Kaleidoszkóp

A néphit és a régi kalendáriumok szerint a tavaszkezdet Szent György napjához köthető, amikor a háziállatok kihajtásával, a növényi vegetáció startjához kötötten, a mezőgazdasági munkák beindulásával kezdetét veszi az új gazdasági esztendő. A Georgikon Majormúzeumban e dátumhoz kapcsolva szervezték meg azt a gazdasági évkezdő, tavaszköszöntő programot, melynek keretében beindították azokat a pezsgő uradalmi gazdálkodás során használt gépritkaságokat – köztük az 1924-ben gyártott HSCS nyersolaj traktort, és az 1910-ben épített Fowler gőzekét – amelyek a fiatalabbak és idősebbek tetszését egyaránt kiváltották.

Az agrártörténeti matuzsálemek életre keltését követően a házigazda intézmény képviseletében a helyi sajtó munkatársait dr. Szabóné Lázár Ibolya igazgatónő tájékoztatta a nagy gonddal szervezett programok szervezéséről. Mint az igazgatónő érzékeltette: májusban, júniusban és júliusban is, több újdonságszámba menő műsorral is készülnek a Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi intézményében. Vendégül látnak fafaragó iparművészeket, belekapcsolódnak a „múzeumok éjszakája” országos programba, lesz Szent Iván-éji szabadtéri tűzgyújtás és mezőgazdasági gépbemutatóval is készülnek.
A derűs vasárnap délutáni program keretében a Csány-Szendrey Belvárosi Általános Iskola diákjai hagyományőrző kultúrműsor bemutatásával tették emlékezetessé a boszorkányhiedelmekhez és gonoszjáráshoz is köthető napot. Havasi Bálint a Balatoni Múzeum igazgatója ajánlotta a látogatók figyelmébe a kézműves gyermekszakkörök tárlatát, melyen helybeli diák alkotókörök munkáit állították ki. Dr. Kovács József professzor, emeritus a sertéstenyésztés hagyományait megelevenítő kiállítás érdekességeiről is vallott. A sertésnemesítés-, tenyésztés-, tartás-, takarmányozás egyetemi szakembere szólt a tárlat egyes darabjairól is.

Megszületett a Keszthely-Hévízi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum. A dokumentumot ünnepélyes keretek között írta alá a közelmúltban Mohácsi József, a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás elnöke, Kiss Ambrus, a Zala Megyei Munkaügyi Központ, Kapcsándy Mária, a keszthelyi kirendeltség vezetője, illetve a támogatók és csatlakozók a Balaton Kongresszusi Központban Keszthelyen. Az együttműködők egy kiegyensúlyozottan fejlődő, esélyteremtő, az embert értéknek tekintő kistérségi foglalkoztatáspolitika érdekében vállalják az összefogást. Tevékenyen részt vesznek a minőségileg jobb, a gazdaság és az egyén igényeinek megfelelő munkahelyek létrehozásában. A rendezvényen az aláírók mellett jelen volt többek között Kordás László a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára is.

Egy határ menti partnerséget támogató, magyar-szlovén PHARE CBC program keretében kapott lehetőséget a Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás, hogy a Zala Megyei Munkaügyi Központtal, a megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a helyi vállalkozókkal, intézményekkel, civil szervezetekkel, valamint a szlovéniai Muraszombat munkaügyi szervezetével létrehozzon egy úgynevezett foglalkoztatási paktumot, ami a térség munkaerő- piaci gondjait hivatott enyhíteni. A program elsődleges célcsoportjai a pályakezdők, megváltozott munkaképességűek, nők, roma lakosság, tartós munkanélküliek, alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkező munkavállalók és munkanélküliek, 45 év feletti munkavállalók, helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók. A paktum kezdeményezői az elmúlt hónapokban több alkalommal találkoztak az érintettekkel annak érdekében, hogy felszínre kerüljenek azok a gondok, amelyek a munkaerő-piaci igények, a képzés, foglalkoztatás terén vannak. Bár szervezési feladat eddig is bőven akadt, az érdemi munka csak most, az együttműködési szerződés aláírásával kezdődik. A paktum részét képezik azoknak a támogatóknak és csatlakozóknak a nyilatkozatai, akik a dokumentumban foglalt célkitűzésekkel egyetértenek, és azok megvalósításában szerepet vállalnak.

A támogatók köréhez bármikor lehet csatlakozni, és indoklással ki is lehet lépni. A demokratikus működés és a széles körű helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a a dokumentum aláírói Foglalkoztatási Fórumot működtetnek, amely a paktum „parlamentjeként” működik. A fórum tájékozódik a térség munkaerő-piaci helyzetéről, elemzi a felmerülő problémák okait, és erről információt szolgáltat az érdekeltek számára. Emellett munkaerő-piaci projektjavaslatokat fogalmaz meg, javaslatokat ad az éves munkaprogramhoz, biztosítja a térségi szereplők közötti információáramlást és a vélemények cseréjét, segíti a kistérségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását, a partnerségek kialakulását. Az évente kétszer összehívott tanácskozás minden érdeklődő helyi lakos és szervezet számára nyitott. A rendezvényhez kapcsolódóan Huszti Levente, a Keszthely-Hévízi Többcélú Kistérségi Társulási Iroda vezetője bemutatta, és elindította a kistérség honlapját.

A keszthelyi Asbóth Sándor Szakközépiskola és Szakiskola öszszesen nyolc, 18-23 év közötti végzős szakképző évfolyamos diákja Orczy Henriette nyelvtanár és Fonyódi Erika projektvezető-tanár kíséretében utazott háromhetes szakmai tanulmányútra Franciaországba a Tempus Közalapítvány EU Leonardo Mobilitási Programjához kapcsolódva, március 18-tól április 9-ig. A 21 napos tapasztalatcsere program révén a fodrásztanulók birtokosai lettek annak a külföldi munkavállalást segítő igazolványnak, ami „kvázi” ajánlólevélként is funkcionál, ha a fiatalok úgy döntenek: nem Magyarországon, hanem az EU valamelyik tagállamában szeretnének fodrászként elhelyezkedni.

Szót váltva velük kiderült: mindenki szívesen visszamenne La Valle-ba, a Párizstól 280 kilométerre fekvő városba, ahol mindannyiuknak rendkívül szívélyes fogadtatásban volt részük. Bürger Bernadett, Csányi Judit, Farkas Györgyi, Horváth Ramóna, Arany Zsuzsanna, Tihanyi Melinda, Zsoldos Katalin hétköznaponta kitűnően felszerelt fodrász szalonokban lesték el a szakmai fortélyokat, heti két órában pedig még elméleti oktatásban is részt vettek, hétvégéken pedig számos kulturális programra vitték őket. Felkeresték Párizst, Saint Malo-t és Le Mont Saint Michelle települést. Részt vettek a pékeket, henteseket, gépészeket, elektrotechnikusokat és fodrászokat képző befogadó iskola (CFA) szakmai divatbemutató show-ján. A csoportnak az étkezést, a szállást és az utazást is a közalapítvány központi alapja fizette.

Az „arcformához illő vágástechnikák összehasonlítása és elemzése” címet viselő projektben tavaly húsvétkor francia diákok élvezték a cserekapcsolati előnyöket, most a keszthelyiek utazhattak úgy, hogy előtte intenzív szakmai és nyelvi felkészítésen estek túl és elkészítettek számukra egy háromnyelvű (francia, angol, magyar) szakmai szószedetet is. Arra a kérdésre, hogy szakmai szempontból miért érte meg kiutazniuk, mindannyian mást és mást említettek meg. Újdonságot jelentett: a struccolás és átmenet készítésének végzése ritkító ollóval, a női alapfrizura készítésénél nem tompa vágással, hanem borotva használatával alakítják ki a végfazont. A kuncsaftjaikhoz különlegesen udvarias mesterek a hajmosást masszázstechnikával végzik. Formára alakítás előtt puhítják, vékonyítják a hajat. A haj természetes esését figyelembe vevő szárításnál pedig a természetes alapanyagú szőrkefe használata hatott az újdonság erejével. A merev formák helyett a laza, trendi viseletek dívnak. A diákoknak alkalmi hajviselet készítésére is módjuk nyílt. Volt, aki esküvői frizurát göndörített; akadt, aki a babafejen gyakorolta a konty befésülését; egyikük pedig hivatásos modelleknek készített divatos „hajzatot”. Fonyódi Erika tanárnő a partneriskola igazgatójának felkérésére a szakintézményi tanórák keretében és a divatshow-n is magyarországi divatirányzatokról tartott elméleti és gyakorlati szakmai bemutatót.

Három, a természetvédelemhez kapcsolódó előadást tartottak eddig az osztrák-magyar Phare CBC. Kis Projekt Alapból támogatott „Hídépítés” rendezvénysorozatában az első negyedévben Zalában.

Január 24-én, a keszthelyi városháza dísztermében a Balatoni Nemzeti Park előadása indította a sorozatot. Dr. Kopek Annamária osztályvezető és Somlai Szilárd oktatási felügyelő mutatták be az 1977-től működő nemzeti parkot, annak legértékesebb területeit, a táj – természet, növény- és állatvilág különlegességeit. A tájékoztatási, oktatási tevékenységről szólva a bemutatóhelyek, tanösvények, erdei iskolák, rendezvények és kiadványok széles kínálatáról hallhattak a jelenlévők. A „barátságos természetvédelem” szlogen jelentéséről, valamint a 2007–2013. között tervezett fejlesztésekről is szó esett, kiemelve a Geopark nagyprojektet. Utóbbihoz a Keszthelyi-hegység fejlesztési terveit, pl. a Gyenesdiás – Nagymezőn létesülő látogatóközpontot is szívesen kapcsolnák a helyiek.
Máté Zsolt építész a Tihanyi félsziget, Badacsonyi-tanúhegyek és a Hévízi-tó világörökségi listára kerülését megalapozó tavalyi munkákról tartott rövid beszámolót.

Február 23-án, a zalaszántói Pető-kúriában a sort a Fertő–Hanság Nemzeti Park részéről Fersch Attila osztályvezető és Szabó Renáta idegenforgalmi felügyelő folytatták. A „vasfüggönyös korszaktól” a Fertő-tó két oldalán kihirdetett magyar–osztrák nemzeti parkig és közös Világörökség területig fokozatosan alakult át a katonai jelleg a „szolgáltató nemzeti park” szerepig. Színes felvételekkel illusztrálták a védett területek kezelési teendőit: az őshonos állatok legeltetésétől, a vadgazdálkodáson át, a halászat, nádgazdálkodás mellett a szikes élőhelyek rekonstrukciójáról is képet kapott a hallgatóság. A Keszthely térségieknek különösen tetszett, hogy szervezett, fizetős kenutúrák, hajnali madárlesek indulnak a Fertő nádasaiba. Szomszédolás címén az autós, kerékpáros túrák átvezetnek osztrák területekre is. A Fertő–Hanság Nemzeti Parknál nagyon fontosnak tartják a helyiek részvételét, amit célzott programok is szolgálnak.
Március 23-án, a hévízi városháza konferenciatermében a Neusiedler See–Seewinkel Nemzeti Park részéről Alois Lang, az illmitzi látogatóközpont vezetője folytatta a sort. A Fertő-vidék két eltérő földrajzi terület, az Alpok és a puszta találkozásánál fekszik. A 2000 m-es magasságkülönbségének is tulajdonítható eltérő jegyek és átfedések rendkívüli fajtagazdagságot őriztek meg.

Az Eszterházy család sétahajója után az első, vendégcsalogató strand az 1930-as években jelent meg (Nezsider). A II. világháború utáni fejlődésben már az 50-es évektől megszületett a helyi, értékőrző aktivitás (biológiai állomás), elbukott a hídépítés megaprojektje. Mára – a kempingeket leszámítva – 14,5 ezer szálláshely, és 1,5 millió évenként vendégéjszakával dicsekedhet a 90 ezer állandó lakost számláló osztrák. A vízhez kötődő turizmus, strandolás, vitorlázás mellett kifejlődött egy sokszínű kínálat, mely a főszezonon kívül is vendéget vonz. Ilyen a kerékpár-, bor- és a széles körben értelmezett natúrturizmus. A burgenlandi Fertő-régió marketing szervezete a helyi turizmus szövetségekkel együttműködve dolgozik. A Nemzeti Park reklámköltségeit a helyi szervezetek vállalják. A 3 különféle zónából a két belső túlnyomórészt magántulajdonban van, hosszú távú bérleti szerződésekkel. Mindezek okán fejlődött ki az a sokszínű együttműködés, amit a Nyugat-Balatonon is sokan szívesen látnának.
Befejezésként az European Green Belt projektről hallottak tájékoztatót a résztvevők, amely a Barent és a Fekete-tenger között – 22 országot érintve –, hétezer kilométer hosszúságú területet érint 2007-ig.