált az épített környezet, s romlott a közbiztonság. Ez utóbbi szerencsére Keszthelyen egyre stabilabb, ám a sétáló- utcai épületek némelyikének látványa inkább taszító, mint vonzó. Ezek a világviszonylatban is jellemző változások vezettek sok helyen az úgynevezett főutca mozgalomhoz, s ennek lényege, hogy a helyi közösségi élet szimbólumának is tekinthető városmag új színt, életet kapjon, s visszanyerje egykor kivívott meghatározó szerepét.
Április elején – első lépésként – a Gösser Étteremben találkoztak azok az érdekeltek, akik a belváros üzleti életében érdekeltek. Gutai Zsolt, a fórum ötletének gazdája elmondta, az üzletek tulajdonosainak közös érdeke egy olyan megújulás, amely látnivalóiban, kínálatában is vonzóbbá teszi a belvárost, azaz nem csak a sétálóutcát, hanem az ebbe csatlakozó kisebb utcákat is. Eddig több civil szervezet, így a Nők a Balatonért Egyesület Keszthelyi Csoportja, a Borbarát Hölgyek Egyesülete, a Kereskedelmi és Iparkamara Keszthelyi Szervezete tett lépéseket a belváros kulturális kínálatának szélesítéséért, s az utcakép javításáért. Mint mondta, az alulról jövő kezdeményezéssel, összefogással lehetne összehangolni egyrészt az üzleti élet szereplőinek érdekeit a város érdekeivel, másrészt közös elképzelések alapján kulturálisan is vonzóbbá lehetne tenni ezt a környezetet. Számos hazai és külföldi példával igazolta, hogy az érdekelt felek összehangolt tevékenységének köszönhetően hogy lehet vonzóbbá tenni egy városközpontot. Természetesen mindezt a város vezetésével, az önkormányzattal karöltve, s e munkához számítva az üzletek tulajdonosainak, bérlőinek pozitív gondolkodására, s tevőleges segítségére is. Keszthely új közlekedési koncepciója is szerepet játszhat az előrelépés megvalósításában, s mivel ez napjaink egyik kiemelkedő témája, a változtatásoknak segítenie kell a városközpont rehabilitációs elképzeléseit. Sajnos a jelenlegi ingatlanárak, bérleti díjak sem igazán segítik a sétálóutca üzleti életének fejlődését, egyre több az üres kirakat, s van elhanyagolt, üresen álló épület is. A sok felvetődő problémára kíván az érdekeltek köre – akik között még nem jött létre ugyan az érdekközösség – kialakítani egy párbeszédet a város önkormányzatával, s ebben – ha kompromisszumok árán is –, de szeretnék megtalálni a városközpont vonzóbbá tételének lehetőségeit.

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online