Címlap

Bizonyára meglepődnek, hogy korábban megszokott újságjuk helyett nem egyet, hanem egyszerre kettőt találnak a postaládájukban. Reméljük, meglepetésük nem tart sokáig...
Az egyik újság, a Hévíz, Keszthely és Vidéke csupán küllemében és nyilvántartási adataiban változott, de ugyanaz a kis alkotóközösség állítja elő, mint a korábbit. S a szándékok sem változtak, a továbbiakban is korrekt módon kívánjuk tájékoztatni olvasóinkat a térségben történtekről, legfeljebb az önkormányzat tevékenységével összefüggő információk aránya csökken.

Mi a változás oka?
A korábbi lapot január végéig kiadó Castellum-Press Kft. bevételeinek mintegy harmadát több mint egy évtized óta Keszthely város önkormányzata – mint 60 százalékos tulajdonos – biztosította támogatás formájában. A fennmaradó kétharmadot a társaság saját maga teremtette elő. Az idei évre nem kértünk emelést, csupán a tavalyi illetve a tavalyelőtti támogatás összegét. Az önkormányzat idei költségvetésébe azonban ennek mindössze kétharmada – pontosan 4 millió forint – került betervezésre.
Mindez annak ellenére, hogy a lap felelős kiadója, egyben a kft. ügyvezetője már december elején több szakbizottsági ülésen, illetve az azt követő önkormányzati ülésen egyértelműsítette, hogy ilyen mértékű támogatás mellett nem tudja biztosítani a lapkiadáshoz szükséges plusz bevételeket. Nem lehet gazdaságosan működtetni a társaságot.
Bízva, hogy az önkormányzat méltányolja jogos igényünket – a kft. január közepén még saját tartalékaiból, támogatás nélkül megjelentetett egy lapszámot. Mindhiába, a költségvetésben végül mégiscsak 4 millió forint maradt...

Ezt követően a társaság taggyűlésén – miután a tulajdonosok nem tudtak érvényes döntést hozni – a kft. ügyvezetőjének nem maradt más lehetősége, minthogy bejelentse a lapkiadás beszüntetését, illetve javaslatot tett a társaság végelszámolására.
Miután számunkra is fájdalmas volt e döntés – 1994 óta jelentetjük meg az újságot Keszthelyen, Hévízen és térségükben – alapos mérlegelés után úgy határoztunk, hogy továbbra is biztosítjuk a lakosság információkkal, hírekkel való ellátását. Csupán a Castellum-Press Kft. helyett a több városi lapot, illetve egy kéthetente megjelenő megyei újságot kiadó Zala-Lap Kft. veszi vállára az új lap megjelentetésének terheit.
Itt akár be is fejezhetnénk, azonban úgy tűnik, hogy még e lapszám megjelenése előtt egyesek megpróbáltak valótlan állításokat terjeszteni, rossz hírbe hozva a szerkesztőséget. Ezért leszögezzük: újságjaink kiadásának forrását fennállásunk óta önkormányzati támogatások, reklámbevételek és bérmunka, valamint pályázati pénzek tették ki. Pártoktól, politikai szervezetektől, azok intézményeitől soha nem kaptunk anyagi támogatást és ezután sem fogunk ilyent igénybe venni...

A most megjelenő újságot is – remélve, hogy a hosszú éveken át velünk partnerkapcsolatban lévő cégek, intézmények, önkormányzatok ezután sem fordítanak hátat a lapnak – ezekből a forrásokból jelentetjük meg.
Végezetül: nem rajtunk múlott, hogy így fejeződik be a Castellum-Press Kft. története. De ha már így alakult, nem fordítunk hátat eddigi olvasóinknak, s bizonyos kockázatot is vállalva megjelentetjük az újságot. Remélhetően még sokáig... S egy ideig a Zalai Naplót is postaládájukban találhatják.
S mivel sokakat érdekel, hogy miből pótoljuk a kieső 4 millió forintot? Nos ízelítőül: a Castellum-Press Kft. működési költségeinek egy jelentős része – szűken számolva 2–2,5 millió forint – nem terhelik az új kiadót. Nem kerül plusz pénzébe a lapszállítás sem, mert beleilleszthető egy másik újság terjesztési rendszerébe. Aztán például a keszthelyi önkormányzat ingyenes hirdetményeinek helye piaci áron értékesítve mintegy 1,2 millió forintot tesz ki. S akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a nagyobb mozgásszabadság milyen előnyökkel járhat.

Január végén Keszthelyre látogatott dr. Habsburg Ottó, az örökifjú európai, a „mi királyfink”, aki nevében nem, de szívében és meggyőződésében magyar ember.

A kistérségi társulás elnöki tisztét is betöltő keszthelyi polgármester, Mohácsi József hévízi és zalakarosi látogatást is illesztett a programba.

A szellemileg lenyűgözően friss, tekintélyes előadó, akit minden politikai irány egyaránt elfogad, a régió három helyszínén, három különböző időpontban lakossági fórumon is részt vett.

A Keszthely-Hévíz Kistérségi Társulás foglalkoztatási paktumához kapcsolódó, közelmúltban befejeződött helyzetelemzés volt a témája egy a napokban tartott tájékoztatónak a Balaton Színházban.

„Keszthely-Hévíz kistérségi foglalkoztatási paktum létrehozása és határ-menti tapasztalatcsere" címmel, magyar-szlovén Phare CBC projekt keretében 2005 szeptemberben indult kistérségi helyzetelemzési munka a BFH Európa Kft. vezetésével. Ennek célja, egy a térség munkaerőpiacát, gazdaságát érintő, átfogó helyzetelemzési anyag elkészítése, amely segíti a megfelelő foglakoztatási stratégia kialakítását. A statisztikai adatok, kérdőíves felmérések, valamint egy próbamintán elvégzett interjúsorozat alapján az elkövetkező időszak feladata: a paktum céljainak meghatározása, és közreműködő helyi szereplők megtalálása. A paktumot várhatóan 2006. március végén írják alá az érintettek.
A februárra elkészült helyzetelemzésre utalva Hollósi Szabolcs, a felmérést koordináló társaság ügyvezetője elmondta: a munkát nehezíti, hogy a térségnek nincs elfogadott gazdaságfejlesztési terve, amelyhez a foglalkoztatási stratégiának illeszkednie kellene. Mohácsi József, a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás elnöke a tájékoztatón hangsúlyozta: új munkahelyekre, egész éves munkalehetőségekre van szükség. A kezdeményezés fontos célja, hogy térségi szinten kösse össze a humánerőforrás-fejlesztés és gazdaságfejlesztés céljait.
Huszti Levente projektvezető közölte: júniusban már készen lesz a végrehajtható projekteket is tartalmazó akcióterv, amely kiemelten kezeli a háttértelepülések problémáit. A paktum létrejöttének és működésének alapja a partnerség, együttműködés az érdeklődő térségi szereplők között, ezért rájuk a döntések előkészítésében, és az egyes tevékenységek elindításában is számítanak.
Elsősorban a munkaerő-piaci információk elérhetőségét szolgálja majd az a térségi információs rendszer, amelyhez tizenhat számítógépes kistérségi települési pont csatlakozik.
A rendezvényen résztvevő Varga Romeo szlovén gazdasági szakértő rámutatott: a határon átnyúló program keretében lehetőség nyílik Pomurje régió és a Keszthely-Hévízi Kistérség közti együttműködésre is: például közös idegenforgalmi és kulturális programok megvalósítására, turisztikai, és egyéb fejlesztések kidolgozására, kihasználva a sármelléki repülőtér és az épülő M7 autópálya lehetőségeit.

Hosszú vita után fogadta el a város idei költségvetését a keszthelyi képviselő-testület: az ellenzékiek nem támogatták az idei büdzséről szóló döntést. Ahogy az várható volt, hosszan tartó, személyeskedésektől sem mentes vitában született meg az idei költségvetésről szóló döntés a keszthelyi városházán.

A tervezett bevétel 6.653 milliárd forint, a kiadási oldalon lévő összeg ezt 330 millió forinttal haladja meg. A pénzügyi bizottság elnöke szerint ez jóval alatta van a felvehető keretnek. A hiányzó pénzt működési hitel előirányzattal pótolja az önkormányzat. A mintegy 110 milliós tartalékalapból főleg a fejlesztésekre lehet majd fordítani, az ehhez szükséges céltartalék 65 millió forint ebből a keretből. A vállalt fejlesztésekre, az intézmények megfelelő működtetésére elegendő pénz áll rendelkezésre. A legnagyobb hangsúlyt idén az úthálózat felújítására fekteti a város vezetése, de elsők között van a fontossági sorrendben az idősek háza és újabb szociális bérlakások létesítése, a Balaton-parti sétány további útszakaszának megépítése, a kórházi rekonstrukció, a kistérségi tanuszoda létrehozása, és az 56-os emlékmű felállítása.
A város kasszája biztosítja az esedékes közalkalmazotti béremelések összegét és a tizenharmadik havi illetmény fedezetét. A tavalyinál többet, mintegy 860 millió forintot fordít az önkormányzat az önként vállat feladatokra. 2005-ben erre 580 millió forint jutott.
A jobboldali képviselők vitatták, hogy a költségvetés tartható lenne. Mint mondták, gazdasági stratégia hiányában nem tartják kellően megalapozottnak a bevételi oldalon szereplő összegeket.
A testület végül tizenegy igennel, és hat ellenszavazattal fogadta el az idei büdzsét.

Több mint 2,5 milliárd forintos bevételi és kiadási főösszeggel fogadta el az idei évi költségvetését Hévíz képviselő-testülete. Az intézmények és az önkormányzat működtetésére ebből 1,6 milliárd forintot kell, hogy fordítson a város.

Sajnos, az állami hozzájárulások 4 százalékkal csökkentek, így többek között emiatt is az önkormányzatnak csökkentenie kellett az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz való hozzájárulását. Ennek jegyében például jelentősen – 11 százalékkal – mérsékelték a társadalmi és civil szervezeteknek juttatott támogatásokat is.
A költségvetést tárgyaló testületi ülésen elhangzott: nemcsak az önként, de a kötelezően vállalt feladatok esetében is a megvalósításhoz rendkívül takarékos gazdálkodásra lesz szükség. Mivel pedig az intézményi, lakossági igények messze meghaladják az önkormányzat anyagi lehetőségeit, a saját erőt pályázatokkal kell kiegészíteni. Pályázati alapként a testület 10 millió forintot különített el – ezt néhány képviselő kevésnek találta, szerintük ugyanis ekkora összeggel kevés pályázaton lehet érdemben részt venni.
Többen azt is nehezményezték, hogy a 2006-os költségvetéssel nagyobb volumenű fejlesztésekbe nem, vagy csak korlátozottan lehet kezdeni, az ez évi fejlesztések jó része az előző évből húzódott át. Ilyen például a Fontana Filmszínház korszerűsítése, a Szent András utca felújítása, a polgármesteri hivatal tavaly megkezdett számítógép és szoftver cseréje. Ezek mellett az áthúzódó beruházások mellet az idén újként az önkormányzati intézmények akadálymentesítésére, műfüves kispálya megvalósítására, a Teréz anya otthon Honvéd utcai épületében lift beszerelésére, és az Ady utcában gyalogátkelőhely létesítésére lesz lehetőség. Természetesen újabb beruházások is megvalósulhatnak, de – mint hangsúlyoztuk – ezek már pályázatfüggőek lesznek.
Néhány képviselő vagyoni felélésnek minősítette az északi bekötőút mellett lévő három hektáros terület értékesítését. A polgármester szerint azonban ez nem felélés, hiszen újabb beruházásokat, és hosszú távra is tervezhető bevételeket indukál. (Mint tudott, az város itt szeretné az élményfürdőt megépíttetni.)
Az ez évi költségvetésbe azonban korábbi javaslatokat is sikerült beépíteni, mint például a turizmus marketing egyesület működtetésére 10 millió forintot, az átfogó tóvédelmi program megvalósítására 1,4 millió forintot, a környezetvédelmi programból adódó feladatok megvalósítására 3 millió forintot különített el a város. Bursa Hungarica ösztöndíjra idén közel 5,5 milliót fordítanak, és a rendőrőrs részére is 3 millió forintot adnak át. Mindezek mellett a költségvetés tudja biztosítani a város intézményeinek zavartalan működtetését és ellátását, mindezt az eddig megszokott színvonalon.