Biztosított a színvonalas oktatás

Emléktábla Kossuthnak

1956 kritikus kérdései

A Vajdában szeretik a fizikát

Gyűjtők országos találkozója


15 éve önálló a Közgazdasági Szakközépiskola

Biztosított a színvonalas oktatás

A keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskola október 21-én tartotta 15 éves jubileumi ünnepségét. A jubileumi gálaműsor elején a fenntartó megyei önkormányzat nevében Kiss Bódog Zoltán elnök magasra értékelte az intézményben folyó oktatást úgy szakmai, mint pedagógiai szempontból.

Bajna Zsoltné igazgató köszöntötte a vendégeket.A jubileumi gálaműsor a Balaton Kongresszusi Központ és Színházban kiállítás megnyitóval kezdődött, Kálmánné Bodó Edit, az intézmény igazgató-helyettese ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Jani Nóra – az iskola egykori tanára – ólomüveg dísztárgyait, valamint Cserép Gabriella – az intézmény egykori diákja – festményeit. Az elmúlt 15 év eseményeiről, az intézményben való oktatásról Bajna Zsoltné igazgató számolt be a színháztermet zsúfolásig megtöltő vendégeknek, egykori diákoknak, s az érdeklődő szülőknek.
Kiss Bódog Zoltán, a fenntartó megyei közgyűlés elnöke elsőként a testület elismerő üdvözletét adta át, majd kiemelte, a Közgazdasági Szakközépiskolában folyó oktatás olyan igényt elégít ki, amellyel ma bárhol megállhatják a helyüket az itt képesítést szerzett növendékek. Bár a város kénytelen volt átadni az intézményt a megyének, ennek ellenére ez a viszonylag családias jellegű iskola azt bizonyítja, hogy nem mindig a nagy integrációk az életképesek. Ez a kis közösség olyan feltételeket és olyan eszközrendszert tud biztosítani a magas színvonalú oktatáshoz, amely az itt végző diákok számára megalapozza a biztos jövőt. Jókívánságként még sok hasonló jubileumot kívánt Kiss Bódog Zoltán, majd egy festményt adott át az intézménynek a megye ajándékaként.

Zemankovics Ferenc alpolgármester köszöntőjében azt kérte, hogy a ma már a megye határain túl is ismertté vált intézmény folytassa azt az egyre magasabb színvonalú munkát, amely az országos rangsorban is figyelemre méltóvá tette. Külön szólt a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók egyre növekvő számáról is, mert például a Georgikon Karon is egyre több volt közgázos diák tanul tovább. Az alpolgármester az önkormányzat ajándékaként egy erre az alkalomra készült jubileumi emlékplakettel gratulált a születésnap alkalmából.
Bajna Zsoltné igazgató emléklapot adott át azoknak a kollégáinak, akik az intézmény avatása óta ott tanítanak, dolgoznak, így Cservenkáné Batha Csillának, Fekete Kálmánnénak, Lévai Piroskának, és Szabó Antalnénak, valamint Horváth Péter gondnok, klubvezetőnek.

A kollégák felkérésére Cservenkáné Batha Csilla tanárnő szólt a pedagógusi hivatásáról, a hivatástudat kialakulásáról a pályán töltött több mint harminc év tükrében. A szaktárgyai mellett ifjúságvédelmi felelősként dolgozó tanárnő szólt a munkájában elengedhetetlen bizalom és őszinteség szerepéről is. „Saját diákkori – pozitív-negatív – tapasztalatainkat kell pozitív értelemben áttenni a nevelői munkánkba, önmagunkkal szemben kell igényesnek lennünk, hogy kivívhassuk a diákjaink tiszteletét. Példaképpé kell válnunk, hogy a megfelelő magatartásformát, a tanulmányi eredményeket elvárhassuk… Fel kell vállaljuk saját hibáinkat is, hiszen ezzel csak növekszik a tekintélyünk, s ezzel alakíthatjuk ki önmagunkkal szemben is az önkritikán alapuló, sokrétű igényességet. A diákoktól azt kell elvárni, amire képesek, a munkájuk, a tanulás ne terhet, hanem örömet jelentsen számukra. Mert a „nagy egészben” észre kell venni azokat a kicsi, apró értékeket is, amelyek a fejlődést igazolják… A gyerekeinknek szükségük van a megbecsültségre, az érzésre, hogy szeretik, elfogadják, meghallgatják és segítik őket. Fontos számukra, hogy van olyan dolog az életükben, amit jól tudnak megvalósítani, probléma, amelyet kiválóan meg tudnak oldani. Meg kell tanulniuk, hogy felelősséget vállaljanak tetteikért és elfogadják azok következményeit.”
A nagysikerű jubileumi gálaműsorban felléptek – az alakuló testvériskolai kapcsolat jegyében – a komárnói Sellye János Gimnázium tanulói, az intézmény egykori és jelenlegi diákjai, valamint tanárai. Az ünnepi fogadáson ugyancsak Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt.

vissza az elejére


Az emléktábla Kossuth dicsőségét hirdeti.Emléktábla Kossuthnak

A Dancs Imre vezette Kossuth Szövetség, Tantó J. Gusztáv kőfaragó mester, a helyi önkormányzat és a Goldmark művelődési központ október végén a Keszthelyi Pantheonban avatta fel a város díszpolgárának emléktábláját. Az avatási ceremónián a XIX. század leghíresebb magyarjáról Tar Ferenc történész emlékezett meg, részletesen felidézve a „nemzet nagy öregjének” dicső tetteit, a városhoz, a megyéhez, a régióhoz, a Balatonhoz való kötődését.
A haza, a szabadság és a polgári átalakulás ügye mellett bátran kiálló „magyar Démosztenész” külföldi elismertségéről szólva a szónok jelezte: Párizsban, New Yorkban, Washingtonban is létezik szobor, vagy köztér, melyet róla neveztek el. A magyar haza egyik legnagyobb alakját Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke idézte föl, azét a politikusét, aki a XIX. század egyik legjelesebb államférfija volt, és aki azzal, hogy felelősséggel végezte el a rábízott feladatot, a mai kor embere számára is példával szolgálhat. Mint mondta: Keszthely büszke lehet arra, hogy népének ügyét még az emigrációban is hűségesen szolgáló férfiút díszpolgárrá választotta.

vissza az elejére


M. Kiss Sándor előadása

1956 kritikus kérdései

A Keszthelyi Történelmi Ismeretterjesztő Egyesület vendégeként tartott másfélórás előadást „1956 kritikus kérdései” címmel M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének tanszékvezetője október derekán. A Ranolder-iskola zsúfolásig megtelt tornatermében, az egyetemi tanár megkapó őszinteséggel villantotta fel a leplet a közel félszáz évvel ezelőtt történt események hátteréről.

Az Antall-kormány korábbi főtanácsadója választ keresett és talált arra: hogyan nézett ki '56 a világ szemében; és arra, hogy mit őrzőtt meg a magyar társadalom a forradalom és szabadságharcból. Éles kérdéseket feszegetve azt is kijelentette: a politika még mindig többet árt 1956. eseményeinek objektív megítélésében, mint használ. A szakember úgy látta, ha Magyarország jövőre nem lesz képes felmutatni a „valódi, torzításmentes” ötvenhatunkat, akkor társadalmi, etikai értelemben egyaránt végképp perifériára szorulhat. Mindenki közös feladata és felelőssége, hogy 1956 maradjon közbeszéd tárgya, és a még mindig folyó vitáknak is tág teret kell engedni ahhoz, hogy hiteles, valódi kép alakuljon ki a szabadságszerető nemzet forradalmi harcáról, melynek véres megtorlása mélyen megdöbbentette a világot. A kézfogás és a megbocsájtás után mindnyájunknak figyelni kell arra, hogy a „vörös csizma” nehogy még egyszer elindulhasson.

vissza az elejére


Emlékünnepség és teremavató

A Vajdában szeretik a fizikát

Dr. Kunc Adolf (1841–1904) premontrei szerzetesről, az iskola volt diákjáról, és későbbi tanáráról nevezték el a Vajda János Gimnázium fizika szaktantermét a múlt hét utolsó tanítási napján, Keszthelyen.

Dr. Varga Zoltán igazgató a névadó munkásságát méltatta.A jeles eseményt megelőzően a Főtéri templomban gyűltek össze a volt és a jelenlegi vajdások, hogy emlékünnepség keretében megismételjék a 125 évvel ezelőtt dr. Kunc Adolf irányításával elvégzett híres Foucault féle ingakísérletet, amelynek lényege az volt, hogy bebizonyítsa: a Föld forog. A rendezvényen a tudós-tanár munkásságához kapcsolódóan Horváth Lóránt Ödön prépost, valamint Molnár László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola és Farkas László, a Vajda János Gimnázium tanára tartott előadást. Ezután a vendégek átvonultak ez utóbbi oktatási intézmény fizika szaktanterméhez, ahol a névtábla leleplezésekor dr. Varga Zoltán igazgató ünnepi beszédében elmondta: kézenfekvőnek tűnt, hogy az előadóhelység olyan személyről kapja a nevét, aki ezer szállal kötődik a gimnáziumhoz. Ezért esett a választás Kunc Adolfra, aki itt tanult, majd tanított, és hosszú ideig az iskolát fenntartó rend apátja volt.
Farkas László, az intézmény fizika munkaközösségének vezetője elmondta: 2005 a fizika éve, a világ számos pontján tartottak és tartanak olyan rendezvényeket, amelyek felhívják a figyelmet a természettudomány fontosságára. Véleménye szerint erre egyre inkább szükség van, mert – bár a Vajdában jó kezekben van a tantárgy – az általános tapasztalat az, hogy a fizika nagyot veszített népszerűségéből. Történt mindez annak ellenére, hogy vívmányait eközben nap, mint nap használjuk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a 21. század számtalan problémáját várhatóan a tudósoknak kell megoldani. Mégis kevés ma az olyan diák, aki ezt a pályát választaná. A Vajdában szerencsére sikerült megszerettetni a tantárgyat. Az elmúlt 15 évben mindig volt országos döntősük a tanulmányi versenyeken. Ez a tanítványok szorgalma mellett a fizika munkaközösség tevékenységét, és az intézményvezetés hozzáállását is dicséri – állapította meg Farkas László. A fizika tanszék vezetője még hozzátette: ha továbbiakban az eddigiekhez hasonló ütemben tudnak fejleszteni az intézményben, akkor a következő években sem lesz gond a fizikával a Vajda János Gimnáziumban.

vissza az elejére


Érmek, bélyegek és a többi

Gyűjtők országos találkozója

A program több száz érdeklődőt vonzott.Érem és bélyegcserével egybekötött országos találkozót szervezett nemrégiben a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének húsz főt számláló keszthelyi csoportja a Balaton Színház Simándy-termében. A jelenleg Horváth László és Tóth Zoltán tisztségviselők vezetőségével működő, 1969-ben alakult csoport tavaly kettő, idén pedig már összesen három olyan nagyszabású rendezvény megtartásán van túl, mely messze túlmutat a helyi gyűjtők érdekkörén.

Mint megtudtuk: az országban mintegy 3700-an foglalkoznak különféle érmek gyűjtésével, a keszthelyiek nem feltétlenül a számarányukat, hanem inkább az aktivitásukat tekintve elismertek a numizmatika világában. Az éremkiadással is foglalkozók a „Keszthely nagyjai” sorozat mellett a dunántúli várakat bemutató értékesnek számító kollekciót is a gyűjtők piacára dobták az elmúlt években. Mostanság leginkább a Magyar Nemzeti Bank által kiadott emlékveretek megrendelése és a tagok közötti kiosztására fordítanak nagyobb figyelmet. A szervezet tisztségviselői érzékeltették: manapság a gyűjtéssel professzionális szinten foglalatoskodók szakosodtak. Egy-egy ember – ritka kivételtől eltekintve – nem gyűjt már 8-10-féle dolgot, illetve alábbhagyott a fiatalok telefonkártya kollekciók megszerzésének láza is. Európai uniós csatlakozásunkat követően felértékelődött a forintsorok kigyűjtése, és folyamatos az egyes országok nemzeti fizetőeszközeinek rendszerezése, megszerzésének igénye. A találkozón a gyűjtők nyolcvan asztal mögött az érmeken kívül kínáltak: régiségeket, képeslapokat, régi órákat, fegyvereket, könyveket, térképeket, porcelánokat, szobrokat, serlegeket is.

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online