Horizont

Egy hétre – immár negyedik alkalommal – ismét Keszthely volt a hazai táncművészet fővárosa, s az esténként színpadra lépő együttesek műsorainak némelyikére már napokkal előtte sem lehetett helyet kapni.

Egy kép az Experidance Revans című néptánc-showjából.

A IV. Keszthelyi Táncpanoráma a magyar táncművészet legjelesebb, meghatározó képviselőinek előadásait mutatta be a folklór, a kortárs és a modern balett műfajaiban.
A programhoz kapcsolódóan évről-évre láthatott a közönség olyan képzőművészeti kiállításokat, amelyek valamilyen módon kötődnek a tánc műfajához. Ez alkalommal Szeiler Gábor fotóriporter „A pillanat” című, az előző három táncpanorámán készült fotóinak válogatását láthatta a közönség, s gyakorlatilag a Simándy teremben megnyílt tárlattal vette kezdetét az egy hetes program. Cséby Géza intézményigazgató köszöntőjét követően Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház igazgatója szólt az alkotások jelentőségéről, hangsúlyozva, a színpadi mozgás olyan pillanatait rögzítette Szeiler Gábor, amelyek egyszeriek, megismételhetetlenek, hiszen minden előadás különbözik egymástól. A fotós együtt kell éljen a tánccal, éreznie kell a mozgás ritmusát, hogy ennek lényegét tudja a néző elé tárni. Szeiler Gábor ezt tette, s képei művészi színvonalon adják vissza e feledhetetlen pillanatokat. A kiállítást Pelcz István tanár, szerkesztő ajánlotta a közönség figyelmébe.
A nyitóelőadás előtt Mohácsi József polgármester köszöntötte a közönséget, s a hazai táncművészet képviselőit, majd virágcsokorral köszöntötte Török Jolánt, mint a Keszthelyi Táncpanoráma ötletgazdáját, s szervezőjét. A teltházas nyitóelőadáson az Experidance – Román Sándor tánc-társulata – mutatta be Revans címmel azt a néptánc-showt, amely Fazekas Mihály: Lúdas Matyi című közismert történetének XXI. századi metamorfózisa. A táncpanorámán láthatta még a közönség a Budapest Táncegyüttes Tündérmese című gyermekelőadását és a Csárdás! A Kelet tangója, az Argentin Tangó Táncszínház Tangó Express, a Szegedi Kortárs Balett Szentivánéji álom, a Budapest Táncszínház A vér ritmusa, valamint a Magyar Állami Népi Együttes Földön apám fia volnék… című előadásait.

A szeptember 10-i tanévnyitóval a 208. tanévét kezdte meg a Festetics György által alapított Georgikon, amely a kar jogelődeit tekintve Európa legrégebbi rendszeres mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.

A Georgikon 1797. július 1-jén kezdte meg működését, s nevét a cseh Karl Bulla professzor javaslata alapján az alapító Festetics György gróf nevéről, illetve Vergilius tankölteményeiről kapta. Az intézmény elsősorban a gróf tisztjeinek képzésére alakult, bárki – fizetés, vagy tandíj nélkül – hallgathatta a kiválasztott órákat, s vizsgázhatott a választott tárgyakból. Festetics György ösztöndíjjal támogatta azokat a hallgatókat is, akik nem az ő birtokán akartak elhelyezkedni, vagy csak tanulás céljából érkeztek Keszthelyre. Az akkori tanári karban az éppen kibontakozóban lévő hazai agrár-szakoktatás kiemelkedő egyéniségei találhatók, Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György és mások. Az intézményben hivatalosan a latin és a német nyelvet használták, egyrészt mivel az oktatók egy része nem tudott magyarul, másrészt számos külföldi diák is hallgatta az előadásokat. A magyar nyelv 1846-ban vált egyeduralkodóvá az oktatásban és az ügyiratok kezelésében is.

Richard Bright brit utazó úgy fogalmazta meg a Georgikon alapításának célját, hogy az intézmény a mezőgazdasági ismeretek átadásával szakképzett gazdatiszteket, a Festetics-birtok számára gyakorlati ismeretekkel rendelkező béreseket képez, s képzési lehetőséget nyújt az ország mezőgazdaságának javítása érdekében a földműveléssel foglalkozók részére.
A Georgikon épülete az azonos nevű utcában állt egykor, hiszen a gyakorlati oktatást biztosító tangazdaság már az alapítás évében létrejött, ugyanis a szakoktatási intézményhez már a kezdetektől majorság is tartozott. Az eredeti épületek már nem találhatóak, a másodikként megépült épületegyüttes egy részében jött létre az 1972-ben – az intézmény fennállásának 175. évfordulója tiszteletére – alapított Georgikon Majormúzeum.

Az alapítást követő mintegy fél évszázados működést követően az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, majd az azt követő önkényuralmi időszak megszakította a Georgikon működését. Festetics Tasziló gróf már 1864-ben földet adott tanulmányi célokra tangazdaságként az intézetnek, az igazi újjászületés csak 1865-ben következett be Országos Gazdászati és Erdészeti Felsőbb Tanintézet néven, s ekkor épült fel a kor kívánalmainak megfelelő major is. Az intézmény szervezeti keretei 1874-ig ugyanazok maradtak, s ez az időszak a tárgyi és szakmai feltételek megteremtéséért folytatott küzdelem korszaka volt. A gazdasági tanintézet 1865. és 1897. között a Fő téri, az 1790-ben elkészült épületben kapott helyet, ez a mai polgármesteri hivatal épülete. A Habsburgok magyarországi birtokán lévő Magyaróváron 1818-ban létrehozott gazdasági intézet 1874-ben kapott akadémiai rangot, s így a keszthelyi intézet – mások mellett – gazdasági tanintézet lett. 1906-ban a Magyar Királyi Gazdasági Tanintézetet akadémiává szervezték át, így a középfokú gazdászképzés helyébe ismét a felsőfokú szakoktatás lépett.

A második világháború után az agrároktatás a földművelésügyi tárca fennhatósága alá került, így az akadémiát előbb főiskolává szervezték át, majd létrehozták a budapesti székhellyel rendelkező Magyar Agrártudományi Egyetemet, s ennek lett szervezeti egysége Keszthely, Mosonmagyaróvár és Debrecen. 1953-ban elkülönítették a nagy múltú szakoktatási intézményeket, s létrehoztak három Mezőgazdasági Akadémiát, így a keszthelyi intézmény 5 évnyi kényszerszünet után 1954-től folytathatta munkáját Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia néven. 1957-ben az akadémiák egyetemi rangot kaptak, a tanulmányi időt öt évre emelték, s a végzettek mezőgazdasági mérnöki diplomát kaptak. Az 1962-ben létrehozott keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat 1970-ben egyesítették Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven. 1990-ben megtörtént a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának végső szervezeti átalakulása, s ez 2000. január 1-jéig működött ebben a formában. Ekkor megszűnt a Pannon Agrártudományi Egyetem az intézmények integrációjának következményeként, s a régi kapcsolatoknak köszönhetően hivatalosan is egyesült a Veszprémi Egyetem és a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar. Az integrációval egy igazi, régiós szerepet betöltő szellemi központ alakulhatott ki Pannóniában.

A Balaton ISOVER Vívóklub szervezésében nyílt meg a közelmúltban „A vívás története” című kiállítás a Balatoni Múzeumban. A tárlaton Németh Árpád magángyűjteményének eddigi legnagyobb bemutatóját tekinthetik meg az érdeklődők.

A kiállítást – a Helikon Színpad és a Ranolder Általános Iskola tanulóinak műsorát követően – Borosné Eitner Kinga, a Balaton ISOVER Vívóklub elnöke nyitotta meg, köszöntve a vendégeket, majd Németh Árpád szólt a gyűjtemény kialakulásáról. Mint mondta, az 1960-as évek közepétől kezdte el gyűjteni a vívással kapcsolatos tárgyakat, majd később minden olyan relikviát, amelyen a bármilyen formában megjelenik a vívás, így a képeslapoktól a Kinder tojásig számos érdekességet tekinthet meg a látogató. A tárlaton megtekinthetőek a fiatalabb korosztályt képviselő versenyzők díjai is. Bár az országban már több helyen is bemutatták a gyűjteményt, eddig a Balatoni Múzeum adott helyet az eddigi legnagyobb tárlatnak. Markos György tanár, a klub versenybírója áttekintést adott a vívás történetéről, a honfoglaló magyarok harcmodorától a korabeli fegyvereken át a kardhasználatig, a magyar huszárok két világháborúban való részvételéig. A vívósport hazai kialakulását olasz iskolákból vettük át olyan sikerrel, hogy az mindmáig a legeredményesebb olimpiai sportágunk.
A rendkívül látványos és színvonalas gyűjteményt november 20-áig tekinthetik meg az érdeklődők.

A főszezon három hónapja alatt az ORFK és a megyei rendőr-főkapitányság felhívására a keszthelyi rendőrkapitánysággal közösen 14 akciót tartottak a hévízi rendőrőrs munkatársai. Nagy gyakorisággal derítették föl az ittas, illetve kábítószer hatása alatt vezetőket.

Dr. Vajda Gábor őrsparancsnok szerint a mobil sebességmérő is sikeresen járult hozzá, hogy a járművezetők mára megszokták: a fürdőhely útjain legfeljebb 40 km/h sebességgel lehet csak közlekedni. Szeptemberben azonban egy kedélyeket borzoló esemény rontotta le az amúgy példás statisztikát. Betöréses lopás gyanúja miatt nyomozást indítottak a helyi őrsön egy ismeretlen lakásbetörő felderítése érdekében, aki szeptember 12-én hétfőn napközben az ajtót betörve behatolt egy családi házba, s onnan készpénzt, valamint arany ékszereket vitt el milliós értékben.
A közelmúltban lezárult elsődleges rendőrségi vizsgálatok annyit állapítottak meg, hogy egy nő kiesett szobájának ablakából, majd szörnyethalt. Az idegenkezűség kizárható és minden jel arra mutat, hogy a középkorú hölgy öngyilkossági szándékkal vetette magát a mélybe a Panoráma Hotel 13. emeletén bérelt lakosztályából, majd szörnyethalt egy kétszintes melléképület tetején. A tragikus szerencsétlenség ügyéről információt szolgáltató Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság bejelentette: az eljáró nyomozóhatóság valószínűsíti, hogy kizárható az idegenkezűség, a nő maga ugrott a mélybe.