Gyógyfürdőkórház

„Az első ütem befejező szakaszához érkezett, a december derekán indult második ütem építése is folyamatosan zajlik egészen az április végén történő átadásig” – tájékoztatta lapunkat Juhász János műszaki vezető. Megtörtént a munkaterületek átadása; a nyári bejárat, a buszpályaudvar felőli kapu máris az építési területet határoló kerítés fölé emelkedik. A többi épület (az A, I, Medve-napozó) bontásával is végeztek. A júniusban avatásra kész gyerekmedence cölöp alapozása és az alsó vasbeton-lemez előkészítő munkálata is a végső stádiumához ért. Arra voltunk kíváncsiak, hol tart és hová érkezik a tófürdő felújítása.

– A beruházás jelenlegi üteme a kivitelező részéről február 22-én átadásra kerül. Az esetleg felmerülő hiányosságok pótlására is hagyunk egy rövidke időt. A közbeszerzési pályázaton elnyert munka kivitelezői egyébként nem lépték, de nem is léphették át azt az „anyagi küszöböt”, amennyiről a megállapodás szólt, sőt a műszaki tartalom sem változott. Hamarosan az 1/A ütem: a G-épület, az összekötő folyosója, és az A-épület kerül avatásra. A G-épület kilátó része és a napozóteraszok olyan, télen nem elvégezhető külső munkákat igényeltek, ami miatt azokat csak március legvégén vehetik birtokba. A tóba a legnagyobb körültekintés ellenére néhol és esetenként hullottak bele építési anyagok, de azok nem károsították a víz minőségét. A szélfújás hatására hab-, fa- és hőszigetelő anyagok helyenként úsztak ugyan a vízfelszínen, de azokat gyorsan lehalászták, így környezeti károkozás nem történt. Erre egy felkészült búvárcsapat is ügyelt, akik a véletlen bepotyogott építési és törmelék darabokat is gyorsan kiszedték. A vízterekbe potyogott betontörmelék darabkák is mind összegyűjtésre kerülnek, hogy a víz továbbra is gyönyörű és átlátszó maradjon. A tavat használók közül szerencsére csak kevesen tettek panaszbejelentést az építkezés ellen. Az A-épület kivitelezői már az elsődleges hibajegyzékben szereplő leírásokat, tételeket javítgatják, korrigálják. Gyönyörűek lettek a belső terek, praktikusak az öltözőszekrények, tágasak a vizesblokkok, szép az információs pult és barátságosak a kirajzolódó belső terek, komfortosak a vendéglátó egységek. Gyakorlatilag készek a G-épület pénztárai, ruhatárolói, öltözői. Az építészek igyekezetét tükröző konferencia terem is impozáns.
– Milyen újdonságokra számíthatnak a vendégek?
– Megújul a biztonságtechnikai rendszer. A fürdővendégek biztonsága és az éjszakai üzem megkövetelte, hogy a közösségi tereket, folyosókat, előtereket, csarnokot térfigyelő kamerákkal szereljük fel. Tervezzük, hogy több WEB-kamerát is beállítunk azért, hogy a külső fürdőterek képe az interneten érdeklődők számára is nyomon követhető legyen. A gépészeti, légtechnikai, gyengeáramos, egységek: tűzriasztó rendszer, a hangtechnikai rendszer átvétele is megtörtént és túljutottunk a műszaki munkatársak betanításán is. Újdonság, hogy a proxi-mity ki- és beléptető rendszerben használt térérzékelős, elektronikus kártya, vagy karóra végigkíséri a vendéget, megmutatva azt is, melyik a hozzá legközelebbi üres öltözőszekrény.

A háti és deréktáji fájdalmak a leggyakoribb mozgásszervi panaszok közé tartoznak. Szinte nincs olyan ember, akinek életében legalább egyszer ne fájt volna a dereka rövidebb-hosszabb ideig – állította a reumakórház két megbecsült gyógytornásza. Babits Tamásné közel három évtizede, Varga Terézia pedig idestova húsz éve foglalkozik a fájdalom hátterében fellelhető megbetegedések, funkcionális rendellenességek „megszelídítésével”, megszüntetésével.

Iránymutatásukkal 8 éve hozták létre a heti rendszerességgel, három napon át tartó gerinciskolát, ahová a jó hangulat okán és a megfelelő pszichés támogatottság miatt is örömmel járnak a beutaltak. Mit tanulnak a programra beiratkozottak? – tettük föl a kérdést mindkettőjüknek.
– A beteg otthoni, illetve munkahelyi körülményei összefüggésben lehetnek panaszaival, ezért fontos ezeket megvizsgálni, a hibákra, illetve kijavításuk lehetséges módjaira rávezetni őket. Szomorú, hogy egyre több fiatallal is foglalkozni kell. A nagy népszerűségnek örvendő gerinciskola egy életmód tanácsadó program, melynek alapfilozófiáját képezi, hogy a pácienst ráébresszük arra: saját maga felelős a probléma megoldásának sikeréért. A betegek először a gerinc anatómiájával, biomechanikájával, az adott elváltozás lényegével ismerkednek meg, majd egy ergonómiai tanácsadásban részesülnek. Felismertetjük a gerinc számára káros testhelyzeteket, mozgásformákat és megtanítjuk ezek kiküszöbölésének módját. Ezután a fiziológiás gerincmozgások pontos és helyes begyakoroltatását sajátíttatjuk el. A gerincvédő mozdulatok végrehajtatása után arra helyezzük a hangsúlyt, hogy ezek a mozdulatok a mindennapi élet aktivitásába integrálódjanak, rutinszerűvé váljanak. Az elméleti és gyakorlati ismeretek megtanításával növelni tudjuk a betegek önállóságát a krónikus derékfájdalmak akut fellángolásának megelőzésében, illetve kezelésében. A munkaképesség megőrzésére és az életminőség javítására hívjuk fel a figyelmet. Még amolyan összefoglaló dolgozattesztet is íratunk a legszükségesebb ismeretekről.

A kórház két vezető beosztásban lévő munkatársa is úgy döntött, nyugállományba vonulnak, az év elején. Dr. Horváth Anna orvos-igazgató közel negyven éves munkaviszonyt maga mögött tudva, Fisli Gáborné anyaggazdálkodási csoportvezető pedig 43, munkával eltöltött esztendő után határozott úgy, hogy a família, a családi tradíciók, a gyermekek, az unokák kényeztetése jut főszerephez életükben.

Dr. Horváth Anna éppen harminc éve dr. Strecker Ottó főigazgató iránymutatása mellett kezdett el dolgozni a C osztályon. Az akkor és ott tapasztalt légkör, a betegekhez való hozzáállás nagyon emberi volt, és ez a jó csapatszellem kísérte végig egész hévízi pályafutását. Egy rövid keszthelyi belgyógyászati osztályos gyakorlat után dr. Konrád Ibolya főorvos asszony bölcs, emberszerető, példaadó iránymutatásával „tanulta ki” a reumatológiát, a balneológiát és a fizikoterápiát. A sok reumás beteg láttán jött rá arra, mennyi fájdalmat tud okozni ez a betegség az embereknek, a családoknak. Belátta, hogy olykor az egész terápiás arzenált fölhasználva sem tud tökéletes gyógyulást elérni, mert legtöbbször krónikus betegségekben szenvedő páciensekkel találkozott. Talán ekkor jött rá arra, hogy a gyógyításban milyen fontos szerepet tölt be a jó szó, a biztatás, a támogatás, a beteggel való törődés. A kollégákkal együtt mindig egy „tökéletes” reumakórházról álmodozott, magas szintű szakmaisággal, kutatással, jó infrastruktúrával. Úgy látja, az utóbbiak tekintetében sokat sikerült előre lépni az elmúlt évtizedekben. Az életvitelről, a gyógyszerszedésről, a lelki problémák feloldásáról szóló beszélgetéseket kimondottan fontosnak tartó doktornő szerint egy gyógyító akkor tud helyesen dönteni betege sorsával, jövőjével kapcsolatosan, hogyha vele együtt sikerül döntést hozni.
Az ugyancsak nyugdíjas kórházi dolgozó férjével a fürdővárosban élő Fisli Gáborné évtizedekig látott el különösen sokrétű feladatot. Ha máskor nem, a tisztítószer, vagy a védőruha vételezéskor valamennyi osztály valamennyi dolgozójával kapcsolatba került. Mint érzékeltette: szeretett a kollégáival együtt dolgozni, és igyekezett mindig egyformán jó színvonalú munkát végezni. Példaadó tevékenységét többször ismerték el főigazgatói dicsérettel, és megkapta a Strecker Ottó-emlékérmet is. Élete hátralévő részében szeretne még több időt fordítani a kikapcsolódásra.

Másfél éve „szolgál” a hévízi gyógyfürdőkórházban Pémer Edina értékesítési és marketingvezető, akinek sok dolog mellett feladatát képezi a bel- és külföldi turisztikai piacok feltérképezése, valamint a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás is. A fiatal, agilis marketingvezető február derekán a gyógyintézmény képviseletében részt vett az ausztriai „Graz Ferien & 50 Plus” elnevezésű szakkiállításon és vásáron. Azután érdeklődtünk, miért éppen ezen a vásáron állított ki a Hévízgyógyfürdő Kht.

– A grazi és környékbeli lakosság ideális célcsoport számunkra, mivel az osztrák város Hévíztől mindössze 180 kilométerre helyezkedik el. Grazból egyébiránt heti rendszerességgel buszjárat is indul a fürdővárosunkba. A legfőképpen a seniorok, az idős korosztály által látogatott vásáron való megjelenés szinte "kötelező" volt, mivel kínálatunkat a közép-időskorú, prevenciós vagy rehabilitációs céllal ide érkező vendégek számára állítottuk össze.
– Mivel készültek a kiállításra?
– A tófürdő épületek rekonstrukciós munkálatairól készült látványtervek segítségével tájékoztattuk az érdeklődőket az újdonságokról. Standunkhoz több éve visszajáró törzsvendégek is ellátogattak. Többen jelezték, alig várják, hogy birtokba vehessék az új fürdőépületet. A vendégeket ezen kívül a négycsillagos besorolású Hetes Ház speciális, vásári ajánlatával is hozzánk csábítottuk. A magyar stand a frissen sült kürtős kalács illatával is vonzotta az érdeklődőket.
– Melyik vásáron jelennek meg legközelebb?
– A március 16-19. között a fővárosban megrendezett „Utazás 2006.” Kiállításon, két helyen is megtalálhatnak minket. Folyamatos attrakciókkal jelen leszünk a hévízi kiállítók közös standján: a D pavilon 204/B alatt; társkiállítóként pedig részt veszünk a Magyar Turizmus Rt. Nyugat-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának a D pavilon 201/A jelű standján is.

Tavaly szeptember óta dolgozik a gyógyfürdőkórház fiatal menedzsereként Liscsinszky Ágnes, aki más fontos feladatköre mellett foglalkozik a meglévő intézményi kiadványok korszerűsítésével, a honlap feltöltésével és modernizálásával és az egységes arculatterv megteremtésével. Január 21–23. között a gyógyintézmény képviseletében Monacóba utazott a nagy érdeklődéssel kísért II. nemzetközi „Spa and Wellness” szakkiállításra, amelyen hazánk volt a díszvendég. Elsőként azt tudakoltuk, honnan is ered a francia kapcsolat?

– Marie-Cecile Flauraud asszony, kereskedelmi attasé, a Magyarországi Francia Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltségének képviseletében még tavaly novemberben látogatott Hévízre egy nagykövettel, jelezvén, hogy Magyarország irányában, a gyógytu-rizmus lehetőségei iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik odaát. A franciáknak van ugyan tengerük, hegyük, boruk, sőt a termálturizmus tekintetében is el vannak kényeztetve, de azt nem értették, miben áll a magyar termálfürdők és Hévíz unikális jellege. Új piacszerzés reményében a francia kapcsolatot erősítendő, utaztam hát ki a vásárra, melyen német, svájci, olasz és hazai kiállítók mutatkoztak be egymás, a szakma és az érdeklődők előtt. Hazánk diplomáciai képviseletét Pál Béla államtitkár látta el és jelen volt a Magyar Fürdőszövetség képviselete is. Őszinte meglepetéssel tapasztaltam, hogy a legtöbben alig tudnak valamit hazánkról, és nem ismerik a páratlanul gazdag természeti, kulturális, turisztikai kincseinket. A magyar standon sok szálloda kínálatával is kirukkoltunk, és igyekeztünk elismerést szerezni hazánknak, és persze Hévíznek. A kht.-nak eddig nem volt francia nyelvű kiadványa, ezért készíteni kellett egy dekoratív prospektust, melyben a tó, a gyógyszálló és a kórház hármas egységére erősítettünk rá. Bízom benne, nem volt hiábavaló a kintlét, és egyre többen döntenek a hamarosan teljesen megújuló gyógyhely felkeresése mellett.