Térség

A költségvetés szempontjából nehéz évet zárnak Vonyarcvashegyen. A vendégkör ugyan megérkezett, ám a strandbevételek jócskán elmaradtak a tervezettől a főképp idegenforgalomból élő településen. Seffer József polgármester azonban bizakodó a jövőt illetően.

– Mit mutatnak az eddig elkészült idegenforgalmi statisztikák?
– Nagyon érdekes képet. A vendégek megérkeztek, ez az idegenforgalmi adóbevételeken látszik. Ám a strandbevételek messze alulmaradtak a várttól, mivel július-augusztusban 28 esős nap volt. Ez alaposan megtépázta a reményeinket. Az önkormányzatnak csak emiatt 12 millió forint hiányzik a kasszájából, de természetesen a vállalkozóknak is nagy a bevételkiesésük. Csak remélni tudjuk, hogy ez jövőre másképp alakul.
– A strandon jelentős fejlesztés indult...
– Igen, egy 35 millió forintos beruházás kezdődött meg, ehhez a Balaton Fejlesztési Tanácstól kaptunk segítséget. Jövő nyáron megújult kabinsorral, értékmegőrzővel, korszerű beléptető rendszerrel várjuk majd a vendégeket. Továbbra sem feledkezünk meg azokról, akik nem elsősorban a strandolás, hanem a halak miatt jönnek. Májusban már átadtunk egy 75 férőhelyes csónakkikötőt, amit 15 évre megkapott a horgászegyesület. Szinte pillanatok alatt betelt, úgyhogy újat kell kialakítanunk. Ugyancsak szeretnénk, ha megépíthetnénk a régóta tervezett, 150 férőhelyes vitorláskikötőt. Hosszú idő óta meg van a pénz, a vállalkozó, mégsem jutunk előbbre, mert a terület az államé, és a megkeresésünkre nem kaptunk választ. Most Kolber István regionális fejlesztésért felelős miniszterhez fordulunk segítségért, a folytatást majd meglátjuk.

– Több településen gondot okoz a csapadékvíz elvezetés. Önöknél megoldott?
– Sajnos nálunk sem. A tervek ugyan már elkészültek, de eddig nem volt szerencsénk a pályázatokkal. Csaknem egymilliárd forintról van szó, bízunk benne, hogy jövőre kistérségi szinten kapunk segítséget. Szerencsére a szennyvízcsatornázás teljesen megoldott, arra már nem kell költenünk.
– Miközben néhány helyen a lakosság csökkenése miatt aggódnak a település vezetői, van ahol a megnövekedett gyereklétszám okoz gondot az óvodákban. Vonyarcvashegy hová sorolható ebből a szempontból?
– Ez is érdekesen alakul. Miközben a lakosság száma nő, egyre kevesebb a gyermek. Emiatt a pedagógus létszámot is csökkentenünk kellett, ami nagyon nehéz döntés volt, de meg kellett tenni.

– Milyen a kapcsolat az önkormányzat és a civilszféra között?
– Én azt hiszem nagyon jó. Kölcsönösen megpróbáljuk segíteni egymást. Rengeteg programot szerveznek a civilek, és ezzel terhet vesznek le a mi vállunkról is. Jó a kapcsolat a vállalkozókkal is. Legutóbb a helyi Tourinform iroda megnyitása kapcsán ültünk le velük. Szeretnénk őket minél jobban bevonni az idegenforgalommal kapcsolatos döntések kialakításába és a feladatok megoldásába. Vallom, hogy csak közösen tudunk előbbre jutni.
– Mit remél a következő esztendőtől?
– Tudom, hogy jövőre sem lesz könnyű dolgunk, de az ideitől rosszabb év már nem lehet, azt hiszem. Bízom benne, hogy nem lesznek működési gondjaink, és remélem az előttünk álló feladatokat pályázati pénzekből, önerőből, hitel nélkül meg tudjuk oldani.

Ahogy a legtöbb település, Gyenesdiás sincs egyszerű helyzetben a megoldásra váró feladatokat illetően. Szalóky Jenő polgármester azonban a gondokon túl számos példaértékű eredményről is beszámolt, amikor így az év vége felé rövid számvetésre kértük.

– Milyen évet tudhat maga mögött Gyenesdiás?
– Nehéz év van mögöttünk, örömeink és bánataink egyaránt akadtak. Sok nehézséget okozott, hogy egyre kevesebb a forrás a különböző beruházásokra. Persze tudom, hogy ez a többi önkormányzatra is igaz. Pályázati lehetőségek ugyan vannak, de a magas önrész miatt ezekkel sem mindig tudunk élni. Pedig bőven lenne feladat. Nagy az igény például egy tornaterem kialakítására, de még magántőke bevonásával sem sikerült megvalósítani ezt a tervet, olyan magas lett volna a törlesztő részlet, és később a működési költségeket sem tudtuk volna fizetni. Ugyancsak fontos volna a csapadékvíz elvezetése is. Ehhez a tervek már elkészültek, 18 és fél millió forintért, aminek fele állami támogatás.
Örömteli, hogy – sok településsel ellentétben – Gyenesdiáson folyamatosan nő a lakosság létszáma. Az viszont gond, hogy az ehhez szükséges óvodai, iskolai intézménybővítést egyelőre nem tudjuk megoldani.

– Mi az, amit egyértelműen sikerként könyvelhetnek el?
– Amire büszkék vagyunk: a SAPARD-program keretében elkészült a temető kerítése és kivilágítása, sőt felújíthattuk a műemlék kereszteket is. Kevés település dicsekedhet azzal is, hogy csaknem teljesen befejeződött a csatornázás. Nálunk ez 95 százalékban már megoldódott. Megtörténtek az iskolával szembeni és a Faludy utca végéről még hiányzó járda építésének előkészületei is.
– Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Gyenesdiáson idén is pezsgett a sportélet!
– Valóban. Itt rendezték meg a „Mozdulj Balaton” második találkozóját, és a strandröplabda bajnokság országos döntőjét. Ez utóbbi igen jó reklám volt a településnek. Ezekhez az eseményekhez kapcsolódóan a strandi fejlesztések is felgyorsultak. Ráadásul, a helyi turisztikai egyesületnek köszönhetően, idén először, animátorok foglalkoztak a gyerekekkel. A szülők igen hálásak voltak ezért. Nem feledkeztünk meg a kerékpárosokról és a vízi sportok szerelmeseiről sem. Elkészült a bringa-tanya, és a vitorláskikötő.

– Az imént említett turisztikai egyesület három éve működik a településen. Tevékenységük mennyiben segíti az önkormányzat munkáját?
– Nagyon. Ha jól belegondolok, azt kell, mondjam: az egyesület megalakítása önmagában hozott annyi eredményt, mint az elmúlt tizenöt év önkormányzati munkája. Furcsa, de csakugyan így van. A leendő turisztikai törvényben egyébként már kormányzati szinten is szorgalmazzák az alulról jövő kezdeményezéseket. Én is ebben látom a jövőt. Mi nagyon szerencsések vagyunk, az itt élők szeretik a településüket. Sok a civil kezdeményezés, a vállalkozók is magukénak érzik a községet, és lehetőségeikhez mérten tesznek a fejlődésért. Úgy tűnik egyre inkább felismerik, hogy nekik is csak akkor jó, ha mindenkinek.
– Elégedett az idegenforgalommal?
– Annak ellenére, hogy lehetett volna jobb is, én nem panaszkodom. A hivatalos adatok majd csak januárban lesznek meg, de úgy tűnik mi még aránylag jó helyzetben vagyunk. Az itt élők csakugyan megtanulták, hogy a szolgáltatásoknak egymásra kell épülniük, így könnyebb idecsábítani a vendéget. Ennek felismertetésében is nagy szerepe van a turisztikai egyesületnek. Ez egyébként az egész Balatonra igaz. Együtt gondolkodás nélkül csupán a melegvizes települések jutnak egyről a kettőre, a többiek csak vesztesek lehetnek. Mi a jövőben sem foglalkozunk azzal mit csinál a hivatalos politika. Itt helyben tesszük, ami az erőnkből telik. Ha mi segítünk magunkon talán az Isten is megsegít.

A pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve, a gazdasági programban szereplő feladatokat végrehajtva végezte munkáját a 2271 fős lélekszámú Cserszegtomaj önkormányzata. Biztosították az intézmények zavartalan működését, az utak karbantartását, a közterületek gondozását és még fejlesztésre is futotta – összegezte a költségvetés végrehajtását Gyuk János polgármester. Mint mondta, már az is nagy eredménynek számít, hogy mind kiadási, mind bevételi oldalról a költségvetést sikerült időarányosan teljesíteni. Hitel és kölcsön nélkül, takarékosan és megfontoltan gazdálkodtak.

– Milyen sarokszámok jellemezték a költségvetést?
– Az idei költségvetés főösszege majdnem 600 milliót irányzott elő, ami a Keszthellyel közös szennyvízcsatorna III. ütem költségét is magában foglalta. A működésre és fejlesztésre együtt 434 millió jutott. A fejlesztésre fordítható 53 milliós összeg 11 százalékát teszi ki a költségvetésnek, ami kimondottan jónak számít a környéken lévő településekhez viszonyítva. Az új polgármesteri hivatal befejezésére a fejlesztési kiadásokból költöttünk negyedszáz milliót.
– Mi volt a helyzet az óvodánál és az iskolánál?
– Az oktatás területén is zavarmentes év van mögöttünk. Az iskolában kibővítettük a számítógépparkot és beépített szekrényeket szereltünk be. Elsőseink ingyen jutottak a tankönyvekhez és fenntartottuk az ingyenes iskolatej akciót. Nem csökkent a tanulói létszám, és már Vindornyafokról is jár hozzánk 3-4 diák. Nem apadt a 15 éves születésnapját nemrég ünneplő ovi létszáma sem, ezért kellett a testületnek az intézmény bővítéséről döntenie. Az építési engedélyezési eljárás folyamatban van, pályázati kiírásra várunk, hogy mihamarabb elkezdődhessen a bővítés. Ide háromszázezer forint értékben szereztünk be udvari játékot. Elvégeztük a könyvtár épületének külső vakolását, tető- és nyílászáró cseréjét.

– A legnagyobb falat a polgármesteri hivatal építése volt…
– Közel ötszáz ingatlan rákötését biztosítottuk a 15 kilométer hosszú, 504 milliós költségű csatorna-hálózatra, amelyet hamarosan véglegesen üzembe tudunk helyezni. Össz bekerülési költsége majdnem 60 millió volt, ebből 40 milliót a Község Lakosaiért Alapítvány biztosított. Megtörtént a gépkocsi parkolók kialakítása, új bútorokat kellett vásárolni, és a gépparkot is felújítottuk. A régi épületet nem értékesítettük, ide költözött a polgárőrség, a rendőrőrs, a hegyközség, a falugazdász, a népdalkör, a Szabad Művészet Alkotótábor, a községi és iskolai honismereti gyűjtemény. A fenti szervezeteknek, valamint a sportegyesületnek, a barlangász egyesületnek, és az Ifjúsági Klubnak ötmilliót tudtunk szétosztani. Lakossági hozzájárulással korszerűsítettük a Korona és Diósi utca ivóvízhálózatát, a Sümegi úton kettőszáz méter hosszúságban gerincvezetéket építettünk ki. Elkészült a Vadász, Nyírfa, Dolomit, Majori, Nektár, Széles, Béke, Csókakői utcák aszfaltozása. A környezetbe illő buszvárók, járdák épültek és folyik a közvilágítás korszerűsítése a Millennium, a Korona, a Fenyves, a Csabagyöngye utcákban és a Rezi út–Pajtika utca elágazásában. Hévízzel közösen pályázunk majd a kerékpárút megvalósítására. Szociális támogatások kifizetésére 25 milliót tudtunk fordítani. Hogy jó Cserszegtomajon élni, azt az is bizonyítja, hogy az előző évihez viszonyítva majdnem száz polgárral gyarapodtunk.

Az alsópáhoki művelődési házban december első hétvégéjén a helyi Vöröskereszt (VK) alapszervezete és az önkormányzat közös szervezésében rendezték meg a véradók ünnepnapját, melyet Kiss Józsefné VK-titkár nyitott meg. Megbecsülésüket kívánták kifejezni azért az áldozatos tevékenységükért, amiért a véradók emberek életét mentik meg. Azokat ünnepelték, akik karjukat odaadva a legdrágább kinccsel segítik embertársaikat.

A Bodzavirág népdalkör is színpadra lépett.

A fehér asztalok mellett, megvendégeléssel kísért rendezvény műsorában egy szavalatot követően dr. László Alfrédné, a keszthelyi VK elnöke az összefogásból jó példával élen járó páhokiakat dicsérte, akik mindig mozgósíthatók, ha nemes tettekről van szó. Szerencsére nem veszett ki az emberekből a beteg rászorulókon való segítségadás. A művelődési ház táncos lábú ifjai egy chs-cha-cha és roki bemutatóval kedveskedtek, az Allegrezza kamarakórús pedig a zene fontosságáról dalolt. Az iskola harmadikosai és a közelmúltban egy nemzetközi, Vasváron tartott népdaléneklési versenyen arany minősítést szerző Bodzavirág népdalkör közös produkcióval léptek színpadra. Mint elhangzott a kórusban és a népdalkörben is szinte mindenki tagja a véradó mozgalomnak. Lázár László polgármester – aki maga is véradó – tiszteletét fejezte ki azok előtt, akik kényszer és ellenszolgáltatás nélkül, önként adják vérüket olyanoknak, akiket jószerivel nem is ismernek. Dinamikusabb állami szerepvállalást sürgetve büszkélkedett azzal, hogy Páhokon és a régióban az országos aránynál is nagyobb számban vannak véradók. Egyúttal sürgette a fiatalok nagyobb arányú bevonását a mozgalomba. Utoljára hat évvel ezelőtt adtak át emléklapokat a többszörös véradásért. Ezúttal hat főt mint első, 55 főt, mint tízszeres, 11 főt, mint hússzoros, 7 főt, mint huszonötszörös és negyvenszeres, kilenc főt, mint harmincszoros véradót köszöntöttek. Gyulavics Imre, Góczán László, Pákai Gábor, Fehér Lajos, Mózer Gyula és Göncz József ötvenszer, Zrubecz Csaba pedig már nyolcvanszor nyújtotta karját mások megsegítésére. Az este jó hangulatáról Bálint Natália és Salamon Ferenc gondoskodtak.