Az összefogásról kell szólnia e napnak
Trianonra emlékeztek
Az összefogásról kell szólnia e napnak
Hévízen a Magyar Nemzetközösség Emlékművénél június első szombatján emlékeztek a trianoni békediktátum 85. évfordulójára. Az 1920. június 4-ei eseményeket és azok következményeit Tar Ferenc tanár-történész idézte fel. Ünnepi beszédében többek között arra a szomorú tényre is rávilágított, hogy a béke-szerződés megkötése után Magyarország területe 33 százalékkal, míg népessége 36 százalékkal csökkent. Kiemelte továbbá, hogy Magyarországnak úgy anyagi vonatkozásban, mind erkölcsileg támogatnia kell a jelenlegi országhatárainkon túl élőket, hiszen ők is részei a „nemzettestnek”. |
A városi fúvószenekar műsorával induló trianoni megemlékezésen elhangzott,
hogy ennek a napnak mindig az öszszefogásról kell szólnia. Nincs még egy olyan
nemzet, melynek harmada a határokon túl él. A gyászünnep, egy olyan békediktátum
évfordulója, mely szétszakította a nemzetet.
Az ötmillió ember, aki nem Magyarországon él, különböző módon került el
hazánkból. Volt, aki önként távozott, míg másokat kényszeríttettek erre, és
rengetegen vannak azok, akiket az országhatár változások miatt a haza hagyott
el. Ám bárhol is él a magyarság, ők mindig együvé tartoznak.
Az ünnepség szónoka kifejtette még, hogy hazánk kénytelen volt elfogadni a
békeszerződést, bár nem volt olyan magyar politikai erő és ember, aki
egyetértett volna a diktátumban foglaltakkal. A szerződés következtében most
három és fél millió magyar kisebbségben él a Kárpát-medencében; Románia, az
egykori Csehszlovákia, az akkori Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és Ausztria
területén.
Olajképek a Csárda Galériában
Szíjj Sándor győri festőművész második alkalommal kapott lehetőséget a hévízi
Magyar Csárda tulajdonosaitól, hogy bemutassa negyvennél több olajtechnikával
készült képét. Az „Életművem” címet kapott tárlatot dr. Szarka Lajos
múzeumigazgató nyitotta meg május utolsó hétvégéjén.
Az alkotó munkásságáról szólva a helytörténeti gyűjtemény vezetője egyebek
mellett kifejtette: a művész állandó alkotóként 1969-től rendszeresen vesz részt
megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Az Esztergomban, Tatabányán,
Győrben, Sopronban, Veszprémben is kiállító Szíjj tagja a Szabad Képzőművészek
Országos Szövetségének és az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak is. A
BM Top Biennále elsődíjasa, Hévízre tiszta formákat bemutató tájképeit, és a
virágokról készített remekeit hozta el. A posztszürrealista,
posztexpresszio-nista és posztimpresszionista stílusjegyeket magukon viselő
alkotások a realisztikus elemekkel elegyítve jelennek meg. Művészetének minden
ecsetvonását az érzelmi kifejezés öröme jellemzi, melynek ábrázolására technikai
megoldások sokaságát vonultatja föl. A pipacsok, tűzliliomok, íriszek, a
magnóliák kiegyensúlyozottan kidolgozottak. A magyar tájakat ábrázoló alkotások
pedig, a modernizmus szimbolikáját felhasználva ragadják meg a természet
tünékeny szépségét.
A keszthelyi mólótól indították el a halászhajóra felállított, s még II. János Pál pápa által megáldott és virágfüzérrel feldíszített „Kézfogás” harangot. A Keszthely és a szomszédvárak, Cserszegtomaj, Hévíz, Gyenesdiás közös összefogásával elkészített harangot a halászhajó fedélzetén Mohácsi József polgármesternek és dr. Festetics Györgynek az ötlet gazdája, Vértesaljai András mutatta be, majd közösen megkondították azt. A hajó a haranggal maratoni távot, azaz 42 ezer 195 métert tett meg a Balatonon, s a táv végén, a tó közepén fogadták az oda Tihanyról elinduló tóparti önkormányzatok polgármesterei és egyházak vezető személyiségei. Vértesaljai András elmondta, a rendezvénnyel a keszthelyi kezdeményezésű összefogást kívánják a Balaton térségének egészére jelképesen kiterjeszteni.
„Kedves Édesanyám, kedves Édesapám! Ma 50 éve esküdtetek egymásnak örök hűséget Isten színe előtt. Ma 50 éve fogadtátok meg, hogy kitartotok egymás mellett jóban-rosszban, egészségben-betegségben, szegénységben-gazdagságban, amíg a halál el nem választ.” – kezdte szüleihez intézett ünnepi beszédét május végén a hévízi Szentlélek-templomban Laki Gyöngyi azon az ünnepi, aranylakodalmas ceremónián, melyen Kiss László esperes-plébános kérte az Úr áldását Laki Vince és Snopk Angéla fél évszázaddal ezelőtt Nagyradán kötött házasságára. A korábban a Thermál Hotelben dolgozó házaspár éppen három évtizede lakik Hévízen szeretetben nevelve két gyermeküket. A jó házasság titkát firtató kérdésünkre szinte egyszerre válaszolták azt, hogy az élet túl rövid ahhoz, hogy azt veszekedéssel töltsék, ezért komolyabb összezördülésük sem volt az elmúlt hosszú évtizedekben. Megértésben, türelemmel, a gondok közös vállalásával élik példás családi életüket, a Jóisten szeretetéből erőt merítve a mindennapok nehézségeihez.
A közös gondolkodás jegyében
A térség polgármesterei és idegenforgalmi szakemberei kaptak meghívást a keszthelyi képviselő-testület turizmus és külkapcsolatok bizottságának a Balaton Színház Simándy termében június derekán tartott rendkívüli ülésére, melyen a turizmusért dolgozó döntéshozók áttekintették egyebek mellett a településeken a témában gyűjtött tapasztalatokat, tájékoztatót hallgattak meg a Keszthely-Hévíz Többcélú Kistérségi Társulás munkájáról, valamint a Nyugat-Balaton Térségmarketing Kht. tevékenységéről. |
A kerekasztal Keszthelyről, Hévízről, Gyenesdiásról, Vonyarcvashegyről,
Balatongyörökről, Zalaszántóról és Reziből érkezett szakmabéli nagyköveteit a
házigazdák nevében röviden felszólaló Mohácsi József polgármester üdvözölte, azt
indítványozva, hogy a jövőben rendszeresen találkozzanak és vitassák meg, miben
lehetne közös fellépéssel még többet tenni a kis régió dinamikusabb
fejlődéséért.
A fórum életre hívójaként elnöki minőségében felszólaló Vargáné Várkonyi
Erzsébet azt emelte ki, a településeknek nem egymás ellenségeiként, hanem
egymást megismerve s egymást erősítve kell még több vendéget e térségbe
csábítani. Az elnök asszony részletesen beszámolt arról, mit tett a bizottság és
Keszthely városa a turizmus fellendítéséért. A számos információt adó beszámoló,
tájékoztató mellett említést tett a turisztikai ösztönző rendszerről és a
városszemlék tapasztalatairól is.
Az együttgondolkodás erejében bízva szólalt fel Lázár László, a hévízi
képviselő-testület idegenforgalmi bizottságának első embere is, részletesen
vázolva azon okokat, ami miatt kevesebb gyógyturista látogatta meg a „reumások
Mekkáját”. Szerinte a rossz állapotban lévő német gazdasági helyzet és a
termálfürdő túlkínálat is oka lehet a kisebb vendégszámnak. Még e hónapban
megalakul a helyi Marketing Egyesület, melytől nagy előrelépést várnak – mondta
el.
Vonyarcon a marketing munka további erősítésén kell fáradozni. A turizmusban
érdekelt vállalkozók egyéni próbálkozásai helyett, a kollektív fellépés lenne
hasznos. Ennek jegyében a főszezonban Tourinform iroda kezdi meg működését –
hangzott el.
Balatongyörökön egyik hibaként azt könyvelik el, hogy a német nyelvterület
bűvköréből évek óta nem sikerül kitörni, pedig a keleti piacok feltérképezését
is siker koronázhatja. Szőke György szerint a lengyel, orosz, ukrán és román
fizetőképes rétegek felkutatása és „megtámadása” lenne üdvözítő.
Gyenesen a helyi turisztikai egyesületet azok működtetik rendkívüli
eredményekkel, kreatív erővel, akik abból élnek. A kurtaxa termelés itt a
hotelek hiányára visszavezethetően alacsonyabb ugyan, de a saját információs és
szállásértékesítési számítógépes rendszer elindításától, valamint a sok
rendezvénytől, programtól sokat várnak.
A fórum résztvevői elfogadták szeptember elejére a hévíziek invitálását, így a
szezonértékelő megbeszélés rövidesen folytatódik.