Biztosított a színvonalas oktatás
15 éve önálló a Közgazdasági Szakközépiskola
Biztosított a színvonalas oktatás
A keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskola október 21-én tartotta 15 éves jubileumi ünnepségét. A jubileumi gálaműsor elején a fenntartó megyei önkormányzat nevében Kiss Bódog Zoltán elnök magasra értékelte az intézményben folyó oktatást úgy szakmai, mint pedagógiai szempontból. |
A
jubileumi gálaműsor a Balaton Kongresszusi Központ és Színházban kiállítás
megnyitóval kezdődött, Kálmánné Bodó Edit, az intézmény igazgató-helyettese
ajánlotta az érdeklődők figyelmébe Jani Nóra – az iskola egykori tanára –
ólomüveg dísztárgyait, valamint Cserép Gabriella – az intézmény egykori diákja –
festményeit. Az elmúlt 15 év eseményeiről, az intézményben való oktatásról Bajna
Zsoltné igazgató számolt be a színháztermet zsúfolásig megtöltő vendégeknek,
egykori diákoknak, s az érdeklődő szülőknek.
Kiss Bódog Zoltán, a fenntartó megyei közgyűlés elnöke elsőként a testület
elismerő üdvözletét adta át, majd kiemelte, a Közgazdasági Szakközépiskolában
folyó oktatás olyan igényt elégít ki, amellyel ma bárhol megállhatják a helyüket
az itt képesítést szerzett növendékek. Bár a város kénytelen volt átadni az
intézményt a megyének, ennek ellenére ez a viszonylag családias jellegű iskola
azt bizonyítja, hogy nem mindig a nagy integrációk az életképesek. Ez a kis
közösség olyan feltételeket és olyan eszközrendszert tud biztosítani a magas
színvonalú oktatáshoz, amely az itt végző diákok számára megalapozza a biztos
jövőt. Jókívánságként még sok hasonló jubileumot kívánt Kiss Bódog Zoltán, majd
egy festményt adott át az intézménynek a megye ajándékaként.
Zemankovics Ferenc alpolgármester köszöntőjében azt kérte, hogy a ma már a megye
határain túl is ismertté vált intézmény folytassa azt az egyre magasabb
színvonalú munkát, amely az országos rangsorban is figyelemre méltóvá tette.
Külön szólt a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók egyre növekvő számáról
is, mert például a Georgikon Karon is egyre több volt közgázos diák tanul
tovább. Az alpolgármester az önkormányzat ajándékaként egy erre az alkalomra
készült jubileumi emlékplakettel gratulált a születésnap alkalmából.
Bajna Zsoltné igazgató emléklapot adott át azoknak a kollégáinak, akik az
intézmény avatása óta ott tanítanak, dolgoznak, így Cservenkáné Batha Csillának,
Fekete Kálmánnénak, Lévai Piroskának, és Szabó Antalnénak, valamint Horváth
Péter gondnok, klubvezetőnek.
A kollégák felkérésére Cservenkáné Batha Csilla tanárnő szólt a pedagógusi
hivatásáról, a hivatástudat kialakulásáról a pályán töltött több mint harminc év
tükrében. A szaktárgyai mellett ifjúságvédelmi felelősként dolgozó tanárnő szólt
a munkájában elengedhetetlen bizalom és őszinteség szerepéről is. „Saját
diákkori – pozitív-negatív – tapasztalatainkat kell pozitív értelemben áttenni a
nevelői munkánkba, önmagunkkal szemben kell igényesnek lennünk, hogy kivívhassuk
a diákjaink tiszteletét. Példaképpé kell válnunk, hogy a megfelelő
magatartásformát, a tanulmányi eredményeket elvárhassuk… Fel kell vállaljuk
saját hibáinkat is, hiszen ezzel csak növekszik a tekintélyünk, s ezzel
alakíthatjuk ki önmagunkkal szemben is az önkritikán alapuló, sokrétű
igényességet. A diákoktól azt kell elvárni, amire képesek, a munkájuk, a tanulás
ne terhet, hanem örömet jelentsen számukra. Mert a „nagy egészben” észre kell
venni azokat a kicsi, apró értékeket is, amelyek a fejlődést igazolják… A
gyerekeinknek szükségük van a megbecsültségre, az érzésre, hogy szeretik,
elfogadják, meghallgatják és segítik őket. Fontos számukra, hogy van olyan dolog
az életükben, amit jól tudnak megvalósítani, probléma, amelyet kiválóan meg
tudnak oldani. Meg kell tanulniuk, hogy felelősséget vállaljanak tetteikért és
elfogadják azok következményeit.”
A nagysikerű jubileumi gálaműsorban felléptek – az alakuló testvériskolai
kapcsolat jegyében – a komárnói Sellye János Gimnázium tanulói, az intézmény
egykori és jelenlegi diákjai, valamint tanárai. Az ünnepi fogadáson ugyancsak
Kiss Bódog Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke mondott pohárköszöntőt.
A Dancs Imre vezette Kossuth Szövetség, Tantó J. Gusztáv kőfaragó mester, a
helyi önkormányzat és a Goldmark művelődési központ október végén a Keszthelyi
Pantheonban avatta fel a város díszpolgárának emléktábláját. Az avatási
ceremónián a XIX. század leghíresebb magyarjáról Tar Ferenc történész emlékezett
meg, részletesen felidézve a „nemzet nagy öregjének” dicső tetteit, a városhoz,
a megyéhez, a régióhoz, a Balatonhoz való kötődését.
A haza, a szabadság és a polgári átalakulás ügye mellett bátran kiálló „magyar
Démosztenész” külföldi elismertségéről szólva a szónok jelezte: Párizsban, New
Yorkban, Washingtonban is létezik szobor, vagy köztér, melyet róla neveztek el.
A magyar haza egyik legnagyobb alakját Gavlik István, a Kossuth Szövetség elnöke
idézte föl, azét a politikusét, aki a XIX. század egyik legjelesebb államférfija
volt, és aki azzal, hogy felelősséggel végezte el a rábízott feladatot, a mai
kor embere számára is példával szolgálhat. Mint mondta: Keszthely büszke lehet
arra, hogy népének ügyét még az emigrációban is hűségesen szolgáló férfiút
díszpolgárrá választotta.
M. Kiss Sándor előadása
A Keszthelyi Történelmi Ismeretterjesztő Egyesület vendégeként tartott másfélórás előadást „1956 kritikus kérdései” címmel M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetének tanszékvezetője október derekán. A Ranolder-iskola zsúfolásig megtelt tornatermében, az egyetemi tanár megkapó őszinteséggel villantotta fel a leplet a közel félszáz évvel ezelőtt történt események hátteréről. |
Az Antall-kormány korábbi főtanácsadója választ keresett és talált arra: hogyan nézett ki '56 a világ szemében; és arra, hogy mit őrzőtt meg a magyar társadalom a forradalom és szabadságharcból. Éles kérdéseket feszegetve azt is kijelentette: a politika még mindig többet árt 1956. eseményeinek objektív megítélésében, mint használ. A szakember úgy látta, ha Magyarország jövőre nem lesz képes felmutatni a „valódi, torzításmentes” ötvenhatunkat, akkor társadalmi, etikai értelemben egyaránt végképp perifériára szorulhat. Mindenki közös feladata és felelőssége, hogy 1956 maradjon közbeszéd tárgya, és a még mindig folyó vitáknak is tág teret kell engedni ahhoz, hogy hiteles, valódi kép alakuljon ki a szabadságszerető nemzet forradalmi harcáról, melynek véres megtorlása mélyen megdöbbentette a világot. A kézfogás és a megbocsájtás után mindnyájunknak figyelni kell arra, hogy a „vörös csizma” nehogy még egyszer elindulhasson.
Emlékünnepség és teremavató
Dr. Kunc Adolf (1841–1904) premontrei szerzetesről, az iskola volt diákjáról, és későbbi tanáráról nevezték el a Vajda János Gimnázium fizika szaktantermét a múlt hét utolsó tanítási napján, Keszthelyen. |
A
jeles eseményt megelőzően a Főtéri templomban gyűltek össze a volt és a
jelenlegi vajdások, hogy emlékünnepség keretében megismételjék a 125 évvel
ezelőtt dr. Kunc Adolf irányításával elvégzett híres Foucault féle
ingakísérletet, amelynek lényege az volt, hogy bebizonyítsa: a Föld forog. A
rendezvényen a tudós-tanár munkásságához kapcsolódóan Horváth Lóránt Ödön
prépost, valamint Molnár László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola és
Farkas László, a Vajda János Gimnázium tanára tartott előadást. Ezután a
vendégek átvonultak ez utóbbi oktatási intézmény fizika szaktanterméhez, ahol a
névtábla leleplezésekor dr. Varga Zoltán igazgató ünnepi beszédében elmondta:
kézenfekvőnek tűnt, hogy az előadóhelység olyan személyről kapja a nevét, aki
ezer szállal kötődik a gimnáziumhoz. Ezért esett a választás Kunc Adolfra, aki
itt tanult, majd tanított, és hosszú ideig az iskolát fenntartó rend apátja
volt.
Farkas László, az intézmény fizika munkaközösségének vezetője elmondta: 2005 a
fizika éve, a világ számos pontján tartottak és tartanak olyan rendezvényeket,
amelyek felhívják a figyelmet a természettudomány fontosságára. Véleménye
szerint erre egyre inkább szükség van, mert – bár a Vajdában jó kezekben van a
tantárgy – az általános tapasztalat az, hogy a fizika nagyot veszített
népszerűségéből. Történt mindez annak ellenére, hogy vívmányait eközben nap,
mint nap használjuk. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a 21. század számtalan
problémáját várhatóan a tudósoknak kell megoldani. Mégis kevés ma az olyan diák,
aki ezt a pályát választaná. A Vajdában szerencsére sikerült megszerettetni a
tantárgyat. Az elmúlt 15 évben mindig volt országos döntősük a tanulmányi
versenyeken. Ez a tanítványok szorgalma mellett a fizika munkaközösség
tevékenységét, és az intézményvezetés hozzáállását is dicséri – állapította meg
Farkas László. A fizika tanszék vezetője még hozzátette: ha továbbiakban az
eddigiekhez hasonló ütemben tudnak fejleszteni az intézményben, akkor a
következő években sem lesz gond a fizikával a Vajda János Gimnáziumban.
Érmek, bélyegek és a többi
Érem és bélyegcserével egybekötött országos találkozót szervezett nemrégiben a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének húsz főt számláló keszthelyi csoportja a Balaton Színház Simándy-termében. A jelenleg Horváth László és Tóth Zoltán tisztségviselők vezetőségével működő, 1969-ben alakult csoport tavaly kettő, idén pedig már összesen három olyan nagyszabású rendezvény megtartásán van túl, mely messze túlmutat a helyi gyűjtők érdekkörén.
Mint megtudtuk: az országban mintegy 3700-an foglalkoznak különféle érmek gyűjtésével, a keszthelyiek nem feltétlenül a számarányukat, hanem inkább az aktivitásukat tekintve elismertek a numizmatika világában. Az éremkiadással is foglalkozók a „Keszthely nagyjai” sorozat mellett a dunántúli várakat bemutató értékesnek számító kollekciót is a gyűjtők piacára dobták az elmúlt években. Mostanság leginkább a Magyar Nemzeti Bank által kiadott emlékveretek megrendelése és a tagok közötti kiosztására fordítanak nagyobb figyelmet. A szervezet tisztségviselői érzékeltették: manapság a gyűjtéssel professzionális szinten foglalatoskodók szakosodtak. Egy-egy ember – ritka kivételtől eltekintve – nem gyűjt már 8-10-féle dolgot, illetve alábbhagyott a fiatalok telefonkártya kollekciók megszerzésének láza is. Európai uniós csatlakozásunkat követően felértékelődött a forintsorok kigyűjtése, és folyamatos az egyes országok nemzeti fizetőeszközeinek rendszerezése, megszerzésének igénye. A találkozón a gyűjtők nyolcvan asztal mögött az érmeken kívül kínáltak: régiségeket, képeslapokat, régi órákat, fegyvereket, könyveket, térképeket, porcelánokat, szobrokat, serlegeket is.