Címlap

A Balaton jövője címmel tartottak konferenciát a közelmúltban Balatonfüreden. A rendezvényen szó volt egyebek mellett a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiáról, amely kiemelten foglakozik a Balaton régióval. Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. kutatásvezetője a legutóbbi vizsgálatok eredményeire hivatkozva hangsúlyozta: fontos, hogy ne csak a tó, hanem a háttértelepülések egésze jelenjen meg a vendégek számára vonzó programokkal.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia elsődlegesen az egészségturizmust – ezen belül a sajátos arculatú gyógyhelyeket, illetve wellness-turizmust-, valamint az örökségturizmust és a kongresszusi turizmust helyezi a fejlesztés középpontjába. A terv hangsúlyozza továbbá a kulturális és az aktív turizmusban rejlő lehetőségeket – mondta Oláh Miklós Balatonfüreden. A Balaton régióval a Stratégia kiemelten foglalkozik, Budapest mellett legnagyobb tavunk környéke kap megkülönböztetett figyelmet a dokumentumban. A tó turizmusának fejlesztésében a stratégiai célok között a szezon nyújtása kap elsődleges szerepet. Fontos az is, hogy ne csak a tó maga, hanem a háttértelepülések egésze jelenjen meg a vendégek számára vonzó attrakciókkal. Az NTS készítői kiemelték a területfejlesztési szervekkel való szoros kapcsolat fontosságát. A régión belüli bontásban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét hat alrégióra osztották, melyekben a helyi sajátosságoknak megfelelően más-más turizmustípusok, illetve ehhez kapcsolódóan eltérő célcsoportok kerülnek a fejlesztés középpontjába. Ez a szemléletmód összhangban áll a készülő Balaton Stratégiával.
Oláh Miklós hangsúlyozta: a turizmus regionális intézményrendszerében fellelhető visszásságok, tisztázatlan jogkörök is nehezítik az idegenforgalmi szektor hatékony működését. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, és a Regionális Marketing Igazgatóságok szerepe több kérdésben tisztázatlan. A kutatás szerint az említett szervezetek feladatukat nem képesek tökéletesen ellátni. A regionális turizmus-tervezés, a pályázati rendszer működtetése mind-mind olyan területek, amelyek hatékony működéséhez a jelenlegi intézményi feltételek nem elégségesek. Az NTS ezért a szervezeti felépítés megújítására tesz javaslatot.
A kutatásvezető előadásában szólt arról is, hogy miközben a régiós intézményrendszer visszásságairól beszélünk, érdemes elgondolkozni azon: bizonyos hatósági feladatok ellátásában a megyék és a kistérségek is fontos szereplőként léphetnének fel. A stratégiai javaslatban a BKÜ területének alrégiókra osztásakor két alapvető elemet vennének figyelembe. Ez az integráció és a tájszemlélet. A kialakított fejlesztési részek többsége egy-egy természeti táji egységhez kapcsolódik, megkönnyítve egyúttal az adott térség komplex turisztikai értékesíthetőségét.

A városunk önkormányzatának tulajdonában lévő Fodor u. 43. szám alatti ingatlanon, a Csokonai ÁMK udvarában körülbelül 1850 négyzetméteres összterületen valósul meg a kétmedencés létesítmény – tájékoztatta lapunkat Mohácsi József polgármester. Az egyik, úgynevezett „B” típusú tanmedence hat méter széles, tizenkét és fél méter hosszú, átlagosan egy méter mély lesz. A másik medence 11 méter széles és negyedszáz méter hosszú lesz, másfél méteres legnagyobb vízmélységgel.

Épül még itt egy 25 négyzetméteres pezsgőfürdős lazítómedence, valamint egy kilenc méteres merülő medence, ami a csoportos szaunához és gőzfürdőhöz tartozik. A létesítményhez persze hozzátartoznak a zuhanyzók is. Építenek egy közepes méretű kondicionáló termet és az úszómedence egyik hosszoldalán 250 férőhelyes lelátó lesz. A lelátó alatti blokkban szertárak, raktárak, technikai helyiségek kapnak majd helyet. Az uszodatérhez csatlakozó előcsarnok földszintjén előtér és közlekedőtér, a ruhatár és irodahelyiségek kapnak helyet. Lesz itt váltókabinos és csoportos öltöző, és persze vizesblokk is. Az előcsarnok alagsorában kisebb helyigényű csoportos öltöző, vízi gépészeti terem és vizesblokk létesül. A kétszintes létesítmény kiszolgáló területe egyébként 18 x 30 méter. Megindították a közbeszerzési eljárást. Ennek a procedúrának a lezárulta után lehet az építkezés megkezdéséről és a beruházás megvalósításának konkrét időpontjáról részletes tájékoztatást adni – mondta el a polgármester.

Idén a tavalyinál csaknem három héttel korábban elindulhattak a kompok a Balatonon. A kijelölt útvonalon már nincs összefüggő jég, így márciusban óránként újra közlekednek a járatok. Ha minden a tervek szerint alakul, rövidesen nem csak Szántód és Tihany között lehet átjutni a túlpartra a vízi járművel, mivel újabb rév épülhet, valahol a tó nyugati részének közelében.

Idén korán megtört a jég a balatoni kompok útvonalán, így a járatok már elindulhattak. A Balatoni Hajózási Rt. tájékoztatása szerint az első komp Szántód-révből reggel hét órakor, Tihanyból pedig fél nyolckor indul, és délután 6 óráig, illetve fél hétig közlekednek. 2005-ben a mostaninál csaknem három héttel később, március 17-én tudtak elindulni a jég miatt.
Ebben az esztendőben a tavalyinál nagyobb forgalomra számítanak a kompokon a hajózási társaságnál. Tavaly egyébként több mint nyolcszázezer utas, és csaknem háromszázezer gépjármű vette igénybe a szolgáltatást.
A jegyárak az inflációhoz igazodva, 3-4 százalékkal emelkednek és kedvező kompbérlet vásárlására is lehetőségük lesz az utasoknak.
A tervek szerint hamarosan egy újabb kompátkelőt létesítenének a Balatonon. Erről a közelmúltban egyeztettek az érintettek. Ez a gondolat több mint fél évtizede egyszer már felvetődött, de mivel akkor nem sikerült egyezségre jutni, maradt a Szántód és Tihany közötti útvonal. Most ismét szó van erről a lehetőségről, és a korábbinál jóval nagyobb az esély a megvalósulásra. Az újabb járatok beindítása mellett szólhat, hogy a tópart közelében épülő új autópálya miatt várhatóan megnő a forgalom, és a növekvő benzinárak sem elhanyagolható szempontként jönnek számításba. Igaz vita most is van: ezúttal az a kérdés: melyik útvonal lenne a legcélszerűbb? A két lehetséges útvonal Balatongyörök és Balatonmária, illetve Badacsony és Fonyód között képzelhető el. A hozzánk közelebbi északi parti település vezetője a napokban találkozott Vonyarcvashegy polgármesterével, mert felmerült, hogy a rév esetleg a két település határán lenne. Ehhez persze kedvező döntésre is szükség lesz.
Az új helyszínek kiválasztásánál az önkormányzatokkal történő egyeztetés mellett szükség van a környezet és természetvédelmi hatóságok véleményére is. A hajózási társaság számításai szerint 3-5 milliárd forint már elég ahhoz, hogy az új helyen is megindulhasson a forgalom. Ezt az összeget uniós pályázati forrásból szeretnék beszerezni.

Még egy hónapig látható a Balatoni Múzeumban az a fotókiállítás, amely az Észak-Szibériában lévő Bajdarata tundrán élő népek életét mutatja be. A tárlatot a Finnugor Néprajzi Park gyűjteményéből és a Néprajzi Múzeum szintén finnugor gyűjteményéből származó tárgyak teszik még ember közelibbé.

„Soha életemben nem gondoltam, hogy fotózni fogok. El sem tudtam képzelni, hogy majd ülök valami sötét zugban, vegyszereket oldok, előhívok, fixálok, ügyelek a felvétel minőségére…” – mondta korábban képei kapcsán Ljudmila Lipatova, a szalehardi múzeum muzeológusa. Az élet azonban megcáfolta, s az eredményről bárki a saját szemével győződhet meg a következő hetekben Keszthelyen.
A Bajdarata tundra az a vidék, ahol legközelebbi nyelvrokonaink közül a hantik legészakibb csoportja él a jégvilág többi lakóival, a komikkal és nyenyecekkel. Ljudmila Lipatova hosszú évek óta gyűjti a néprajzi relikviákat a sarkvidéken, a Jeges-tenger melléki tundrán. Több mint tíz évvel ezelőtt, gyógyszeralapanyagul szolgáló rénszarvas agancsot gyűjteni indult az Ural-vidékre, ekkor jutott el a Bajdarata-öbölig. A táj szépsége és az ott élő emberek, egyaránt lenyűgözték. Legközelebb már fényképezőgéppel tért vissza, hogy legalább ily módon magával hozhassa ennek a távoli világnak a szépségét, harmóniáját. Saját bevallása szerint amióta megismerte az ott élőket, más szemmel nézi az egész világot. A csodának mi is részesei lehetünk április közepéig a Balatoni Múzeumban.