Kultúra

A Hévízi Múzeumban Molnár Jenő szobrászművész és Osváth Miklós festőművész, „akvarellkirály” közös posztumusz kiállítását dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter nyitotta meg. A két fürdővároshoz ezer szállal kötődő hírneves alkotó emléktábláját – mely az önkormányzat, a HÉSZOSZ és a művészek barátainak adakozásából a múzeumi lépcsőfordulóban került felállításra – felkérésre Farkas Ferenc szobrászművész készítette el. A miniszter Vértes Árpád polgármesterrel közösen leplezte le a két, Hévízet rajongásig szerető „mesterművész-művészmester” emlékét megőrző igényes kivitelezésű márványtáblát.

Dr. Szarka Lajos helytörténész, múzeumigazgató gondozásában bemutatást nyert a helyi önkormányzat kiadásában frissen elkészült grafikai füzet, mely az alkotók legszebb gyógytóról készített képein túl kis életrajzot és ajánlást is tartalmaz. A segítő barátként életükben a művészeket támogató múzeumigazgató rövid beszédében az életpályák közös vonásait, illetve a helyi kötődésüket emelte ki. „A sors úgy hozta, hogy a múzeum szolgálati lakás-műtermét is mindketten használták, az egy sírba eltemetett, és a város vezetői által egyformán megbecsült országos hírű alkotók, akikre mindig büszkék leszünk” – emelte ki a fürdőváros polgármestere. A pazar színvonalú zenés, verses műsorral kísért nyitóünnepségen kiállított alkotásokról Persányi Miklós mondta el gondolatait. A művészetpártoló tevékenységéről közismert politikus szerint két különböző karakterű ember a művein keresztül nemcsak a kisvárosról szól, de a gyönyörű tájról és sok másról is. Az Osváthot düreri rajzkészségű fenoménnak, sokoldalú, rendkívüli tehetségű festőnek, ügyes rajzolónak tituláló miniszter kiemelte a precíz, minden apró részletre odafigyelő tusrajzokat, a karikatúra nyelvén fogalmazó rajzokat és a nagyvonalú ecsetkezeléssel készített úsztatott technikájú akvarelleket. Molnár Jenő érdekes kisplasztikáit, kiállított műveit is művészi pontosságúnak, klasszikus nyugalmat árasztónak, a hely szellemét tökéletesen megragadónak és jelentős értéket hordozónak mondta.

A tervek szerint a jövőben vándorkiállításokon mutatja be a jelentősebb gyűjteményeket a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága. Céljuk, hogy a nagyközönség a megyeszékhely mellett akár a saját lakóhelyén lévő intézményben is megtekinthesse az egyes kiállítási tárgyakat. Ennek az elképzelésnek eredményeként látható jelenleg Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban a 76-os ív elnevezésű tárlat, amelyet március végéig láthatnak az érdeklődők.

Új kezdeményezés a Zala Megyei Múzeumeumok Igazgatósága részéről, hogy mostantól nemcsak a Zalaegerszegen láthatók egyes tárlatok, hanem a kiállítási tárgyakat utaztatják azokba a megyékbe, azokba a városokba, ahol igény jelentkezik arra. Így nem csak a megyeszékhelyen élőknek egyszerű eljutni a bemutató helyszínére, hanem akár a keszthelyiek helyben megtekinthetik a jelentősebb kiállítások anyagát.
A jelenleg látható, 76-os ív elnevezésű tárlat a zalaegerszegi, északi elkerülő út nyomvonala mentén végzett régészeti kutatásokból származó leleteket mutatja be. Ez az útszakasz egy a Zala-folyóba tartó észak-déli irányú patakvölgyet keresztez. Mivel az emberi megtelepedés egyik legfontosabb alapfeltétele minden időben a víz közelsége volt, így természetesen itt is megtalálhatók az erre utaló nyomok, az őskortól a középkorig. Kiemelkedő jelentőségű, hogy összesen hat épület nyomait találták meg, melyek közt különböző alaprajzú és rendeltetésű épületek vannak. Láthatók egyebek mellett a rézkori, lakóházak, gazdasági épületek. Mivel az itt élők – a feltételezések szerint – elsősorban nagyállat tartásra rendezkedtek be, az előkerült épületmaradványok vélhetően ól, csűr, tároló vagy karám szerepét töltötték be. Érdekesség, hogy a korábban megszokottól eltérően ezúttal magát a feltárás folyamatát is megismerhetik az érdeklődők. A kiállítás március végéig tekinthető meg a Balatoni Múzeumban.

Kávéházi beszélgetésre hívta a keszthelyieket és a város környékén élőket a közelmúltban a Balaton Régió Európai Információs Pont. A kellemes hangulatú találkozó apropója Mozart születésének 250. évfordulója mellett az volt, hogy ebben a félévben Ausztria az Európai Unió soros elnöke.

A szervezőket is kellemes meglepetésként érte, hogy gombostűt is alig lehetett leejteni azon a keszthelyi kávéházi beszélgetésen, amelyen a fő téma Mozart művészete, valamint Magyarország és Ausztria több évszázados kapcsolata volt.
Tar Ferenc történész az est folyamán egészen IV. László és Habsburg Rudolf közösen megnyert csatájáig vezette vissza a történelembe a jelenlévőket. Mint mondta: innentől fogva a magyar és az osztrák történelem elválaszthatatlan volt, egészen a huszadik század elejéig.
Szabados Viktor, a bécsi Magyar Diákok Egyesületének elnöke képes bemutatóval is illusztrálta Ausztria politikai kultúráját, amely sok mindenben különbözik a magyarországitól. Mint mondta: a két ország kulturális kapcsolatára jelentősen kihat, hogy a főiskolai, egyetemi hallgatók állandó kapcsolatban állnak.
Az előadások közötti szünetben sem kellet unatkozniuk a vendégeknek: a Musica Antiqua kamaraegyüttes Mozart művekből adott ízelítőt. A kulturális csemege mellett gasztronómiai ínyencséggel is szolgáltak a szervezők, mindenki megkóstolhatta a híres-neves bécsi Sacher-tortát. S, hogy a vendégek még jobb szájízzel búcsúzzanak, az est háziasszonya, Nagy Anita megígérte, a kellemes Mozart-estének lesz folytatása, ez a kis kávéházi beszélgetés egy hosszabb rendezvény nyitánya volt.

Az ember legnemesebb négylábú társa, a ló volt a főszereplő a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közelmúltban megnyílt közös tárlatán. Lovakkal telt meg a keszthelyi Festetics-kastély egykori istállója.

Bár patáik dobogása helyett fényképezőgépek kattogása töltötte meg a közelmúltban újjávarázsolt, ma kocsimúzeumként működő lóistállót. Igaz, a közel ötven lovat és lovast bemutató kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye, a rendezvénynek a Helikon Kastélymúzeummal közösen voltak a házigazdái. Dr. Czoma László intézményigazgató megnyitó beszédében elmondta, a tárlat egy újabb elnyert PHARE CBC pályázatnak köszönhető: Fenékpuszta egykori fényének „újrapolírozása” kezdődhet meg ebből az ötvenezer euróból. A közgyűjteménytár főigazgatója, Bereczky Lóránt a ló mint téma népszerűségét, illetve a korabeli művészetekben való jelentőségét hangsúlyozta. „Ókortól napjainkig a művészetekben a legszebb ábrázolások, a lóábrázolások” – tette még hozzá a Magyar Nemzeti Galéria vezetője. A Helikon Kastélymúzeum lovas kiállítását dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter nyitotta meg. A tárcavezető örömteli újdonságnak és meghatónak nevezte, hogy a Magyarországon jelenleg fellelhető legszínvonalasabb ló témájú alkotások egy hajdani istállóban tekinthetők meg. Majd a miniszter egy brit költő, Ronald Duncan lóhoz írt költeményével tisztelgett e nemes állat előtt. „A lovak sorsa megváltozott a XX. század végére, a kérdés most az, hogy az ember sorsa mennyire fog megváltozni, míg ez a század lepereg.” – zárta gondolatait Persányi Miklós. A tárlaton jelen volt még dr. Festetics György is, a híres keszthelyi birtokos család Ausztriában élő leszármazottja.

Az évek óta népszerű balatongyöröki tábor programjait bővítenék a szervezők, de nincs könnyű dolguk. Non- profit civilszervezetként kevés a pénzük, amiből gazdálkodni tudnak. Pedig ötletben nincs hiány, ha segítséget kapnak hamarosan kerékpár-pihenő, javító is lesz az intézményben. Előbb azonban még bicikliket gyűjtenek.

– Ahogy az előző években, idén sem lesz egyszerű dolgunk – kezdi a beszélgetést a Zalai Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány ügyvezető igazgatója, Beke László. A programokra mindig akad jelentkező, többen is jönnének, mint ahányan elférnek. Ezért is szeretnénk bővíteni a kínálatot. Arra gondoltunk, ha lennének lelkes adakozók, az itt nyaraló gyerekekkel szinte mindenhová eljuthatnánk a környéken. Ehhez csupán megfelelő mennyiségű kerékpárt kell összegyűjtenünk. Sajnos önerőből nem telik rá, ezért örülnénk, ha lennének adakozók, segítők. Itt van ez a gyönyörű tó, körben a kerékpárút ezernyi kirándulási lehetőséggel. A közelben bőségesen akad program. Ehhez azonban legalább száz, vagy százötvenre volna szükség. Ha ez a terv megvalósul jöhet a folytatás: szeretnénk egy kerékpáros pihenő-javító bázist is kialakítani.

A hévízi Tófürdő épületeinek rekonstrukciója során a nyugati és déli főbejáratot összekötő folyosón a Hévízgyógyfürdő és Szt. András Reumakórház Kht. saját múzeumot nyit, ezért a hévízi gyógyfürdő tárgyi emlékeket keres a magyarországi karsztvíz-rendszert, a Balatont és a Hévízi-tó történetét bemutató kiállításhoz.
Felhívjuk a tisztelt lakosság figyelmét, hogy akinek van fotója, dokumentuma, ivópohara, századforduló körüli prospektusa, illetve bármilyen hévízi emléke, amelyet szívesen bocsátana a köz rendelkezésére, kérjük juttassa el Liscsinszky Ágnes pr-managernek, a következő elérhetőségre:

Hévízgyógyfürdő és Szt. András Reumakórház Kht.

8380-Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
Tel: 83/501-700 / 252 mellék. Fax: 83/540-144. Mobil: 30/678 6648
E-mail: agnes.liscsinszky@spaheviz.hu