Krónika

Keszthely gazdálkodását tekintve ez az év sem volt könnyebb, mint az elmúlt évek, ennek ellenére a fejlesztések terén rendkívül nagyot lépett előre a város.

– Mekkora vagyonnal rendelkezik ma Keszthely?
– A város vagyonának értéke 35 milliárd forintnyi – mondja Mohácsi József polgármester. – Ebből mintegy 4,5-5 milliárdot tesz ki, ami mobilizálható. Az elmúlt három év során a lobbizásnak is köszönhetően 2,9 milliárd forintnyi pályázati összeget sikerült a városba hozni.
– A gyarapodás a pályázati sikereknek is köszönhető?
– Keszthely nagyon sok segítséget kapott az idén is a Balaton Fejlesztési Tanácstól. Nem csak beruházásokra, de kulturális rendezvényekre is számos pályázatot nyújtottunk be, s ezek sikeresek voltak. Már a jövő évi Balaton Fesztiválra, és a Helikoni Ünnepségekre is nyertünk támogatást.
– A támogatások segítségével mi valósult meg a 2005-re tervezett fejlesztésekből?
– A Balaton-parti sétány kiépítésének első szakaszát adtuk át a tavasz folyamán, s az újabb szakasz kiépítésével fejeződött be a beruházási idény. A Hullám Szálló és a móló közötti, valamint a Helikon Szálló és a móló közötti sétaút közel 20 milliós beruházási összegének mintegy felét nyújtotta támogatásként a BFT. Elkészült a Libás strand fogadóépületének a terve, a BFT a 64 millió forintból megvalósítható beruházáshoz közel 29 millió forint támogatást nyújt. A Városi strandon a Szigetfürdő III. ütemének megvalósítása 67 millió forintba kerül, ehhez 30 millió forint támogatást nyert a város. Ezzel a Szigetfürdő teljes rekonstrukciója megvalósul, beleértve a híd felújítását is.

– Átadásra került a Balaton fürdőmedence is a strandon.
– Régóta várt létesítményt sikerült átadnunk a szezont is meghosszabbító, 67 milliós beruházással készült fűtött medencével, amely látványában is egyedülálló.
– Jelentősen megújult a város úthálózata, s erre évtizedek óta nem volt példa.
– A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntése értelmében a helyi pályázatainkat sikeresnek nyilvánították. A vitorláskikötő feltáró útjának 22,5 milliós felújítását is beleszámolva, a keszthelyi önkormányzat a 68 millió forintnyi támogatásnak köszönhetően saját erőként százmilliónál is többet költött az útfelújításokra. Az útfejlesztési program során mintegy 20 út kapott teljesen új burkolatot a városban.
– A Városi Kórház III. ütemének megvalósításához is sikerült az állami támogatás elnyerése.
– Személyesen is lobbiztunk a kórház-rekonstrukció III. ütemének megvalósíthatóságáért, ebben jelentős támogatást kaptunk Göndör István és Varga László országgyűlési képviselőktől is. A kormány döntött a 960 millió forint címzett támogatás odaítéléséről. Ehhez mintegy 300 millió forint önrészt kell biztosítani több évre elosztva. Bízunk abban, hogy a megvalósítással javulhat a sürgősségi ellátás helyzete, s lehetőség nyílik az intézmény műszerezettségének fejlesztésére is a térség betegellátása érdekében.

– Keszthely az idén is rendkívül gazdag programokkal várta a vendégeket.
– Sokan jelezték, hogy egyre szebb Keszthely városképe, hogy a programok színvonala minden igényt kielégít. Természetesen mindent el kell követnünk, hogy a programok látogatottságát tovább növeljük. Hisszük, hogy jó irányban tartunk ahhoz, hogy az M7-es út elkészültével és a sármelléki repülőtérre érkező, egyre növekvő vendégforgalmat megfelelő körülmények között és magas színvonalú programokkal, rendezvényekkel tudjuk a jövőben fogadni. Mindebben jelentős része van a VÜZ Kft-nek, a Goldmark Károly Művelődési Központ munkatársainak, a hivatal dolgozóinak, meg a közmunkaprogramban foglalkoztatottaknak.
– Lesz mód a következő évben is a fejlesztésekre?
– A tárcaközi bizottság elfogadta a kistérségi PPT programon belül megvalósítandó tanuszoda programot, s ha megkapjuk erről az írásos értesítést, indulhat a közbeszerzési eljárás. Az uszoda 15 éves futamidővel, 50 százalékos állami támogatással finanszírozott mintegy 450 millió forint értékű beruházás. A fedett uszoda a CSVÁMK udvarán kerül megvalósításra. A 11,5x25 méteres 6 sávos, rövidtávú versenyekre is alkalmas medence mellett épül egy 6x10 méteres oktató medence, valamint egy lazító pezsgőfürdő. Járulékos szolgáltatásként lesz benne szauna, vizes mártózó, gőzfürdő, esetlegesen fittness terem, az emeleti részben pedig büfé és mintegy 150 fős lelátó. Az épület stílusjegyeiben hasonlít majd a CSVÁMK épületére. A tavasz folyamán kerülhet sor az alapkőletételre, s az év végére tervezzük a rég áhított keszthelyi uszoda avatását.

– A város intézményeinek felújítása is esedékes lenne.
– Jó hír, hogy – a kultuszminiszter tájékoztatása szerint – a jövő évben rendezik az egyházak felé fennálló állami tartozásokat. Várhatóan így a Ranolder-iskola megvásárlása is realizálódik, s az ebből befolyó mintegy 200 millió forintot a város teljes egészében az iskoláinak felújítására fordíthatja.
– A Libás térség értékesítését is tervezte az önkormányzat.
– Ez év vége a pályázat határideje, több érdeklődő is van, s ez több mint egymilliárdos bevételt jelentene a város számára. Ha létrejön az üzlet, akkor ebből az összegből a 2007-ben induló Nemzeti Fejlesztési Tervhez pályázati önrészre szeretnénk egy jelentős összeget elkülöníteni.
– Napokon belül itt a karácsony, s rövidesen itt az újév is.
– Éppen ezért az újság lapjain keresztül is azt kívánom a keszthelyieknek, hogy a karácsonyfa alatti meglepetések mellett találják meg a lelki békét, az egyetértést, a toleranciát, s szeretetet. Kegyelemteljes, boldog karácsonyt kívánok. A képzeletbeli fa alá Molnár Imre, valamint Zemankovics Ferenc alpolgármesterekkel együtt letesszük közös ajándékunkat, ugyanis a keszthelyi Nyugdíjas Klub részére egy jelentős összeget adunk át azzal, hogy azt a rászoruló nyugdíjasok támogatására fordítsák az ünnepek jegyében. És a 2006-os évre pedig a város vezetése nevében is sikerekben, eredményekben gazdag, boldog újesztendőt kívánok.

A parlament információs rendszerébe betekintve bárki, bármikor képet kaphat arról, hogy térségének országgyűlési képviselője, ha lehet így fogalmazni: milyen aktivitással képviseli szűkebb hazáját, mennyiben tesz eleget a kormány és az őt megválasztó állampolgárok közötti közvetítő szerepének.

A rendszert böngészve jól látható, hogy térségünk országgyűlési képviselője, Manninger Jenő számos önálló indítványt, interpellációt nyújtott be ebben az esztendőben. Ezek döntő része ténylegesen a keszthelyi térséget érintő, égető problémákkal foglalkozik. Fogadtatásukól, illetve képviselői munkájának egyéb oldalairól beszélgettünk a fideszes politikussal.
– Felszólalásaim egy része szakmai indíttatású volt, ezért foglalkoztam sokat a MÁV helyzetével és az autópálya-építésekkel, a finanszírozás ellentmondásaival, illetve külön az M7-es építésével, már csak azért is, mert 2002-ben a folytatást jelentő alapkövet államtitkárként még én tehettem le – mondja. – Úgy érzem, e témák reflektorfénybe kerültek, s nem véletlen, hogy a nyár óta sok útaszfaltozás és -felújítás történt környékünkön is, helyreállítva az autópálya-építések során az anyagokat szállító teherautók okozta károk egy részét. Itt, Keszthelyen is leburkolták az utakat, ami szintén előrelépésnek számít.
A MÁV esetében többek között az intercity-járatok fenntartásának ügyében szóltam. A Keszthely-Budapest vonalra vonatkozóan annyit sikerült elérni, hogy a helyzet legalább nem romlott…

– Ön sokat foglalkozott a Balaton, a Hévízi-tó védelmének kérdésével, de a Balaton környékén élőket sújtó víz- és csatornadíj emelések problémájával is. Milyen fogadtatásra találtak ezek a felvetések?
– Nos, a Balatonért nagyon sokat kellett harcolni, tudniillik a tó védelme, fejlesztése, turisztikai szerepnövelésének lehetőségei eredetileg nem szerepeltek a kormány turisztikai stratégiai tervében. Mostanra elértük, hogy a Balatonnak e tervben, valamint a területfejlesztési koncepciókban külön fejezetet szánnak. Ez azért is fontos, mert a Balaton fejlesztésére átfogó uniós projekt nem létezik, az itteni turizmus fenntartásához, versenyképessé tételéhez tehát kormányzati források, egyedi pályázatok kellenek.
A Balaton vízszintingadozásának kiküszöbölésére víztárolási lehetőség vizsgálatát javasoltam. A Hévízi-tó védelmét illetően pedig részletes környezetvédelmi hatásvizsgálatot, és a páratlan értékű tó védelmének garantálását kértem. A víz- és csatornadíj terhek inflációnál nagyobb mértékű emelésének méltánytalanságát is napirenden tartom, mint ahogyan a Kis-Balaton környéki települések csatornázásának ügyét is. A kormány 2006-ot jelölte meg a hálózat kiépítésének befejezésére, ám a miniszter ezt nemrégiben 2007-re módosította.

Kicsit más téma: itt helyben is nagy visszhangot váltott ki a kormánynak a művészeti oktatás finanszírozásának csökkentésére tett javaslata. Rendkívül fontos eredmény, hogy a finanszírozást az eredeti szintre visszaállították – ez sok iskolát mentett meg az ellehetetlenüléstől.
– A nyár folyamán több helyen tartottak faluparlamentet. Az Ön körzetében Zalakomáron és Zalaapátiban. Milyen volt a fogadtatás, melyek voltak az itt felvetett problémák, s ezekre Ön milyen választ tudott adni?
– Több százan vettek részt a faluparlamenteken, én ezek szerepének nagy jelentőséget tulajdonítok. Az itt felszólalók elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot. Így a támogatások elmaradását, a pályázaton nyert pénzek kifizetésének késését sérelmezték, de a piacvédelem is téma volt: az importáruk önköltségi áron való behozatala a családok megélhetését teszi veszélyessé ugyanis. Előkerült a kisiskolák helyzete, a közlekedési feltételek romlása. A felvetéseket továbbadtam, bízva azok orvoslásában.

– Ön részese volt a nemzeti konzultációs programnak is, melynek egyik állomása Keszthely volt. Milyen kérdések merültek fel itt?
– Elsősorban az oktatással kapcsolatosan tartottunk rendezvényeket. Azt látjuk ugyanis, hogy a keszthelyi egyetem a veszprémivel szemben egyre hátrányosabb helyzetbe kerül. Az értelmiségi réteg Keszthelyen tartása miatt is szeretnénk egy nyugat-dunántúli egyetemi integrációt megvalósítani, egy Szombathely-Zalaegerszeg-Keszthely „tengelyre” alapozva. Egyébként is szeretnénk, ha a régiónk nagyobb figyelmet kapna, ezért nem támogatjuk Győr jelölését a nyugat-dunántúli fejlesztési központ szerepére.
Sajnos, a régióban amúgy is kevés a munkalehetőség, a munkanélküliség a pályakezdő fiatalok körében is egyre nagyobb. A fiatalok elvándorolnak. Itt kellene először lépni: munkahelyeket teremteni, ipari innovációs parkot létesíteni. Ha Győr a régiós központ, az ennek a vidéknek az ismertségén nem javít, nem kerül a befektetők érdeklődésének középpontjába. Itt azonban kormányzati lobbira volna szükség…
– A munkanélküliség Keszthely környékén is mind komolyabb gondot jelent. Nem sikerült olyan programokat megvalósítani, melyek ezen javítanának. Ön miben látja a kudarc okát?
– Részben abban, hogy nem valósult meg az ipari innovációs park, s nem valósult meg az angolnatelepi beruházás sem. Ennek okát a rossz előkészítésben látom. Összességében, sajnos, e térségben nem volt olyan életképes terv, amelyet támogatni lehetett volna – nagyon az angolnatelepre helyezték a hangsúlyt. Igaz, több Széchenyi-terves beruházás ment tovább, de az idegenforgalom, a munkahelyi lehetőségek fellendítéséhez újabb Széchenyi-terv kellene…

1956. október 31-én – az országban egyedüliként – Keszthelyen szobrot állítottak a forradalom emlékének. A város lakói által csak „Fehér ember” néven emlegetett szobor 1957. január 23-ra virradó éjjelen eltűnt, miután előző nap a megszálló katonaság átfésülte a város főutcáját.

Ez év nyarán civil kezdeményezésre hozták létre a Keszthelyi '56-os Emlékmű Alapítványt a lakosság, és a helyi '56-os szervezetek.
A város önkormányzata is támogatta azt a gondolatot, hogy a szobor újbóli felállítása méltó emléket állíthat a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünnepléséhez. Ennek érdekében egy bizottságot is felállítottak, hogy koordinálja az ünnep előkészítésének programjait. Az alapítvány felvette a kapcsolatot a Képző- és Iparművészeti Lektorátussal, s mivel az eredeti szobor – amely már nincs meg, csak fotókon – nem képvisel művészeti értéket, új pályázatot írtak ki. December 6-án a Simonffy Szilvia művészettörténész, Benedek György, Fischer György Paulikovics Iván szobrászművészek alkotta zsűri értékelte a beérkezett 24 pályaművet. Az értékelésen jelen volt az önkormányzat képviseletében Mohácsi József polgármester, dr. Markó Péter jegyző, Németh Gábor főépítész és dr. Müller Róbert, a bizottság elnöke. Az alapítványt Hinterauer László, a kuratórium elnöke, valamint Cséby Géza kurátor képviselte. A zsűri négy egyenértékűnek ítélt alkotást díjazott, Sipos Barbara és Sipos Marica „Út” jeligére beérkezett alkotását, Orr Lajos „Projekció” jeligéjű művét, Taubert László „Fehérember 2006”, valamint Szabó György „Szabad tér” jeligéjű pályaművét. A Sipos testvérek alkotását a díj ellenére sem ajánlották a felállítandó művek közé sorolni. A három pályázat közül Keszthely képviselő-testülete – a lakossági véleményeket is figyelembe véve – dönti majd el, hogy melyik kerül felállításra a Fő téren 2006. október 23-án. Az alapítvány számlájára idáig közel 500 ezer forint érkezett, a szobor elkészítéséhez 20 millió forintra lenne szükség, ennek jelentős részét az állam által kiírt, az 1956-os emlékművek megvalósítását célzó, valamint a Szabadságharcosok Országos Szövetsége által kiírt pályázati lehetőség révén kívánják előteremteni.