Címlap

A foglakoztatási helyzet javítását célzó partnerségről volt szó azon a fórumon, amelyet a munkaerő gazdálkodásban érintett szervezetek, és a térség vállalkozói számára rendeztek a napokban, a sármelléki reptéren.

Egy határ menti partnerséget támogató, magyar-szlovén PHARE CBC program keretében 51 millió forintot nyert a közelmúltban a Keszthely-Hévízi Kistérségi Társulást alkotó 27 település. Az összegből a foglalkoztatás javítását célzó, minta értékű modellt szeretnének megvalósítani a térségben a Zala Megyei Munkaügyi Központtal, a megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a helyi vállalkozókkal, valamint a szlovéniai Muraszombat munkaügyi szervezetével közösen. Hasonló együttműködéseknek az Európai Unió több tagországában már pozitív tapasztalatai vannak.
A foglakoztatási paktum létrejöttét kezdeményező KHKT Munkaszervezet irodavezetője, Huszti Levente elmondta, hogy a fórum helyszínéül azért a FlyBalatont választották, mert reményeik szerint a reptér tervezett fejlesztése jelentős változásokat hozhat a térség életébe. Hangsúlyozta: az együttműködést senkire nem kívánják ráerőltetni, mindenki maga döntheti el részt kíván-e venni a programban. A továbbiakban egyébként az önkormányzatok, és a munkaadók mellett a képzőintézményeket is megszólítják. Az információgyűjtés során november, december környékén célzott interjúkat is készíttetnek. Ebbe elsősorban azokat a lehetséges partnereket vonják be, akiknek a részéről érdeklődést tapasztalnak.

Hollósi Szabolcs, a paktum előkészítési munkáiban résztvevő BFH Európa Kft. ügyvezetője a sármelléki rendezvényen szintén fontosnak tartotta megemlíteni, hogy most még csak a megalapozó munka, a helyzetelemzés folyik, ahol inkább a feladat meghatározás kerül előtérbe.
A lehetőségekről, konkrét projekttervekről csupán néhány hónap múlva lehet beszélni. A légikikötőt működtető Cape Clear Aviation képviselői, Richter Richárd fejlesztési igazgató, valamint Palkó Lajos marketing-igazgató kiemelték: várható, hogy a közeljövőben a Malév, és a svájci Helvetic is sűríti járatait, és a tervek szerint új útvonalakkal is bővül a kínálat. A jelenlegi, mintegy 25 ezres utaslétszám, valamint a kihasználtság növekedésével a környékbeli, meghatározó településekre is számos feladat vár a fogadókészség minőségi és mennyiségi fejlesztésének terén. A fórum meghívott vendégei egyébként a helyszínen Zóka István reptér üzemeltetési igazgató vezetésével megtekinthették a leendő utasforgalmi terminált, amely elkészülte után várhatóan 20-25 új álláshelyet jelent majd a reptéren. Emellett az egyes településeken létrejövő, vagy megújuló, idegenforgalomra épülő beruházások is újabb munkahelyeket teremthetnek.

Bubla Zoltán, a Keszthely Térségi Vállalkozói Klub elnöke a foglalkoztatási paktum előkészítése kapcsán leszögezte: a vállalkozók nélkül ezt lehetetlen megvalósítani. Ezért is büszke, hogy a klubtagok érdekeltnek érzik magukat az együttműködésben, és jelentős számban képviselték a környékbeli gazdaságot a sármelléki fórumon. A klubelnök, aki egyben a szervezést felvállaló csapat tagja is, kifejezte reményét, hogy egyre több vállalkozó jön rá: bár eleinte időt kell szánni a program megismerésére, ez nem egy újabb csapás rájuk nézve, hanem lehetőség, amely nagyot lendíthet a munkaerő-gazdálkodás szekerén.
A kistérségi társulás vezetői egyébként az aktuális problémák begyűjtése, és a konkrét fejlesztési elképzelések megfogalmazása után, áprilisra tervezik a tényleges foglakoztatási paktum aláírását. A résztvevők előtte és azt követően is munkamegbeszéléseken, szemináriumokon bővíthetik ismereteiket.

Október 23-a az 1956-os októberi forradalom kirobbanásának 49.,valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 16. évfordulója. Keszthelyen a déli harangszó után, ragyogó napsütésben tisztelegtek a mártírok emléke előtt 2005. október 23-án, a városi ünnepségen.

A forradalom hőseire emlékeztek Keszthelyen.

A Himnusz és a Szózat hangjai után Keszthely város polgármestere, Mohácsi József köszöntötte a jelenlévőket, majd miután röviden méltatta 1956 jelentőségét, átadta szót, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar dékánjának. Dr. Dublecz Károly beszédében hangsúlyozta: Nagyon fontosak a maihoz hasonló ünnepeink, hiszen ha nem idéznénk fel újra és újra a történelem eseményeit, ismét elkövethetnénk az előttünk járók által már elkövetett hibákat.
A múltról szólva elmondta: az októberi forradalom nem éhséglázadás volt. Sokkal inkább válasz az alapvető emberi jogok, a nemzeti büszkeség mélységes megsértésére, a kül- és belpolitikai feszültségekre. A békés diáktüntetéssel induló megmozdulás legfontosabb eseményei Budapesten történtek, de vidéken is gyökeres változásokat hoztak. Keszthelyen 1956. október 24-én az Akadémia hallgatói megtartották az első forradalmi nagygyűlést, amelybe bekapcsolódtak az Ipartestület tagjai is. A tüntető tömeg a Főtérre vonult és ledöntötték a szovjet emlékművet, majd a helyére Festetics György szobrát állították. A forradalomnak nemcsak vívmányai, áldozatai is voltak, így néhány nappal később elkészült a „fehér ember” szobra, amellyel az elesettekre emlékeztek Keszthelyen. A visszaemlékezők szerint a külföldi rádiók gyakran emlegették mindkét szobrot – mondta Dr. Dublecz Károly. Az egyetem dékánja végül figyelmeztetett: „'56 üzenete, hogy bár elbukhatunk a mindennapok küzdelmeiben, de az igaz ügy érdekében hozott áldozatok nem hiábavalók. Az igazság és a szabadság egymás nélkül nem létezik: igazság nélkül nincs szabadság, és a szabadság feltételezi az igazságot. Az a társadalom ugyanis, ahol háttérbe szorultak a 10 parancsolatban megfogalmazott értékek, a tisztesség, a becsület, a mindenek felett álló szeretet, a család szentsége, az a társadalom nem lehet egészséges.”

Hévíz az állami költségvetés számait ismerve a jövő évben mintegy 50 millió forinttal kevesebb pénzzel gazdálkodhat az ideinél – figyelmeztette képviselő társait Naszádos Antal pénzügyi bizottsági elnök, amikor a testület a 2006. évi költségvetés irányelveiről tárgyalt. Az elnök elmondta: természetesen várják az egyes bizottsági, illetve képviselői javaslatokat november végéig a különféle fejlesztési, beruházási, támogatási igényekre vonatkozóan, ám az elmondottakat mindenkinek szem előtt kell tartania.

Az októberi ülésen a testület egyelőre a jövő évi költségvetés összeállításához szükséges, legfontosabb irányelveket határozta meg. A városvezetők többek között leszögezték: a jövő évben fokozni kell a saját működési és helyi adóbevételeket. Az idegenforgalmi adó mértékénél szükséges a jogszabály adta lehetőségek kihasználása, így a város valószínűleg élni fog a 330 forint/fő/éj adómérték bevezetésével.
Elhangzott: be kell fejezni 2006-ban a megkezdett és előkészített fejlesztéseket, a további fejlesztési igényeket pedig rangsorolni kell. Ennek kapcsán Szarka László kérésére a határozati javaslatba belefoglalták, hogy az intézmények kötelező fejlesztéseit a város megvalósítja (bár erre 12 éve nem került sor, a fenti álláspont évenkénti megfogalmazása ellenére!).
Rábai József kérésére a testület írásba foglalta, hogy a pályázati rendszerekben a jövő esztendőben aktívabban és hatékonyabban vesz részt a város, az ideinél komolyabb összegű pályázati alap elkülönítésével, és hozzákezd az átfogó tóvédelmi program előkészítéséhez is. Utóbbi munkálatai – hangsúlyozta Rábai József – egyelőre nem terhelik meg anyagilag túlságosan az önkormányzatot.
Az irányelvek között megfogalmazták továbbá, hogy 2006-ban a többcélú kistérségi társulás keretében történő feladatok ellátását is szorgalmazni, illetve növelni kell. Felül kell vizsgálni az intézmények és a hivatal létszámgazdálkodását, törekedve az optimálisabb létszámkihasználásra. Törekedni kell arra is, hogy az óvodai nevelés terén jövő szeptembertől egy csoport megszűnjön, ezzel egyidejűleg az itteni dolgozói létszám csökkenjen. Külön pontban hívták fel a figyelmet a Fontana Filmszínház rentábilis működtetésére, és arra is, hogy 2006-ban a kulturális rendezvényekre szánt források összegét a városnak rögzítenie kell.
Gelencsér Hédi az irányelvek meghatározása során jelezte: véleménye szerint a lakosság nem látja át, hogy a város működtetésére milyen hatalmas összegeket kell elkülöníteni, így sokszor találkozik azzal a váddal, hogy „vajon mit csinál az önkormányzat a milliárdos költségvetésével”.
Költségvetési szempontból mélypontnak nevezte az idei évet, és nem kívánt hasonló helyzetet 2006-ra Rábai József. Vértes Árpád azonban felhívta képviselő társa figyelmét arra, hogy Hévíz 200 millió forintot utalt át a tófürdő fejlesztésére, mélypontról tehát nem lehet beszélni. Mindenesetre – szögezték le a város vezetői – a jövő évi költségvetést az elfogadott irányelveket maximálisan figyelembe véve, a lehetőség szerint takarékosan, nagyon körültekintően kell megtervezni. A 2006-os gazdálkodásra természetesen a testület még visszatér, hiszen a jövő évi költségvetés elfogadását több fordulós tárgyalás előzi meg.