Vállalkozók Klubja

A közigazgatási átalakulás folyamatában elsőként a kistérségi társulások átalakítását kellett végrehajtani, s így jött létre a 27 települést magában foglaló Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési és Többcélú Társulás. A kistérségek korábbi tevékenységéről és az átalakulást követő helyzetről a társulás elnökségi tagjai szóltak a KTVKE összejövetelén.

Bubla Zoltán, a KTVKE elnöke, mint kistérségi menedzser vázolta az egykori kistérségi társulások kialakulását, s szólt az elmúlt 13 év tevékenységéről. A közelmúltban megalakult Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési és Többcélú Társulás mellé tanácskozási joggal több civil szervezet is társult, így a KTVK Egyesület is. A 27 települést magába foglaló társulás most készíti azt a közös fejlesztési koncepciót, amely alapját képezi a 2006–2013. közötti időszak jól pályázható projektjeinek. Készül már a Keszthelyi-hegység turisztikai terve, valamint a sármelléki repülőtéri környezetre vonatkozó elképzelések.
Huszti Zoltán Ferenc, Zalaszántó polgármestere, a kistérségi társulás alelnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban a Tátika-Rezi Kistérségi Társulás meglehetősen sok sikert ért el, de ennél is több kudarcot élt meg. A települések adottságai különbözőek, s ebből is adódóan nagyok a fejlesztésbeli különbözőségek is. Számos település a népességének megtartásáért küzd, s emellett nehezen viselik az önkormányzatok a központosítási törekvéseket. A térségre elsősorban turisztikai projektek készülnek, ezek pályázhatók, ám rendkívül kevés az egyéb irányú fejlesztést segítő projekt. Jelenleg nehezen indul az átalakulás, az önkormányzatok kényszerpályán vannak, s nem látni az út végét. Mint Huszti Zoltán Ferenc mondta, sajnos bizalomvesztés várható, hiszen ma nagyon nehéz konkrét eredményeket elérni települési szinten.
Szabó Vendel, Sármellék polgármestere az egykori településszövetség, a 30 települést összefogó Kis-balatoni Térségi Társulás létrejöttéről, az elmúlt évtizedekben végzett munkájáról szólt. Számos eredményt értek el, így az ivóvízhálózat kiépítésében, a szennyvízhálózat, a szennyvíztisztítók építésében, ám ez utóbbi esetében még több beruházás hiányzik, s a megvalósítás pénz hiányában kilátástalan. Elkészültek viszont a térségben a kerékpárutak, s ez jó alapot teremthet további turisztikai pályázatokon való részvételhez. Eredményesek voltak a közmunkaprogram pályázatok, korábban 60-80 főt tudtak – elsősorban környezetvédelmi feladatok elvégzésére – foglalkoztatni. Sajnos fogy a települések népessége, s a demográfiai hullám is, s jelenleg nincs lehetőség a hatékony gazdaságfejlesztésre. Amíg korábban a sármelléki tsz-ben 960 fő munkalehetősége volt biztosított, addig jelenleg már csak 20 fő dolgozik itt, hiszen a mezőgazdaság is a folyamatos leépülés időszakát éli.

Azt gondoljuk, tehetünk valamit környezetünkért, az itt élő emberek sorsának jobbra fordításáért. Tesszük ezt azért, mert hiszünk az együttgondolkodás és az egysorsúság kényszerítő erejében.

Szalóky Jenő, Gyenesdiás polgármestere több mint 10 évi kistérségi elnökség után úgy látja, hogy a közigazgatás átszervezése a tsz szervezések időszakát idézi. Az íróasztalnál szerkesztett átalakítás, az ez által felvázolt jövőkép a gyakorlatban használhatatlan. Az önkormányzatok pénz nélkül, központi támogatás nélkül kiszolgáltatottá válnak, s jelenleg nem látható ebből a kiút sem. Európa több országában megoldották, hogy a térség megtartó erejét növelték, akár beruházásokkal, akár fejlesztésekkel. Mára ebben a térségben is megállt a tőkeképződés, s a gazdasági élet is stagnál. Az átalakításokkal megszűnik a kistérségek szerepe, s bizonytalanná vált a korábbi régiók kialakítása is, egyfajta központi centralizáció folyamatát éljük, s a korábbi térségi fejlesztési remények mára szertefoszlottak.
Szabó Vendel mindezt kiegészítette azzal, hogy ma már nem az önkormányzatok a mozgatórugói a gazdaságnak. Szerinte nem elsősorban megtartani, hanem eltartani, megélhetést biztosítani kellene a lakosságnak, de erre ma az önkormányzatok önhibájukon kívül képtelenek. A sármelléki repülőtér helyzetére vonatkozó kérdésre a polgármester elmondta, sajnos ma sem mentes a környezeti ártalmaktól a terület, ma is nagy a szennyeződés, bár korábban történtek lépések a talajba szivárgott szennyeződés eltávolítására. Jelenleg folyik az állagfelmérés.
Laza Mihály, a KTVKE és a térségi kamara korábbi elnöke reagálásában elmondta, sokan belefáradtak abba, hogy a gazdaság szereplőinek nincs lehetőségük a saját életük alakításába. Egyetértett Szalóky Jenővel abban is, hogy az önkormányzatok hasonló helyzetben vannak. Elgondolkodtató, hogy ma a gazdaság szereplői sem tudnak egymásból megélni. Sajnos mindenkinek túlzott elvárásai vannak az idegenforgalommal szemben, ahelyett, hogy közös gondolkodással, közös akarattal a realitásokból kiindulva próbálnák a jövőjüket alakítani. Sajnálatos, hogy a nyugati példák – sem a pozitív, sem a negatív – nem hatnak a gazdasági és a politikai élet alakítóira, járjuk a sajátos magyar utunkat, s nem veszszük észre, hogy a gazdasági hatalmak átlépnek a fejünk felett. A sármelléki repülőtér fejlesztése számos lehetőséget kínál, ezeket kellene okosan kihasználni, hiszen számos példa mutatja, hogy ahol egy ekkora fejlesztés beindult, ott a tőke is rámozdult a lehetőségekre.
Dr. Kovács István a repülőtérrel kapcsolatban szólt arról, korábban számos olyan elképzelés volt, hogy a térség vállalkozásai, a megye és az önkormányzatok közösen hozzanak létre a fejlesztésre egy konzorciumot, amelyre végül a helyi tőke csak részben mozdult rá. Így most már csak az maradt, hogy a fejlesztésből adódó lehetőségeket próbálja kihasználni a térség gazdasága, vagy annak egyes szereplői.

Számos biztató jel mutat arra, hogy ebben az évben több jelentős beruházás megvalósítása várható Keszthelyen, s az ezeket megalapozó, elnyert pályázati forrásokhoz a város rendelkezik a szükséges önrészekkel is.

Nádler József, a KTVKE elnökségi tagja, önkormányzati képviselő, akivel a város idei költségvetése kapcsán váltottunk szót.
– Úgy érzem, elindult valami Keszthely életében. Ez köszönhető elsősorban az itt élő embereknek és civil szervezeteknek, a testület haladóan gondolkodó képviselőinek, akik ráéreztek, hogy a városnak fejlődnie kell.
– Milyen tényezők befolyásolhatják Keszthely gazdálkodását?
– Elsősorban a munkahelyteremtő beruházások, a város kasszáját növelni fogja a rövidesen megépülő ötcsillagos szálloda. Ez jelentős bevételt biztosíthat az iparűzési és az idegenforgalmi adók terén, számos új munkahely teremtődik, s ennek révén változhat a vendégkör öszszetétele is, amely a minőségi turizmust tekintve nem csak Keszthelynek, de a térségének is érdeke. Révbe ért a sármelléki repülőtér ügye is, ezzel a lehetőséggel idegenforgalmi szakemberek szerint is sikerre van ítélve a Balaton és térsége. A minőségi szolgáltatásokat kell fejleszteni az idegenforgalom területén is.
– Az idei költségvetést tekintve milyenek a város kilátásai?
– Számos állami és európai uniós pályázati forráslehetőség van, a BFT-hez benyújtott hat pályázatból is jó arányban nyert a város. A Városi strand 40 millió forintos összköltségű kotrása, homokozása valósulhat meg 30 millió forint BFT támogatással. A Libás és a Helikon strand iszapkotrásának költsége 16,5 millió forint, ebből a BFT támogatás 6,5 milliót tesz ki. A Libás strand fizetővé tétele érdekében végrehajtandó beruházás összköltsége eléri a 64 millió forintot, ezt a BFT közel 30 millió forinttal segíti. A Városi strandon felnőtt és gyermek fürdőmedence építését tervezzük, ennek a beruházásnak az összköltsége 67 millió forint lesz, s ezt 30 millió forinttal támogatja a BFT. Már elkészült a Balaton-parti sétány egy része, a 10 millió forintos beruházáshoz 50 százalék hozzájárulást kapott a város a BFT-től. Öröm, hogy a hosszas előkészítési folyamatot követően az idén megvalósul a Keszthelyt Hévízzel összekötő kerékpárút kivitelezése. A mintegy 100 millió forintnyi beruházáshoz 45 millió forint támogatást nyert a Gazdasági Minisztérium pályázatán a két város önkormányzata, a fennmaradó költségeket 50-50 százalékban a két önkormányzat vállalta fel. Ez ugyancsak egy minőségi előrelépést jelenthet.
Nádler József elmondta, az utak és a járdák rendbetétele a legfontosabb, erre is keresik a pályázati forrást. Fontos lenne a városi uszoda elkészítése, a testület elvi állásfoglalása szerint egy 25x50 méteres uszoda és egy tanmedence épülne a CSVÁMK udvarán, ehhez is keresi az önkormányzat a pályázati lehetőségeket. A város idei költségvetésének tárgyalásakor éppen Nádler József kezdeményezte, hogy pályázati célokra különítsenek el 300 millió forintot, így a költségvetés mintegy 460 millió forint céltartalékkal számol, s ebből közel 340 millió forint fordítható pályázati önrészek biztosítására.

A sármelléki repülőtér fejlesztési elképzeléseit éppen a KTVKE 2004-es vállalkozói fórumán mutatta be az ír befektetői cég, hiszen ismert, hogy a klub már régóta szorgalmazta a repülőtér – elsősorban hazai befektetői kör bevonásával való – fejlesztését.

Az idei vállalkozói fórumon a már időközben zöld utat kapott Part of Cape Clear Aviation Group munkatársai szóltak a konkrét fejlesztésekről. Március végén ismét vendégül látta a klub a cég ügyvezető igazgatóját, Gubicza Ágostont és Zóka Istvánt, a Fly Balaton Airport igazgatóját, hogy tájékoztatást kapjanak a már folyó beruházásokról. Gubicza Ágoston beszámolt arról, hogy a mintegy kétmilliárd forintot kitevő beruházás első fázisában az utasforgalom növelését tűzték ki célul. Az új terminálépület évente 300 ezer utas fogadására lesz alkalmas, az épület kivitelezését tenderezteti a cég. Amennyiben sikerül az utasforgalom tervezett növelése, úgy a repülőtér további 200 hektárnyi területét is bevonják a fejlesztésbe. A végleges terminálépület két szintjén, mintegy 2400 négyzetméteres alapterületen minden olyan szolgáltatást biztosít, amely egy nemzetközi repülőtéren elvárható. A fejlesztés több ütemben történik, s az üzletek kialakításában, a szolgáltatások terén a vállalkozásoknak csak a megfelelő árgaranciák adhatnak prioritást. Mint egyebek mellett elhangzott, a vendéglátásban, a szolgáltatások terén rendkívüli jelentősége lesz a különböző szintű angol nyelvtudásnak.

Március 30.

A KTVKE előző ülésén megválasztott új elnök, Bubla Zoltán erre az alkalomra vendégül hívta Gubicza Ágostont, a Fly Balaton Airport – Part of Cape Clear Aviation Group – ügyvezető igazgatóját, valamint Zóka Istvánt, a repülőtér igazgatóját. A vendégek tájékoztatást adtak a sármelléki repülőtér fejlesztésének konkrét lépéseiről és ezeknek a térség gazdaságára kisugárzó hatásairól. A klub tagsága úgy érzi, a beruházók által prognosztizált repülőtéri forgalom és a megcélzott új vendégkör megjelenése kihatással lesz nem csak az idegenforgalomra, de a helyi gazdaságra is, s erre már most fel kell készülni vállalkozói szinten is. A klub ez alkalommal köszöntötte a Sándor és József nevű tagtársait.

Április 13.

A hévízi Magyar Csárdában megtartott összejövetel vendége volt ezúttal Huszti Zoltán Ferenc, Zalaszántó, Szabó Vendel, Sármellék és Szalóky Jenő, Gyenesdiás polgármestere. Mindhárman tagjai a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési és Többcélú Társulásnak. A vendégek meglehetősen kimerítő tájékoztatást adtak a társulások átalakulási folyamatáról, a kistérségek eddigi sikereiről és kudarcairól, majd közös eszmecserét folytattak a térségfejlesztés aktuális kérdéseiről. Központi téma volt az új Országos Területfejlesztési Koncepció, és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán az önkormányzati közszolgáltatások kistérségi koordinációja.

Tóth Imre cégének neve TO.-H.-IM. Bau 1976 Építőipari és Kereskedelmi Kft., s e név a tulajdonosnevének kezdőbetűit és pályakezdése évét idézi. Jelen pillanatban pedig már generálkivitelezést, nagyobb létesítmények festési munkálatait látják el kollegáival közösen.

Az elmúlt időszakban egyebek mellett a cég végezte a Rogner Hotel szaunájának és fodrászatának átépítését, a Kehida Termál fürdőépületének és szállodaépületének festő-mázoló munkáit, a marcali élményfürdő festő-mázoló munkáit, a hévízi kórház telifürdőjének festő-mázoló munkáit, a Sopron Bank keszthelyi fiókjának átalakítását. Most fejezik be a Kehida Termál biofalujának festő-mázoló munkáit. A cég jelenleg már generálkivitelezést, és nagyobb létesítmények festő munkáit is vállalja.
Tóth Imre segítséget nyújtott többek között a keszthelyi kórház krónikus belgyógyászati- és rehabilitációs osztály átépítésében a múlt évben. Részt vesz a Hévíz és Térsége Kamarai Tagok Kulturális Alapítványában, a Keszthely Térségi Vállalkozói Klub Egyesületben és a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési és Többoldalú Társulás munkájában.
Tóth Imre így vall önmagáról:
– 1962-ben születtem Marcaliban. Édesapám kőműves kisiparosként dolgozott, tagja volt az akkori KIOSZ-nak. Édesanyám a háztartást vezette. Mindketten a mai napig egészségben szorgalmaskodnak. Iskoláimat Marcaliban, Nagyatádon, Keszthelyen végeztem. Öcsém 1965-ben született, jelenleg Hévízen a Vám és Pénzügyőr Gyógyházban tölt be vezetői tisztséget. Nős vagyok és egy kiváló, céltudatos, jó lelkű, szeretetet nyújtó fiúnak adott életet feleségem, akivel 16 éve kötöttem házasságot. A fiam ma 14 éves. Tizenhat évesen kerültem Hévízre, majd 1985-ben mestervizsgáztam Zalaegerszegen, ezt követően kisiparosként, vállalkozóként, majd kft. ügyvezetőként dolgoztam, s dolgozom ma is. Építőipari vállalkozásomat lépésről-lépésre, úgyszólván segítség nélkül építettem fel. Amikor a szakmát kezdtem, a megtakarított pénzemből, valamint némi kölcsönből vásároltam szerszámokat, hogy megmutassam magamnak és másoknak, hogy sajátítottam el mestereimtől a szakma fogásait.
Úgy látom, a mai gazdasági helyzetben hatalmas tűrőképességet kell tanúsítani mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldalon. A sorozatos fizetési tartozások a gazdaságot elgyengítik, egyes vállalkozásokat ellehetetlenítik, vagy teljesen megszüntetik. Így a vállalkozói kedvet lerombolják. Ezen a téren úgy gondolom, van mit helyretenni mind erkölcsi, mind jogi téren. Ha jómódban él az állampolgár, akkor élénkül, dinamikusan fejlődik a gazdaság, gyarapodik az ország. Nagy feladat a sármelléki repülőtér fejlesztése, mely minden bizonnyal élénkíteni fogja az idegenforgalmat, a térség gazdaságát. A jövőtől azt várom, hogy mindenki a maga területén találja meg számítását, tolerálja mások esetleges hibáit, és a térségünket együtt védjük, építsük.