Kultúra

Hévízen a Városháza tér centrumában állították ki azt a három évvel ezelőtt a pápa által felszentelt és megáldott Kézfogás névre keresztelt harangot, melyet gyászszalaggal vontak be, s mely mellett több száz hívő, fiatalok és idősek gyújtottak gyertyákat és mécseseket, imádkozva II. János Pál pápa lelki üdvéért. A gyászolók között volt Vértes Árpád polgármester, a Harang Alapítvány kuratóriumának elnöke is, aki azon szerencsés emberek közé tartozik, akiket személyesen fogadott a „szeretetsugárzó” II. János Pál. A környék településvezetőinek jelenlétében a harangot először Hévíz polgármestere kondította meg. A lengyel származású Karol Wojtilát tisztelők, s mindazok, akik csatlakoztak a Kiss László esperesplébános által celebrált szertartáshoz, együtt tudtak emlékezni a katolikus egyház közelmúltban elhunyt legfőbb lelki vezetőjére. A pápa temetésének televíziós közvetítését a városháza dísztermében felállított kivetítőn nagyon sokan kísérték figyelemmel.

Dr. Czoma László immár a 21. évét kezdte meg a Helikon Kastélymúzeum élén, s az évekkel ezelőtt megkezdett fejlesztési folyamat az idén is folytatódik az irányítása mellett. A kastély fejlesztését, látogatottságát a kezdetekhez viszonyítva tekintettük át.

– A 21-es szám sok tekintetben nyerő számomra is, bár azt tartják, egy munkahelyen 4-5 évnél kevesebbet eltölteni nem tisztességes dolog, 7-8 évnél többet pedig már becstelenség. Én ezzel úgy vagyok, hogy korábban ezek a váltások bejöttek az életemben, most pedig úgy történik, hogy látszólag ugyanazt teszem, pedig ez folyamatában mégsem ugyanaz. Minden év más lehetőségeket, más történéseket tartogat. Egy folyamatos megújulás részese, indukálója lehetek, s ezáltal a kastély mindig felsőbb osztályba léphetett.
– 1984-ben került a kastély élére.
– Igen, amikor megérkeztem ide, akkor a két őrkutyát is beleszámolva alig harmincan dolgoztunk a kastélyban, ez a létszám ma meghaladja a százötven főt.
– Mennyiben változott az intézmény költségvetése?
– A 80-as évek közepén évente mintegy 80 millió forintot kerestünk meg a kis létszám mellett is. Ma a bevételünk három- és négyszázmillió forint között mozog. Az akkori évi százezres látogatottság mára meghaladja a 250 ezer főt.
– Ebben az évben milyen további változások várhatók a fejlesztések terén?
– Az idén jelentősebb átadások nem történnek. Mintegy 10 éve dolgozunk a Balatoni Botanikuskert megnyitásáért, s ebben az évben már tényleg látogatható lesz. Különlegessége lesz a növényvilág bemutatásán kívül az az 55 ezer literes nagy akvárium, amelyben a Balaton összes őshonos halfajtája látható lesz. Elkészül teljességében a lóváltó állomás, erre az elmúlt évben 25 millió forintot fordítottunk, s az idén újabb 25 milliót fordítunk rá. Folytatódnak a hintófelújítások, s remélhetőleg elkezdődhet a fenékpusztai épületek rekonstrukciója is. Az egyik ménesistálló átalakításával kezdődik ez a munka, s ide a lipicai ménesből telepítenénk át lovakat. Ez egy kétéves projekt kezdetét jelenti.
– Mi lesz a lóváltó állomás funkciója?
– Hármas funkciót fog ellátni. Részben a Balatoni Botanikuskertnek lesz a fogadóépülete, itt fogadjuk majd a vendégeket. Itt fogunk olyan virágokat árusítani, amelyek a botanikuskertben nevelődtek, s ugyancsak itt lesz a botanikuskert állandó kiállítása is. Jelenleg tárgyalok a sümegi partnerekkel arról, hogy lehetőleg még az idén, de legkésőbb jövőre elindítjuk a postakocsi-járatot. Ez lenne az első lépcső, de a távlati tervekben egészen Bécs elővárosáig lehetne majd postakocsival utazni, s közben megtekinteni az útbaeső kastélyokat. Ehhez a programhoz is kapcsolódóan szeretnénk folytatni az Amazon Szálloda rekonstrukcióját, sajnos ezt az épületet szinte fél évszázadonként átalakították, s mi az eredeti szépségében kívánjuk visszaállítani. Első lépcsőként az eredeti homlokzat kerül majd megépítésre, s ez a városkép szempontjából is meghatározó lesz.
– A kastély milyen programokat kínál ez évben?
– Folytatódnak a hangversenyek és a mesterkurzusok. Koncertet ad Michael Grube, ecuadori zongoraművész, a Festetics György Zeneiskola tanárai, a Bécsi Citera Kvartett, Szokolay Balázs zongoraművész, valamint Szabó Orsolya mesterkurzusának növendékei. Augusztusban kerül megrendezésre a barokk, reneszánsz koncertsorozat, és Söregi Nelly tiszteletére Körmendi Klára és Bozsódi Lóránt ad hangversenyt. A mesterkurzusokat követően szeptember 10-én a Bécsi Férfikórus ad hangversenyt. A mesterkurzusok hangszerválasztékának sorát szeretnénk bővíteni az idén a klarinéttal is.
– Ennyit a fülnek, de mit kap a szem, azaz milyen kiállítások lesznek láthatók a kastélyban?
– A 2005-ös évben három nagy kiállításunk lesz, ebből az „Ezer évünk történelmi egyházai” című kiállítás már megnyílt. Májusban nyílik meg az Esterházy-kincseket bemutató tárlat, amelyhez hasonló eddig még nem volt Magyarországon. A főúri család négy évszázadot átfogó kincseit tárjuk a nézők elé a biliárd teremben és a két kapcsolódó helyiségben. A hintókiállítás folyamatosan bővül az elkészült hintókkal, s itt kerül majd megrendezésre az a kiállítás, amely a lóábrázolást mutatja be a magyar képzőművészeti alkotásokon. A Nemzeti Galériából érkező közel száz alkotás egyedülálló élményt nyújt majd a látogatóknak. Mindezek mellett a Bécsi Zsidómúzeum kiállítását is fogadjuk. A budapesti Osztrák Kultúrfórum szervezésében a közép-európai zsidóság vallási tárgyait láthatják majd az érdeklődők.
– Folyamatos megújulásról szólt beszélgetésünk elején. Miket sorol a folyamatosság körébe?
– Egyrészt az elkezdett, s jól bevált programokat, másrészt a gyűjteményeink gyarapítását, s nem utolsó sorban a folyamatos rekonstrukció terveit. Folytatódik az éjszakai kastélylátogatás és a tárlatvezetések, ezeknek már eddig is meglehetősen nagy sikere volt. Idén is lesznek nyári színházi előadások a kastély parkjában, és lesz egy többnapos, háromszáz fős közép-európai egészségügyi konferencia is a kastélyban. Már készülnek az Iszlám Múzeum tervei, ebben Jaszint Madbuli marokkói építész a kuvaiti, a marokkói és az egyiptomi építészet legjobb hagyományait kívánja átörökíteni. Folytatódik a trófeakiállítás bővítése, Hídvégi Béla járja a világ nagy vadászterületeit, legutóbb Iránban, Pakisztánban és Törökországban járt, s az onnan hozott trófeákkal gyarapította a tárlatot. A természettudományi múzeumok segítségével állítottuk össze azt a fajlistát, amelyek még nincsenek jelen a kiállításban.
Az időszaki kiállítások sorában e hét végén nyílik meg Nádasdy Ferencnek, a történelmi család leszármazottjának válogatott grafikáit bemutató tárlata.

Április 11-én ünnepelték országszerte, így Keszthelyen is József Attila születésének századik évfordulóját, valamint az ehhez kapcsolódó költészet napját. A nagy költő alakját emlékműsorral idézték föl a Balaton Színházban.

Az errys diákok a fiatalon elhunyt költőre emlékeztek.

Katonáné Rosta Hedvig drámapedagógus és Jankovicsné Murányi Sarolta tanárnő egy remekbeszabott verses-zenés programot állított össze, melyben közreműködtek a helyi Egry József Általános és Művészeti Iskola növendékei és színjátszó csoportja. Az összeállítást megelőzően Cséby Géza a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója mondott rövid emlékbeszédet, felidézve az 1932-es esztendőt, amikor író és költőtársaival együtt Hévízen és Keszthelyen vendégeskedett az Írók Gazdasági Egyesületének vendégeként József Attila. A Balatoni Írói Hét szeptember elején tartott rendezvényére érkező 27 esztendős poétára nagy hatást gyakorolt az első ízben megpillantott Balaton, és a felkínált élvezetes étkek, no meg persze az írók-költők baráti közelsége. A város-párosok irodalomtörténetében nagy jelentőséggel bíró napokkal öszszefüggésben elhangzott az is, hogy József Attila életének talán leggondtalanabb hetét tudta térségünkben eltölteni 73 évvel ezelőtt.

A Keszthelyi Ipartestület ebben az évben ünnepli alapításának 120. évfordulóját, s ez alkalomból a hét elején kiállítás nyílt a testület székházában az iparosok egykor használt szerszámaiból, eszközeiből, dokumentumaiból.

A jubileumi év nyitóprogramján Rózsahegyi György elnök köszöntőjét követően dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója szólt az iparosság évszázados, sokoldalú tevékenységéről, s a gazdasági életben felvállalt szerepéről. A 31 iparos egykori eszközeit bemutató kiállítás megnyitását követően 35 emléklap került átadásra. Az évfordulóhoz kapcsolódóan az ipartestület megjelentetett egy emlékfüzetet is, amelyben – a kiállító iparosok saját és családtörténetén kívül – Godschmied István, a Keszthelyi Ipartestület ügyvezető elnöke és Tantó J. Gusztáv kőfaragó mester, a testület örökös tiszteletbeli elnöke köszönti az olvasót. A kiadvány emléket kíván állítani az elmúlt időszak iparostársadalmi történéseinek, eseményeinek, s szól a hagyományőrző megmozdulásokról rendezvényekről is.
A Keszthelyi Ipartestület az akkori Zala vármegyében elsőként, 1885. április elsején kezdte meg működését, s rövidesen létrehozták a szakmai csoportokat, mai néven szakosztályokat. A millennium alkalmából rendezett országos kiállításon 1896-ban hat keszthelyi iparos vett részt munkáival. 1888-ban megalakították az iparoskör dalárdáját, amely 1949-ig működött, sajnos ezt azóta sem sikerült újjáéleszteni. 1904-ben merült fel, hogy a testületnek egy nagyobb alapterületű székházra lenne szüksége, ennek avatására 1938 decemberében került sor, az épület a Kossuth Lajos utcában ma a tiszti klubnak – HEMO – ad otthont. 1914-től évente megrendezték az iparos termékkiállítást, majd a századfordulón előtérbe kerültek a szociális problémák is, s ebben nyújtott segítséget az 1890-ben alakult munkásbiztosító pénztár. Az első világháborúban 28 keszthelyi iparos esett el. 1925-ben megalakították a 379. számú cserkészcsapatot, s ez is 1949-ig működött. A két világháború között még színjátszó kört is működtettek a keszthelyi iparosok, s 1933-ban az IPOSZ Keszthelyen tartotta országos kongresszusát. Az iparosok jelentős részt vállaltak egykor a város közéletének irányításában is. A több évtizedes KIOSZ működése után jogutódként 1990 májusában 99 taggal újjáalakult a Keszthelyi Ipartestület, amelynek taglétszáma mára 271 főre gyarapodott. Az öt szakosztályban működő ipartestület jelenleg a megye legnagyobb taglétszámú tömörülése. Az évtizedek során számos elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el a szakma kiváló iparosait.
A szociális és kulturális tevékenység segítésére hozták létre a „Keszthely és Környéke Jótevő Iparosainak Közalapítványát”, amelynek támogatásával rendezik meg évente az iparosok farsangi bálját, a nőnapi köszöntőt, az idősek napját. Nyaranta juniálist tartanak, s a nyugdíjas, idős iparosokat köszöntik közös öszszejövetelen karácsony előtt. Az évi hagyományos rendezvények sorát a december végi tombolabállal zárja a testület.
A kiállításon számos, ma már ipartörténeti emléknek számító eszközt csodálhat meg a néző, bár a szakmák eszközeit a teljesség igénye nélkül, hiszen a több száz egykor létezett szakmát bemutatni már a hely adottságai miatt is képtelenség lenne. A bemutatott szerszámok, eszközök, műszerek különösen a mai fiatalok számára jelenthetnek különlegességet, hiszen a modernizálódó technikák számos kéziszerszám használatát kiváltották. A régi okmányok között érdemes megtekinteni az 1906-ban kiállított adóívet és az 1926-ban készített adófőkönyvet is, amelyek különlegességét az egyszerűségük adja. A kiállítás e hónap végéig várja a látogatókat.