Gyógyfürdőkórház

Az idei év a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház életében már közhasznú társasági formában kezdődött, s ez az első év, amikor ebben a formában működik. A legnagyobb kihívást is az ebben a formában való gazdálkodás jelentette. A társasági formára való átállásban az orvosszakmai tevékenység nem változott, ugyanúgy 54 aktív, 185 krónikus ágyon és a Hetes Házban pedig gyógyszállóként működött. Az átalakulás nem érintette a dolgozók javait, minden – korábban meghatározott – juttatásukat megkapták.

– A fekvőbeteg elhelyezési gondjaink változatlanul igen komolyak – mondja Vancsura Miklós főigazgató, – a várakozási idő jelenleg hat hónap körül van. A betegek nagyon szeretik Hévízet, ahol nagyon hatékonyan folyik a kórházban a gyógyító munka. Sikerült belakni a Rákóczi-házat, s ebben az évben már sokkal kulturáltabb körülmények között folyt a gyógyítási munka.
– Történt-e felújítás az idén?
– A „G” épület újult meg, amely a régi rehabilitációs osztály volt. Minden két szobához készült egy fürdőszoba, s növeltük az épület komfortfokozatát a teljes felújítás során. Minden területen megvalósult az akadálymentesítés. Diagnosztikai területen nem volt különösebb fejlesztés, új technológia az idén nem került beépítésre, de voltak a folyamatos működéshez szükséges műszercserék.
– Az építkezések miatt zavartalan volt-e a járóbeteg-ellátás?
– Igen, ez az elmúlt évihez hasonló intenzitással folyt, közel azonos beteglétszámot láttunk el. Egyedül a gyógytó látogatottsága csökkent mintegy 9 százalékkal, ez egyrészt a rendkívül csapadékos nyári időszaknak, másrészt a most folyó építkezéseknek köszönhető.
– A 2005-ös év már a tófürdő teljes felújításának jegyében zajlott.
– A beruházások legnagyobb részét a tavon folyó rekonstrukció tette ki. Jelenleg folyik az I-es ütem, a II-es ütem, a nyári oldal felújítása ez év első felében kezdődik, s remélhetőleg már május elejére be is fejeződik. Ebben az ütemben készül el a gyermekmedence is. Ahogy ezek a munkák elkészülnek, azonnal megkezdjük a téli oldal rekonstrukcióját, amelyet 2006. végéig át is akarunk adni. Ha minden jól megy, akkor a teljes rekonstrukció lezajlik másfél év alatt.

– Problémamentesen folyik az építkezés?
– Nem, hiszen nem egyszerű a tavon építkezni, úgy, hogy a környezetvédelmi előírásoknak, a munkaügyi előírásoknak, a speciális klímának is megfeleljünk.
– Az új épületek új funkciókat is kapnak?
– A középső térből kikerülnek az öltözők, s az épület belső terében csak egy teljesen nyitott fürdőtér kerül kialakításra. A tavon mintegy 200 éve voltak fürdőépületek, ezek mindegyike körbe volt falazva, s ablakok sem voltak. A mostani átalakítás során – újdonságként – teljesen nyitott fürdőépületek lesznek kialakítva. A tavon különböző szolgáltatások is lesznek, ezek többsége a III. ütemben kerül megvalósulásra. A tavasszal elkészülő gyermekmedence a korábbi, ám az előírásoknak nem megfelelő medence helyén épül. Ez egy korszerű, minden igényt kielégítő vízforgatásos medence lesz, elsősorban a kisebb, 6-9 éves gyermekek számára. Ez a gyermekekkel érkező szülők, nagymamák pihenését segíti majd. A téli részben kerülnek kialakításra a vizes blokkok, különböző fürdők, zuhanyok, kádak lesznek az egyik oldalon, a másikon pedig a hő felhasználásának a legkülönbözőbb elemei jelennek meg. Ez utóbbi már a mai kor wellness kínálatát növeli, illetve kiválóan alkalmazhatók a prevencióra. Az épület 400 négyzetméteres vizes területén ott lesznek a hagyományos gyógyászati elemek, a vízsugár-fürdők, a tangentorok, az örvényfürdők, tehát mindaz, ami a gyógyvízre épül.

– Az építkezés, az átalakítás jelmondatául a „Tradíció és megújulás” szlogent választották.
– Igen, hiszen a tradicionális hagyományokra épül a jövőnk, ami nemcsak új épületekben, de új filozófiákban is megjelenik.
– Valós, vagy valótlan azok félelme, akik a gyógytó állapotának negatív változásait hangoztatják?
– A hévízi gyógytó hozama az elmúlt aszályos időszakban sem csökkent, a tavalyi csapadékosabb évben tovább növekedett. 2001 óta a kevertvíz hőmérséklet csökkenése megállt, lassan emelkedik. Elmondhatjuk, hogy a gyógytó regenerációja jó úton halad. Megállapíthatjuk, hogy a tó kémiai, biológiai és bakteriológiai értelemben stabilnak tekinthető. A kéthetente végzett mikrobiológiai ÁNTSZ vizsgálatok folyamatosan kiválónak minősítették a tó vízét az egész elmúlt időszakban. A biológiai monitoring eredményei alapján jól látható a gyógytó fokozott öntisztuló képessége, a nyári nagyobb vendégszámot jól kompenzálja a téli kisebb terhelés. Minderről készítettünk egy – a kutatási eredményekre épülő – összefoglalót is, amelyet a közelmúltban a lakossági fórum résztvevőinek is kiosztottunk, hogy eloszlassuk a negatív vélemények alapján kialakuló tévhiteket. Évente közel 10 millió forintot fordítunk a gyógytóval kapcsolatos vizsgálatokra, kutatásokra. 15 év után újraépítettük a monitoring állomásunkat számítógépes háttérrel, már csak a barlangi adatszolgáltatók bekötése van hátra, ez megtörténik az épület elkészülte után.

Vancsura Miklós elmondta, a korábban bevezetett minőségbiztosítási rendszerek jól működnek. Bevezették a kórház területén a szelektív hulladékgyűjtést, amely kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de egyre jobban működik. Folyamatosan értékelik a betegelégedettségi tesztlapokat, hiszen évente több mint 1,7 millió esetben találkoznak a betegek és az őket ellátó terapeuták. A panaszok száma nem éri el a húszat, ám egyre inkább érzékelhetők itt is a társadalmi feszültségek.
– A dolgozóink jelentős része töltötte ki az elégedettségi tesztlapokat, s ebből kiderül, hogy igénylik a folyamatos tájékoztatást. A munkájukkal segíteni kívánják a kórház munkáját és ez nagyon pozitív. Számunkra mindez nagyon fontos, főleg a humán erőforrással való gazdálkodás okán.
A kórház gazdálkodását a stabil pénzügyi helyzet jellemzi, a fejlesztések zökkenőmentesen zajlanak. Nagy várakozás előzte meg az önkormányzat belépését a tulajdonosi körbe, milyen lesz az állam, az önkormányzat és a kórház, mint működő menedzsment szervezet kapcsolata.
– Mindez ma kiválóan működik – folytatja a főigazgató. – Az önkormányzat minden kérdésben segítőkész. Vértes Árpád – ugyanúgy, mint jómagam – elkötelezett a város ügyei iránt. Az évek során mi sok csatát vívtunk egymással különböző ügyek kapcsán, ám most egymás támogatásával, segítésével közösen dolgozunk a tófürdőért és a városért. Ugyanúgy jellemző ez a jó kapcsolat az állam és a kft. között. Folynak az egyeztetések a belváros és a kórház közötti összeköttetés továbbfejlesztéséről, s mindez teljes egyetértésben.

– A rekonstrukció megvalósítása mellett vannak-e további terveik?
– A fedett fürdővel kapcsolatban egy 600 milliós fejlesztést tervezünk. Mivel elég sok energiára van szükségünk, így elindítottunk egy gázmotoros fejlesztést is, ehhez elnyertünk egy 130 millió forintos támogatást. Ennek a lényege, hogy úgy állítunk elő hőt, hogy közben villamos energiát is termelünk. A hőt tovább tudjuk majd adni a Panoráma Szálló fűtésére, nyári időszakban pedig klimatizálni fogjuk a teljes fedett fürdőt, ez a mai kor követelményeinél elengedhetetlen. A fedett fürdő tetőterének beépítése 2 ezer négyzetméteren gyógyászati bővítést tenne lehetővé. Mindez további feladat a medencék bővítésétől a gyógyászat bővítéséig, aminek a költségei megközelítik a 2 milliárd forintot. Számítunk arra, hogy a 2007-2013. közötti időszakban a Nemzeti Fejlesztési Tervben az egészségturizmus a gazdaság húzóágazataként megjelenve számos pályázati lehetőséget biztosít, s ezzel szeretnénk élni. Ugyancsak a terveink között szerepel egy olyan kiállítással egybekötött nemzetközi szimpózium, amely egyrészt bemutatja a szakma új, nálunk még nem használt eszközeit, másrészt a hazai orvosok is tájékozódhatnak a szakma nemzetközi eredményeiről, újdonságairól. Beadtunk pályázatra egy olyan hatalmas kutatási projektet, amit a kórház eddig a saját pénzéből már végzett, ez a hévízi gyógyvíz hatásmechanizusának az igazolása a modern kutatási elveknek megfelelően.
– Összességében elégedett az idei évvel?
– Nagyon pozitív évet zártunk, s mindezért köszönettel tartozom minden munkatársamnak is. Az ünnepek közeledtével pedig szeretnék boldog, kiegyensúlyozott, szeretetben gazdag karácsonyt, és egy sok jót és szerencsét hozó újévet kívánni kollégáimnak, a volt, a jelenlegi és a leendő betegeinknek, valamint a lap minden olvasójának.

Születésének hetvenedik évfordulója alkalmából november végén avatták föl a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház panteonjának falán a „hit, remény és szeretet” vezérgondolatával gyógyító néhai főorvos, dr. Eggenhoffer Balázs emléktábláját. A jeles alkalomra a megyeszékhelyen élő Szabolcs Péter Kossuth-díjas szobrászművész készítette el bronzportréba álmodva az őszinte hitet sugárzó ember képét.

A népes emlékezők előtt mondott köszöntőjében Vancsura Miklós főigazgató kiemelte: az 1935-ben orvos családban született fiú Esztergomban érettségizett, majd a fővárosi orvosegyetem általános orvosi karán szerezte meg diplomáját. A gyógyfürdőkórházban 1963-tól dolgozott, később letette reumatológiai szakvizsgáját, 1972-ben főorvossá, majd 78-tól az intézet főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Már a Magyar Reumatológusok Egyesületének vezetőségi tagjaként hozta létre az egyesület nyugat-dunántúli szekcióját, melynek titkári feladatait is ellátta. Munkássága során mindig aktívan részt vett a szakmai és tudományos életben, sok előadás és publikáció fűződik nevéhez. Megkapta a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet, és Batthyány-Strattmann-emlékéremmel is kitüntették. A hévízi kórház orvosaként 35 évig humánummal, empátiával szolgálta a betegellátást úgy, hogy mindvégig öregbíteni tudta a gyógyhely hírnevét.

Orvosszakmai munkásságán túl önzetlen volt munkatársaival is, pártolta a művészeteket, szerette a komolyzenét. Az őszinte, korrekt munkatársnak sok barátja, tisztelője akadt. Teljes életet élt. Egyre elhatalmasodó betegségét is emberi nagysággal viselte. Életét a betegek gyógyításának szentelte. A nyílt, melegszívű kollegára prof. dr. Gömöri Béla is emlékezett. Eggenhoffer Balázs magáénak tekintette a kórházat és sok tudományos ülést, konferenciát, eszmecserét szervezett ide. Érdek nélküli, őszinte kapcsolatot ápolt többekkel. A betegtársak nevében dr. Jován Béla szólt a nagy precizitással, körültekintéssel dolgozó főorvosról. Rendszeretet, fegyelmezettség és otthonias derű lengte körül az „F”-osztályt. Páciensei feltétlenül bíztak benne, és sosem kellett csalódniuk. A koszorúzási ceremónián részt vett az önkormányzat és a kórház képviselete, a család képviselői és a volt betegek is. A kórház dísztermében azután „Ember és Tudomány” címmel emlékülés kezdődött, melyen a nagy orvos előd alakját, munkásságát idézték meg. Előadást tartott: dr. Horváth Anna orvos-igazgató, prof. dr. Gömör Béla, dr. Békefi Ferenc főorvos, dr. Bergmann Annamária főorvos és dr. Aradvári László orvos. A rendezvény záró részében Mozart és Lajtha László műveit megszólaltatva koncertezett a Bozsodi Quartett.

Kevés kórház, vagy egészségügyi intézmény engedheti meg magának, hogy rendszeresen kulturális programokat biztosítson a betegek és a saját munkatársai részére. A Szent András kórházban mindez éves szinten biztosított, méghozzá magas szinten.

Pugner Ilona művelődésszervező tíz éve dolgozik a kórházban, s a könyvtár vezetése mellett szervezi a programokat a betegeknek és a kívülről érkező látogatóknak is. A napokban vehette át az egészségfejlesztő mentálhigiénikus szakon szerzett diplomáját, s ezt szeretné hasznosítani a betegek prevenciós tájékoztatásában is.
Az intézmény egy rendkívül jó adottságokkal rendelkező színházteremmel is bír, így itt a szakmai konferenciák mellett különböző irodalmi műsorokat és hangversenyeket van mód megrendezni.
– Számunkra fontos, hogy betegeinknek az itt töltött rövidebb-hosszabb idő alatt tartalmas kikapcsolódási lehetőséget is biztosítsunk – szól a munkájáról Pugner Ilona. – Számos ismert író, költő is megfordul nálunk, így lehetőség van az író-olvasó találkozók megrendezésére is. A kórháznak vannak hagyományos rendezvényei, ezek elsősorban az egyházi ünnepekhez kötődnek. Jó kapcsolatot sikerült kiépíteni komolyzenei vonalon, így a zenei programjaink pályázati támogatása a Magyar Zeneművészeti Társaságnak köszönhető.
A nagyközönség számára is nyitott hangversenyeken a betegek a hazai zenei és művészeti élet számos kiválóságával megismerkedhettek. A kórház dolgozói számára évente visszatérő, hagyományos rendezvények is vannak, a tavaszi-nyári időszakban kerül sor a nagy kerti partira, amely egybekötődik a gyereknappal. Ilyenkor a legkisebbek számára is biztosítanak előadásokat, programokat. Közösen ünneplik a Mikulást a dolgozók gyermekei számára, s a nyugdíjasok sem maradnak ki a sorból. Az idén december 21-én kerül megrendezésre a dolgozók karácsonya, s ezeken az ünnepeken a munkatársak emberileg is közelebb kerülnek egymáshoz.
– A Csokonai Társaság felkért a titkári teendők ellátására, s ennek azért is örülök, mert számos neves íróval tudok így közönség-, vagy író-olvasó találkozót szervezni.
Pugner Ilona tagja a CREDO Alapítvány kuratóriumának, s tíz éve szervezi ennek programjait.