Krónika

Tizennyolc napirendi pontot tárgyalt legutóbbi ülésén a keszthelyi önkormányzat képviselő-testülete. A főbb témák között szerepelt a parkolási rendszer esetleges átalakítása, valamint a szociális támogatásokra vonatkozó és a Balaton-parti terület helyi építési szabályozásáról szóló rendelet módosítása.

A költségvetési rendeletről szóló szavazás után a város vezetése elfogadta a szociális helyzettől függő pénzbeni és természetben nyújtott ellátásról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásról és a térítési díjakról szóló rendelet módosítását. Igennel szavaztak a Balaton-parti terület helyi építési szabályozásáról szóló rendelet módosításáról, valamint az önkormányzati vagyon hasznosításának és használatának rendjéről szóló rendeletet. Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének teljesítéséről szóló tájékoztató után a testület hosszasan elidőzött a parkolási rendszer esetleges átalakítására felvázolt lehetőségeknél. A testület februári döntése nyomán pályázatot adhat be az önkormányzat a meglévő vízisport-telep fejlesztésére. A mintegy tízmillió forintba kerülő első ütemben a létesítmény fejlesztéséhez ötmillió forint önrészt, az engedélyezési terv elkészítéséhez háromszázezer forint kifizetését, és a beruházás befejezéséhez a teljes támogatási öszszeg átutalásáig pedig legfeljebb negyedmilliárdos keret megelőlegezését vállalja a város az idei költségvetés általános tartaléka terhére. Elfogadta a testület a Magyar Kolping Szövetség Támogató Szolgálata keszthelyi intézményének beszámolóját is. A szervezet támogató szolgáltatásának célja a fogyatékos emberek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli tevékenységek, közszolgáltatások elérésének segítése az önálló életvitel megőrzése mellett.

Mariján Varga polgármester vezetésével egy félszáz tagú delegáció érkezett a horvátországi Donja Dubrava faluból, hogy megismerjék Keszthely, Hévíz valamint Nagykanizsa város nevezetességeit, turisztikailag fontos értékeit.

A Kapronca-Kőrös megyében található, Légrádtól öt kilométerre, északnyugatra a Dráva bal partján fekvő települést még tavaly kereste föl a megyei közgyűlés egy csoportja, február legvégén pedig ők utaztak Magyarországra a partneri kapcsolatokat bővítendő.
A vendégeket Molnár Imre, Keszthely alpolgármestere fogadta a Balaton Színház Simándy-termében, ahol a helyi látnivalókról, Keszthely turizmusáról és idegenforgalmi nevezetességeiről Vargáné Várkonyi Erzsébet, az önkormányzat turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke adott tájékoztatást. A meghívottak meghallgatták Tar László kiselőadását a Balaton fővárosának turizmusfejlesztési célkitűzéseiről. A vendéglátók gondoskodtak arról, hogy a horvát delegáció tagjai jól érezzék magukat. Több látnivaló mellett megmutatták nekik a Festetics-kastélyt és a heted ízben rendezett télűző városi farsangi jelmezes felvonulást. Az önkormányzati képviselőkből és családtagjaiból álló csoportot Hévízen Vértes Árpád polgármester fogadta.

Hévíz három éve rendelkezik közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióval. Ennyi idő elteltével a képviselő-testület azt vizsgálta, vajon a koncepció, még inkább a benne megfogalmazottak beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, segítette-e a települést abban, hogy mind a hévíziek, mind a vendégek valóban biztonságban, és jól érezzék magukat a fürdővárosban.

A testület által tárgyalt anyagot összeállító Klucsarits Iván képviselő, a közbiztonsági bizottság elnöke szerint számos eredményt értek el a tervezet létezése, programjainak megvalósítása óta. Segítségével például pályázati támogatásokhoz jutottak, a három év alatt 27 millió forinthoz. Ebből korszerűsíthette Hévíz a térfelügyeleti rendszerét, több fórumot hívhattak általa életre, számos helyen propagálhatták a közbiztonság kérdésének fontosságát, de az önkormányzat és a rendőrség együttműködésében e pénzből valósíthattak meg közös bűnmegelőzési programokat.
Klucsarits Iván elmondta: a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése érdekében egyes szállodák, épületek, üzletek jelzőrendszerbe való beiktatása nem sikerült, a tulajdonosok elutasító hozzáállása miatt. Anyagiak hiányában nem valósult meg az a cél, hogy a nagy értékű gépkocsival érkező turistákat, vendégeket a szálláshelyükön, a gépjárműben elhelyezendő rendszerrel lássák el, és nem történt előrelépés a közlekedés biztonságát szolgáló, Hévíz-Dobogómajor közötti kerékpárút megépítésében sem.
A testület a koncepciót, annak megvalósítását azonban példa értékűnek nevezte, ugyanakkor kilátásba helyezték új tervezet készítését is akkor, ha a Keszthely-Hévíz Többcélú Kistérségi Társulás ez év első felében elkészíti hasonló témájú koncepcióját. Ehhez ugyanis célszerű volna igazodni majd – hangzott el a javaslat.

Jelentősen csökkent az elmúlt évekhez viszonyítva az az összeg, amelyet Hévíz különféle társadalmi szervezetek, alapítványok támogatására tud fordítani. A 2004-es év 138.409 ezer forintos forrásához képest idén ilyen célokra 99.160 ezer forint jut.

Mivel kevesebb pénzt lehet jóval több igény, kérés méltánylása után elosztani, a város különös figyelmet fordít arra, hogy elsődlegesen a hévízi, illetve a város kistérségében lévő önszerveződő közösségeket támogassák – hangzott el a legutóbbi testületi ülésen, ahol a támogatások odaítéléséről döntöttek.
Papp Gábor képviselő azonban jelezte: meglátása szerint a testület nem tesz eleget ennek a maga által fogalmazott „alapszabálynak”, mivel némely esetben a térségen kívüli szervezetek nagyságrendileg jóval magasabb öszszeget kapnak, mint hévízi csoportok, alapítványok. Példaként a Vállalkozásfejlesztési Alapítványt hozta, melynek támogatására az igényelt 1 millió forinttal szemben százezer forintot állított be a testület, míg a zalaegerszegi Csuti Sakkegyesület 1,75 milliót kap (a kért 3 millió helyett).
A képviselők – Papp Gábor kivételével – valamennyien elfogadták a támogatási kereteket. Az összegeket és az igényeket vizsgálva azonban egyértelműen látható, hogy az igények messze meghaladták a lehetőségeket. Néhány példát kiragadva: a Csokonai Irodalmi Társaság a kért kétmillió helyett 500 ezer forintot kap a várostól, a Hévízi Gyöngyszemek Alapítvány 2,72 millió helyett egymillióval gyarapodhat az önkormányzat által. A Hévízi Szobakiadók Szövetsége a kért kétmilliós támogatással szemben 500 forinthoz jut, az önkéntes tűzoltók 2,49 millió helyett 1,5 milliót kapnak. Bursa Hungarica ösztöndíjakra viszont a tavalyinál egymillióval nagyobb összeget, 5,4 milliót fordít Hévíz.

Két napos vers- és mesemondó versenyt szervezett február derekán a Hévízi Egységes Művelődési Intézmény, melyre a régi járás területének tíz térségi iskolájából összesen negyven első és második osztályos kisdiák jöhetett el, miután az előselejtező első körén sikeresen túljutottak.

A versmondók versenyének háromtagú zsűrijében elnökként foglalt helyet Felvidéki Judit az MTV filmrendezője, munkáját tagként Adorján Józsefné nyugalmazott pedagógus, valamint Sebestyén Péterné segítette. A mesemondók ítészi bizottságát is a Magyar Televízió játékfilm rendezője vezette, és hozzá csatlakozott Kenesei Zoltánné nyugalmazott gyermekkönyvtár vezető, valamint Kiss Lászlóné nyugdíjas helyi tanítónő. A Hévíz Galéria emeleti dísztermében lebonyolított rendezvényen. A költemény szavalásban a legügyesebbnek a zalaszántói iskola elsősét: Szabó Nórát választották. A második helyen holtverseny alakult ki az elsős hévízi Süli Anna és a másodikos keszthelyi Csokonai ÁMK-s kisdiák: Cseke Ádám között. A harmadik helyezésen is ketten osztoztak. Kéri Balázs a Ranolder-iskola másodikosa, valamint a szántói Csöndör Bianka.

Aggasztónak találja az autópálya építések körüli kapkodást Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a 3. számú választási körzet fideszes képviselőjelöltje.

2005 nyarán a helyszínen – akkor még az építési szezonban folytak a munkák

„A kormány előbbre hozta az autópálya egyes szakaszainak átadási határidejét, egyes autópálya szakaszok esetében viszont halasztást rendelt el. A Balatonszárszó-Zamárdi szakaszt idén kellett volna átadni, ám a kormány 2007. augusztus 12-re módosította a határidőt.”
A képviselő szerint ez még a jobbik eset, a rosszabb az, hogy az Ordacsehi-Balatonkeresztúr vonalat az április 15-i határidő előtt, még március folyamán akarják átadni. Manninger Jenő jelezte: az amúgy is feszített tempót diktáló eredeti határidő helyetti, módosított, választások előtti időszakra eső változat számos probléma forrása lehet. A munkák ugyanis télen is folyamatosan zajlottak. Persze utakat építeni fagyban is lehet, különleges technológiával, ami jóval többe kerül az „átlagosnál”. Ám az építés, amellett, hogy így több pénzt igényel, kimenete-lét tekintve is kétséges lehet, mert az út elkészül ugyan, minősége azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul az út 6 kilométeres szakasza lápon át vezet, 6-10 méteres tőzegréteg fölé kellett építeni. Európában sem volt példa még hasonló feltételek közötti építkezésre, és kérdés, hogy az ilyen feszített építés során mennyire felel meg az út például olyan apró körülményeknek, hogy a tőzeg folyamatosan süllyed, préselődik az út alatt…

„Sokan jelezték felém, hogy az új szakasznál máris gondok akadnak, több helyen megsüllyedt az út – mondta a képviselő. – Ezeket az állításokat nyilván igazolni kell, de tény, hogy az erőltetett tempó felveti ezen megállapítások jogosságát. Sajnálatos azonban, hogy a legtöbb baj évekkel később jön majd elő, éppen amiatt, hogy az építés nem ideális körülmények között zajlott, azt alávetették a politikai érdekeknek, a politikai helyzet diktálta a feltételeket.”
Manninger Jenő azt is elmondta, hogy a Balatonkeresztúrtól Nagykanizsáig terjedő szakasz megépítését sokan várják már, az erről szóló kormányhatározat 2007-re jelezte e szakasz megépítését. Miután azonban óriási hiányokkal küzd a költségvetés, kérdés, hogy ezen útszakasz finanszírozására marad-e pénz, hogyan fogják kifizetni.

A képviselői fogadóórákon – jelezte Manninger Jenő – többen kérdezték az M7-es Keszthelyre csatlakozó része megépítésének pillanatnyi állását. A képviselő elmondta, ez az építkezés a következő ciklus tervei között szerepel, ám ennél is jóval fontosabb lenne a Keszthely-Hévíz elkerülő szakasz létrehozása, nem csupán a forgalom csökkentése, de a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele miatt is, sőt, a Hévízi-tó világörökségbe való felvételéhez is rendkívül fontos kritériumként szerepel a tó ilyen jellegű tehermentesítése.
Az országgyűlési képviselő leszögezte: természetesen az autópálya építések fontosak, szükség van új, jó utakra. Az építéssel tehát mindenki egyetért, hiszen éppen ő lehetett az, aki annak idején a déli parton az alapkövet letette. Örvendetes, hogy a 2002-ben meghatározott tervek alapján a munkák folytatódnak is. Kampánytémává tenni az építést, építési szezon elejére tenni az átadásokat azonban helytelen, főként, mert az utak, – legfőképpen pedig az azokat használók – erősen megsínylik a gyorsított eljárások későbbi következményeit.